Oroszország Szuezi-csatornája

Publikálás dátuma
2018.11.09. 12:00
JÉGTÖRŐ - Ez is része az Északi-sarkon megvalósult orosz katonai építkezésnek
Fotó: ANDREY GOLOVANOV / AFP
Oroszország és Irán kiváltaná a Szuezi-csatornán költséges és időigényes szállítást. Ezért észak-déli kereskedelmi és szállítási folyosót hoznának létre.
A két szankcióktól szorongatott állam - a korábban amerikai bírálatok össztűzébe került - Indiával összefogva dolgozik a nagyszabású terv megvalósításán. Ennek nyilvánvalóan messzemenő politikai és gazdasági következményei is lesznek.  A 7200 kilométeres nemzetközi útvonal az Indiai óceánt és a Perzsa-öbölt köti majd össze, Iránt Oroszországgal és Észak Európával. Az árut Indiából indítanák útnak a tengeren a Perzsa-öbölbeli Bandar-Abbász dél-iráni kikötővárosba. Ez stratégiai szempontból is fontos kikötő. Ott van az iráni haditengerészet fő bázisa. A következő állomás a Kaszpi tengeri Bender-Enzeli iráni kikötő, ahonnan az Európa és Ázsia határán fekvő orosz Asztrahánba érkezik az Európának szánt áru, amelynek egy részét vasúton szállítják tovább. A Szuezi csatorna helyettesítésével Mumbaiból Moszkvába 20 nappal csökken az áruszállítás időtartalma, és ugyanakkor 30-40 százalékkal olcsóbb is. Arra számítanak, hogy évente 20-30 millió tonna továbbítására lesznek képesek. Az orosz delegáció tárgyalásai az indiai kereskedelmi és ipari miniszterrel nem hagytak kétséget a felől, hogy a tervezett háromoldalú találkozón már a megvalósítás gyakorlati terve és az építkezés felgyorsítása kerül napirendre. A múlt év végén Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök aláírta a Kaszpi-medence kikötői fejlesztési stratégiáját, a vasúti és az úthálózat kiépítésének terveit. Nemcsak a közlekedési csomópontról rendelkezett, hanem a térség védelmi képességének biztosításáról is. Az elképzelés illeszkedik az északi tengeri útvonal meghódításához. Az Északi Sarkvidéken a globális felmelegedés következtében bekövetkezett olvadás a korábbinál hosszabb időre lehetővé teszi a hajózást. Az Európából Ázsiába és Amerikába irányuló szállítás költségei drasztikusan csökkennek. Egy Dél-Koreából Németországba tartó hajó feleannyi idő alatt teheti meg az utat, mint a Szuezi csatornán keresztül. Arról nem beszélve, hogy itt nem kell számítaniuk kalóztámadásokra. Moszkva nagyszabású katonai fejlesztésekkel is nyomatékot ad Északi-sarki jelenlétének. Még Medvegyev elnöksége idején szentesítették, hogy Oroszország stratégiai tartalékaként tekint a térségre. Sarkvidéki parancsnokságot létesítettek, alá rendelték az Északi flottát. A zord körülményekhez alkalmazkodni képes rendszereket fejlesztettek ki. Repülőterek, kikötők és nem utolsó sorban a negyven jégtörőből álló flotta teszi szilárddá az orosz jelenlétet. A szentpétervári gyárban most három univerzális atomjégtörő hajó építésén dolgoznak. Az Artika elnevezésűt jövő évben, a Szibériát és az Uralt 2021-ig átadják.  Szergej Sojgu védelmi miniszter tavaly decemberben jelentette, hogy gyakorlatilag befejezték a katonai építkezést az Északi-sarkon. Joggal említette, hogy  a történelemben ilyen mennyiségű objektumot, ilyen felszereltséggel és fegyverzettel egyetlen ország sem hozott itt még létre. Washington viszont aggodalommal követi nyomon a történteket. Nemcsak azért, mert Moszkva saját „Szuezi csatornához” jut. Ennél is lényegesebb, hogy Oroszország ellenőrzést szerez a stratégiailag fontos új kereskedelmi útvonalak felett.   
Szerző

Sok fejfájást okoz az Uniónak a Balkán

Publikálás dátuma
2018.11.09. 10:10
Kurz és Vucic belgrádi tárgyalásain leginkább meghallgatták egymást
Fotó: Milos Miskov / ANADOLU AGENCY
Szerbia megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, Koszovó csak aspirál az uniós jövőre. A két ország viszonya azonban egyre több fejfájást okoz Brüsszelnek.  Az Európai Unió azonnali magyarázatot kért, amiért a koszovói kormány megnövelt, 10 százalékos vámot vetett ki a Szerbiából és Boszniából importált termékekre. Koszovó ezzel elnöklő országi minőségében sértette meg a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA).  Pristina protekcionista lépése mellett fel is szólította a koszovóiakat, hogy ne vásároljanak szerbiai termékeket. Rasmus Haradinaj miniszterelnök szerint a koszovói kormányzat azért kényszerült erre a lépésre, mert Szerbia komoly összegeket szán arra, hogy ártson Koszovónak, a „védővám” pedig csupán válasz "Belgrád destruktív viselkedésére". Csakhogy a CEFTA-megállapodás betartása egyik alapfeltétele a Belgrád és Pristina között zajló brüsszeli párbeszédnek, ami a koszovói lépéssel újra veszélybe került, Szerbia ugyanis a döntés visszavonása nélkül nem ül újra tárgyalóasztalhoz. A szerb-koszovói rendezés az uniós vezetés számára fontos, a párbeszédre az EU kényszerítette rá a feleket, kezdetben Catherine Ashton, majd Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő közvetítésével és felügyelete alatt. A napokban Sebastian Kurz, az EU soros elnökségét év végéig betöltő Ausztria kancellárja látogatott Belgrádba és azt mondta, Ausztria a koszovói kérdéssel kapcsolatos minden megoldást támogat, amit a szerb és az albán fél elér. Ez a kompromisszum azonban egyre késlekedik, a vitás ügyek pedig szaporodnak. A védővámok mellett a legkomolyabb ellentét annak kapcsán alakult ki, hogy Koszovó saját hadsereget szeretne létrehozni, a pristinai kormány a helyi fegyveres erőket alakítaná át hadsereggé. A parlament azonban nemzetközi nyomásra jegelte a tervet, Hashim Thaci elnök is visszavonta a hadsereg felállítására vonatkozó javaslatot. Aleksandar Vucic szerb államfő Kurzzal tárgyalva azt mondta, „készek harcolni a jövőért, de fontos, hogy Szerbiát ne alázzák meg azzal, hogy az albán fél kap mindent. Ha valaki készen áll egy ilyen megoldásra, mindig lesz tárgyalópartnere”. Belgrád ugyanis feltételezi, hogy a nemzetközi közösség Koszovónak kedvez Szerbia ellenében. A kompromisszumos megegyezés gondolata nem különösebben népszerű Szerbiában sem, egy Demostat felmérés szerint a lakosság több mint 60 százaléka ellenzi a megegyezést és bármilyen kötelező erejű megállapodást az albánokkal.   
Szerző

Késes ámokfutó tombolt Melbourne-ben

Publikálás dátuma
2018.11.09. 08:56
Járókelőt kísérnek ki a rendőrök a melbourne-i vérontás helyszínéről
Fotó: William West / AFP
Autó robbant pénteken az ausztrál városban, majd egy férfi késsel támadt a járókelőkre. A rendőrök lelőtték, a támadó egyik áldozata belehalt sérüléseibe.
Hangos robbanás rázta meg péntek délután a a Bourke streetet, Melbourne egyik legforgalmasabb utcáját: a szemtanúk egy lángoló autót láttak, és egy fekete ruhás férfit, aki késsel támadt a járókelőkre, közülük pedig többet meg is szúrt – írja a The Guardian.
A támadót lövés érte és kórházba vitték, ahol később belehalt sérüléseibe. A helyszínen megsebesített négy járókelő közül egy ember életét vesztette, ketten kórházba kerültek.
A The Guardian úgy tudja, hogy a támadó helyi idő szerint délután négy óra után törte össze autóját a Bourke streeten – a jármű felrobbant, kigyulladt ezután kezdődött a vérontás. A BBC azt írja, az ausztrál hatóságok terrorcselekményként kezelik a késelést.
Szerző
Frissítve: 2018.11.09. 20:06