Zene és valóság - Fejér Gábor a Kolta Galériában

Publikálás dátuma
2018.11.09 11:30
Kocsis Zoltán és Ránki Dezső a Művészetek Palotájában 2016-ban
Fotó: / FEJÉR GÁBOR
Zenészek hétköznapi pillanatait örökítette meg Fejér Gábor fotóművész, alkotásait a Kolta Galériában állították ki.
Fejér Gábor néhány tucat fekete-fehér fényképet állított ki, egy részük a közelmúltban, a nyolcvanas években készült, másik részük az elmúlt néhány évben. Közös bennük, hogy világhírű magyar és külföldi zenészek láthatók rajtuk. Akik természetesen van, hogy zenélnek, például vezényelnek, de sok felvételen a próbán, koncertek előtt vagy után látjuk őket, többször szinte zavarba ejtő helyzetben. Kocsis Zoltán nadrág nélkül ül és tárgyal valami fontos dologról az öltözőjében, Baráti Kristóf a Zeneakadémia tövében a kövön üldögél és cigarettázik. Zenészek más helyzetben, mint ahogy általában látjuk, csodáljuk őket a pódiumon. Erre is vonatkozik a cím? – kérdeztük a fotóművészt. Arra törekedtem – hangzik a válasz – hogy úgy örökítsem meg őket, ahogy a mindennapjaikat élik. Nem többszörös Kossuth-díjas művészeket fényképeztem, hanem szinte kivétel nélkül fantasztikus embereket - akik zenészek. Alkalmanként kaptam is a megjegyzéseket, ezt nem kéne fotózni, de például az említett kép publikálása ellen Kocsisnak semmi kifogása sem volt, míg a zenekarnak nem igazán tetszett, hogy így ábrázoltam a főzeneigazgatójukat. Őt viszonylag fiatalon kezdtem fényképezni, jó kapcsolat alakult ki köztünk, ő is fotózott, így megértette, elfogadta, hogy dolgozom, becsülte a munkámat és nem zavarta a jelenlétem, mesélt tovább Fejér Gábor. 
Ugyanúgy, ahogy Ferencsik Jánost sem, aki kifejezetten híres volt arról, mennyire nem szereti az újságírókat, fotósokat. Ezzel ellentétben kedves és barátságos volt, elfogadott, ennek eredménye könyv formájában is megjelent. A kiállítás mottójának a gondolata, hogy a zenélés örömszerzés kell, hogy legyen, tőle származik – vetem fel –, és úgy tűnik, a képeken boldog emberek szerepelnek. Jól látom? Természetesen – feleli a fotós -, és itt különösen a múlt nagy alakjaira lehet gondolni, bár sajnos nagyon sokan elmentek már azok közül, akik a falakon láthatók. Az itt szereplő nagy művészeknek megvan a saját, belső világuk, de attól még szerény, hétköznapi emberek: a próbája szünetében Schiff András is beállt a Zeneakadémia büféjében a sorba, nem hozatta magának a kávét. Infó: Fejér Gábor Zene-Más-Kép(p) című fotókiállítása november 23-ig tekinthető meg a Kolta Galériában 
Témák
fotókzene
2018.11.09 11:30
Frissítve: 2018.11.09 11:30

Amikor Hunyadi Bartókra táncol - Újabb filmes forrást nyit az állam

Publikálás dátuma
2018.11.13 06:00
A Vajna-korszak egyik fontos filmje a Saul fia, a nemzetközi piacon történelmi filmnek bizonyult
Fotó: SONY PICTURES CLASSICS/
Megszűnik az egyablakos filmfinanszírozási rendszer – Történelmi művek sorozata várható, már ha sikerül definiálni a műfajt.
Ami éveken keresztül nem sikerült Tarr Bélának, azt végül is megoldja a kormány: Rogán Antal törvénymódosítást nyújtott be melynek eredményeképpen létrejön majd az úgynevezett Televíziós Film Mecenatúra és a Filmkollégium. Magyarul, létrejön egy újabb állami pénzosztó szervezet, mely egész estés filmek és sorozatok gyártásait fogja támogatni. Még egyértelműbben fogalmazva, megszűnik a sokat kritizált egyablakos finanszírozási rendszer. Hogy kerül a képbe itt Tarr Béla? A Magyar Filmművészek Szövetségének elnökeként hosszú éveken keresztül tiltakozott a Fidesz-kormány intézkedései ellen, melyek következtében, szavai szerint politikai erővel felszeletelték filmszakmát: a 2011-ben létrehozott Magyar Nemzeti Filmalap elsősorban az egész estés, moziba szánt művek gyártását támogatja. Legalábbis ez volt az alap elképzelés, az évek során lazult a szigor, például beemelték az egyetemi vizsgafilmek támogatását is, ám alapvetően a kisfilmes műfajok – legyen az animáció, dokumentumfilm vagy fikció – a Médiatanács hatásköre alá tartozott. Itt pedig az elvárás elsősorban a tévés alkotások előállítása volt a cél, így extravagáns független produkciók rendszeren kívüliek lettek. Ha a mostani változások életbe lépnek, akkor azért jön létre a közös halmaz – a mi értelmezésünkben a második ablak – mivel most két különböző forrás is lesz, ha mondjuk valaki egész estés filmet szeretne forgatni és elbukik a Filmalapnál, minden bizonnyal próbálkozhat majd a Filmkollégiumnál. Igaz, utóbbi csak és kizárólag mozin kívüli tartalmat támogat majd, azaz a premiernek tévécsatornán kell majd megtörténnie. Persze, 2018 végén tévéfilmekről beszélni nem kicsit zavarba ejtő képzavar. Ha nemzetközi szinten nézzük elég nehéz megmondani a különbséget tévé és mozifilm között, legalábbis műfaji szinten. A legjobb példa talán Alfonso Cuarón a velencei fesztiválon Arany Oroszlánt nyert műve, mely egyébként az Oscar-kampány miatt végül is, limitáltan mozikba kerül. De ha hazai példát kell mondanom, akkor mondjuk ember legyen a talpán, aki megmondja melyik a tévé- és mozifilm mondjuk Szász Attila Örök tél című drámája, illetve Gárdos Éva jegyezte Budapest Noir között. Már, ha nincs tisztában azzal melyik produkciót milyen formában finanszíroztak és csak a kész mű alapján kell döntenie. Mindazonáltal a mozgókép rajongóinak a törvény módosítás és annak következményei csak és kizárólag pozitív hatással lesznek. Mivel a sorozatok támogatása is kifejezetten cél, ennek a műfajnak a fellendülését is várhatjuk, illetve pontosabban azt, hogy gyorsabb tempóban készülhetnek majd a jövőben. Az pedig, hogy több tévéfilm lesz, mint jelent majd tulajdonképpen, most csak elképzelésink lehetnek. Elvégre eddig is készültek nem moziba szánt produkciók, mint a már említett, nem mellékesen a világ fesztiváljait végig nyerő Örök tél, melynek a finanszírozását a politikusokból és történészekből álló Gulág Emlékbizottság vállalta fel. Az alkotóknak mindenképpen jó hír, hogy nem kell majd külön utakat és címzett támogatásokat igénybe venniük, nyugodtan pályázhatnak majd. Ha tippelnünk kell, ki örül a legjobban a fejleményeknek, akkor Köbli Norbert biztos közöttük van, hiszen forgatókönyvíróként ő az abszolút rekorder az elmúlt hat évben készült nem mozis produkciók kapcsán. Gondoljunk csak A szabadság különjárat, A berni követ, Szürke senkik, Árulók, vagy immár többször említett Örök télre. Az a tény, hogy ezek a művek kivétel nélkül a magyar történelem „izgalmas” időszakjaiban játszódnak, nem lehet nem gondolni arra, hogy az események valamilyen összefüggésben lehetnek a Magyar Nemzeti Filmalap körül zajló vitákkal a „történelmi filmek” tematikája kapcsán. A magyar Nemzeti Filmalap nem eléggé „magyaros” tevékenységét többször támadta a Magyar Idők című lap, amit azt jelentette, hogy némi zavar van a kormányközeli erőkben. „Andy Vajna jó közönségfilmeket támogatott és ott vannak a nemzetközi díjak is, de láthatóan sem kedve, sem érzéke nincs ahhoz, hogy a magyar történelemmel foglalkozó mozik, tévéfilmek készüljenek. Arról beszéltünk, hogy akkor csinálunk akkor egy másik alapot, amiből majd ezeket támogatjuk” – mondta lapunknak szeptember végén egy kormánytag. (A díjak alatt minden bizonnyal, elsősorban az Oscarra gondoltak.) Így azon sem csodálkoznánk, hogy a közeljövőben Televíziós Film Mecenatúra és a Filmkollégium kizárólag ilyen műveket támogatna. Pedig a Filmalap is próbálkozik, például Hegedűs Bálint, az intézmény forgatókönyv-fejlesztési igazgatója már meg is írta az 1456-os nándorfehérvári diadal szkriptjét és szeptemberben már bejelentették a rendezőt is Szász János személyében. Illetve, ezzel párhuzamosan elindították a történelmi filmes programját az intézménynek, melyre szeptember 15-ig 404 pályázat érkezett be. A szakmai zsűri – Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója, továbbá Jakab Juli, Köbli Norbert, Lengyel Balázs, Lovas Balázs, Maruszki Balázs forgatókönyvírók és Oborni Teréz történész – november elején ki is választott tizennégy tervet, amit a Filmalap elkezd fejleszteni. Az, hogy ezek, jelenleg csak szinopszis vagy vázlat formában létező projektek miről szólnak, egyelőre nem publikus (bár van köztük egy árulkodó Bartók címmel ellátott), miképpen az sem biztos, melyikből készülhet el majd a nagy magyar történelmi film. De első körben, talán, definiálni kellene, mit is takar ez a kifejezés hazai kultúrpolitikai értelemben. Mert szakmai szempontok szerint, a világ többi részén, például a Saul fia is az volt.

Vajnáék véleményezték

Megkerestük a Nemzeti  Filmalapot, és azt kérdeztük, hogy mit szólnak a tervezett változtatásokhoz és hogy előzetesen egyeztettek-e velük a módosításról? Azt a választ kaptuk, hogy  "a  Filmalap a közigazgatási egyeztetés során megismerte és véleményezte a törvényjavaslatot." Arra  is kíváncsiak voltunk, hogy szerintük a finanszírozás többcsatornássá alakítása módosítja-e bármilyen módon a Filmalap eddigi szerepét? Erre pedig azt felelték: " A Filmalap szerepe a filmfinanszírozásban változatlan."

Újításokat terveznek

A beadott törvény módosítás a gyerekszereplők könnyebb alkalmazhatósága érdekében is újításokat hoz, hogy „hazánk a nemzetközi filmprodukciók számára versenyképes helyszín maradhasson”. Most ugyanis tilos kiskorúakat este 10 után foglalkoztatni, pedig lehetnek olyan felvételek, amelyeket sötétben kell elkészíteni. Ezért a játék- és reklámfilmekre egyaránt vonatkozó új szabály szerint a 16 évnél fiatalabbak 11-ig, a 16-18 évesek éjfélig vehetnek részt a forgatásokon, de csak korlátozott számú napokon, és ha iskolások, akkor csak olyankor, amikor másnap nem kell iskolába menni. A 16 éven aluliak szereplését a gyámhatóságnak kell engedélyeznie, azt is vizsgálva, hogy a fiatal egészségét, fejlődését az éjszakai munkavégzés nem veszélyezteti-e.

2018.11.13 06:00
Frissítve: 2018.11.13 06:37

Meghalt Stan Lee

Publikálás dátuma
2018.11.12 21:08

Fotó: AFP/ Behrouz MEHRI
Képregényhősök tucatjait köszönheti a világ a 95 évesen elhunyt írónak.
Stan Lee amerikai író, szerkesztő, a Marvel Comics nyugalmazott elnöke hétfőn 95 évesen halt meg Los Angeles egy kórházában. A popkultúrát nagyjából az 1960-as évek óta meghatározó, ikonikus képregényhősöket köszönhet neki a világ.
Többek közt a Pókember, Amerika Kapitány, Hulk, a Vasember vagy az X-Men karaktereinek megalkotásában vett részt. Munkássága nyomán vált a Marvel Comics egy kis kiadóból kasszasiker-filmeket ontó nagyvállalattá.
2018.11.12 21:08
Frissítve: 2018.11.12 23:24