VIP-ellátás, tandíjmentesség – Elkaszálta a népszavazási kérdéseket az NVB

Publikálás dátuma
2018.11.08 19:23
Illusztráció
Fotó: Népszava/
A Kúriánál támadják meg a döntéseket – közölte Tordai Bence. Korózs Lajos arról beszélt, nem állnak le, végiggondolják, hogy mi legyen a következő lépés. A határozatok nem jogerősek.
Nem hitelesítette a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók képzési költségével kapcsolatos, valamint az állami vezetők kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetéséről szóló népszavazási kezdeményezéseket csütörtökön a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A testülethez Erőss Gábor, a Párbeszéd oktatási szakpolitikusa két kezdeményezést nyújtott be: – az egyik azt célozta, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük. Az NVB a hitelesítést arra hivatkozva tagadta meg, hogy nem egyértelmű, mert a képzési hozzájárulás fogalma nincs benn a törvényben. – a politikus második kérdése arra vonatkozott, hogy a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók képzését az első 10 félévben minden esetben az állam finanszírozza. Az NVB szerint a kérdés azért nem hitelesíthető, mert a költségvetés módosítását célozza, így az tiltott tárgykörbe tartozik, továbbá azért sem, mert a megfogalmazás túl általános, és akár a magánegyetemekre is vonatkozhat. Az MSZP az állami vezetők kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetésével kapcsolatban három kérdést nyújtott be: – az első arra vonatkozott, hogy a miniszterelnököt megillető juttatások körébe ne tartozzon egészségügyi ellátás. Az NVB szerint azonban ez is tiltott tárgykör, mert az az országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdés. – a második kérdés azt célozta, az országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a minisztert megillető juttatások körébe ne tartozzon kiemelt egészségügyi ellátás. Ezt a testület azért utasította el, mert ez nem országgyűlési, hanem kormányzati hatáskör. – a harmadik kérdés pedig az államtitkárt megillető juttatások köréből vonta volna ki a kiemelt egészségügyi ellátást. Az NVB szerint azonban ez sem országgyűlési hatáskör és nem is egyértelmű a kérdés, mert nem derül ki, hogy az államtitkárok milyen körére vonatkozik. Az NVB határozatai nem jogerősek, azokkal szemben 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Végiggondolják, mi legyen a következő lépés

Az MSZP és a Párbeszéd képviselői az NVB épülete előtt közös sajtótájékoztatót tartottak, miután a testület nem hitelesítette a népszavazási kezdeményezéseket. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője szerint az NVB ülése jó példája volt annak, hogyan gátolja a fideszes választási bizottság, hogy az állampolgárok demokratikus jogaikkal élhessenek. Közölte, hogy tovább fognak harcolni a jogaikért, és erre kérte az állampolgárokat is. Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője azt mondta, az egészségügyben ma olyan ellátási válság van, hogy „százával halnak meg az emberek a kormányzati intézkedések következtében”, és romokban van a sürgősségi ellátás. Legyen szolidáris az egészségügyi ellátás, a nemzeti kockázatközösségben mindenkinek egyforma színvonalú ellátás kell hogy járjon – ismertette pártja álláspontját Korózs Lajos, hozzátéve: az NVB döntése után „nem állnak le”, végiggondolják, hogy „mi legyen a következő lépés”.

A Fidesz kérdését nyújtották be

Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint az NVB döntésével elutasította, hogy Magyarországon tandíjmentesen lehessen tanulni a felsőoktatásban. Hozzátette, hogy az MSZP és a Párbeszéd egyetért az ingyenes felsőoktatás kérdésében. Mint mondta, az NVB-hez a Fidesz 2008-as kérdését nyújtották be, azt a kezdeményezést, amire akkor ki lehetett írni a – később érvényessé és eredményessé vált – népszavazást. Most azonban nem hitelesítette a testület ugyanazt a kérdést arra hivatkozva, hogy azóta a törvényben megváltoztatták a korábbi „képzési hozzájárulás” elnevezést – tette hozzá. Tordai Bence közölte, hogy a Kúriánál megtámadják az NVB döntéseit, mert ingyenessé akarják tenni a felsőoktatást Magyarországon.
2018.11.08 19:23
Frissítve: 2018.11.08 19:23

Sarkvidéki hideg tart felénk

Publikálás dátuma
2018.11.22 11:25
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Sarkvidéki levegő közelít a közép-európai térség felé - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán.
A jövő hét első napjaiban észak, északkelet felől több hullámban árasztja el Közép-Európát és a mediterrán térség középső és keleti részét a sarkvidéki eredetű fagyos levegő. A hideg és meleg nedves levegő határán mediterrán ciklonok alakulnak ki, amelyek pályája érintheti Magyarországot is eleinte esőt, majd vegyes halmazállapotú csapadékot okoznak - írta a meteorológiai szolgálat, megjegyezve: a csapadék mennyisége és halmazállapota most még nagyon bizonytalan. A jelenlegi országos előrejelzés szerint a jövő héten a leghidegebb órákban ismét várhatók mínuszok, és néhol napközben is csak plusz 1 Celsius fokig melegszik a levegő.
2018.11.22 11:25

Menekülnek a falvak a bölcsődék elől

Publikálás dátuma
2018.11.22 11:00

Fotó: / Polina Letshina
A kistelepülések belerokkannának egy bölcsőde indításába, ahol tehetik, kibúvókat keresnek és a kétéves haladék sem javít a helyzeten.
Az állampolgári jogok biztosa 2010-ben készített jelentést a hazai bölcsődei helyzetről, miután tömegesen kapott panaszokat az ország különböző pontjairól, hogy sokan nem tudnak visszamenni dolgozni a bölcsődehiány miatt. Az ombudsman jelentése szerint nálunk akkor a két év alattiak 10 százaléka sem jutott napközbeni ellátáshoz, miközben az uniós irányelvek alapján a korosztály egyharmadának kellene biztosítani ezt a szolgáltatást. A 2016-os Microcenzus adatai szerint 367 ezer 3 év alatti kisgyerek élt az országban, tehát nekik az uniós javaslat alapján több mint 110 ezer férőhelyre lenne szükségük. A kormány ennek csak kevéssel több, mint a felét merte megcélozni: 2020-ra 60 ezer férőhelyet akar teremteni. Novák Katalin államtitkár egyébként rendszeresen 16 ezer plusz férőhelyről beszél, ami a program keretében született, de valójában ennek csak a fele új férőhely, a többi a meglévők felújítása. 2014-ben 38 614 bölcsődei hely volt Magyarországon, tavaly pedig 46 475. A javulás ellenére a hazai települések több mint háromnegyedében változatlanul nincs bölcsődei szolgáltatás. Ezért is alakította át tavaly év elejétől a kormány a bölcsődei rendszert, létrehozva a klasszikus bölcsődék mellett a minibölcsődéket, újraélesztve a céges bölcsődéket, s bölcsődei rangot kaptak a családi napközik is. A rendelkezés szerint ha egy településen 40-nél több 3 év alatti kisgyerek él, vagy legalább öt gyerekes család kéri, 2019 januárjától az önkormányzatnak kötelező bölcsődét nyitnia. A parlament népjóléti bizottsága a héten tárgyalta és várhatóan hamarosan az országgyűlés is elfogadja, hogy ezt a szabályt csak két éves haladékkal legyen kötelező alkalmazni. A módosítás annak beismerése, hogy az önkormányzatok nem örülnek a lehetőségnek, munkatársaink vidéki körképe szerint ahol tehetik, kibúvókat keresnek. - Nem terveztük, hogy bölcsődét nyitunk, szerencsére a szomszéd faluban, Somogyjádon működik egy, ráadásul ott óvoda és iskola is van – mondta Varga András, az ötszáz lakosú somogyi falu, Várda polgármestere. – A gyerekeket busz viszi, hozza, így a szülőknek is megfelel a helyzet. Tavaly és az idén összesen nyolc gyerek született a faluban, elvileg jövőre indítaniuk kellett volna minibölcsődét, "szerencsére" az érintett szülők nem kérték.
- A pályázati pénz a beüzemeléshez elegendő, a fenntartáshoz viszont tetemes saját erő szükséges – jegyezte meg Varga András, hozzátéve, hogy fizetni kell a rezsit, a dolgozókat, az étkeztetést. Megfelelően ki kell alakítani egy épületet, de mi van akkor, ha az önkormányzatnak nincs a feladatra alkalmas ingatlana. Arról nem is beszélve, hogy csak két évre lehet tervezni, mert egy kistelepülésen egyáltalán nem biztos, hogy minden évben születik annyi gyerek, amennyi akár egy minibölcsődéhez kell. Vagy ha igen, akkor sem biztos, hogy a szülők igénylik a szolgáltatást. Nálunk az elmúlt másfél év például ilyen szempontból örömteli volt, de korábban akadt év, amikor egyetlen gyerek sem született. Két évre pedig fölösleges költség egy bölcsőde beindítása. - Hülye intézkedésre csak hülye válasz születhet – ezt mondta lapunknak Köteles László, Komlóska polgármestere arra, hogy szeptembertől elvileg már nem lehetne bölcsődés korú gyereket ellátni az úgynevezett egységes óvodában, mert a köznevelésről szóló törvény módosítása miatt augusztus 31-ével meg kellett szüntetni az ilyen típusú intézményeket. A zempléni kis faluban jelenleg két olyan kisgyerek él, aki még nem érte el a három éves kort, az ő sorsukat kellett megoldania. Most ugyanúgy az óvodába járnak, mint eddig – az intézményben az egyik munkatársnak van kisgyermekgondozói képesítése, így szakszerűen látja el őket. Egy huszárvágással oldották meg a problémát: a két kisgyereket úgy tekintik, mintha épp beszoknának az óvodába. Ennek nincs határideje, akár hónapokig is tarthat, s addig biztosan, amíg elérik azt a korhatárt, amikor hivatalosan is óvodássá lehet őket nyilvánítani. Más kistelepülések úgy hidalták át a problémát, hogy ellátási szerződést kötöttek a közeli kisvárossal. A Heves megyei Mónosbél például a tőle néhány kilométerre lévő Bélapátfalvával szerződött arra, hogy ha lesz igény a bölcsődére, ott biztosítanak férőhelyet – mondta lapunknak Varga Sándorné polgármester. Hozzátette: jelenleg van ugyan bölcsődés korú gyerek a faluban, de a szülők eddig nem igényeltek férőhelyet. 
2018.11.22 11:00
Frissítve: 2018.11.22 11:01