VIP-ellátás, tandíjmentesség – Elkaszálta a népszavazási kérdéseket az NVB

Publikálás dátuma
2018.11.08. 19:23
Illusztráció
Fotó: Népszava
A Kúriánál támadják meg a döntéseket – közölte Tordai Bence. Korózs Lajos arról beszélt, nem állnak le, végiggondolják, hogy mi legyen a következő lépés. A határozatok nem jogerősek.
Nem hitelesítette a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók képzési költségével kapcsolatos, valamint az állami vezetők kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetéséről szóló népszavazási kezdeményezéseket csütörtökön a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A testülethez Erőss Gábor, a Párbeszéd oktatási szakpolitikusa két kezdeményezést nyújtott be: – az egyik azt célozta, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük. Az NVB a hitelesítést arra hivatkozva tagadta meg, hogy nem egyértelmű, mert a képzési hozzájárulás fogalma nincs benn a törvényben. – a politikus második kérdése arra vonatkozott, hogy a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók képzését az első 10 félévben minden esetben az állam finanszírozza. Az NVB szerint a kérdés azért nem hitelesíthető, mert a költségvetés módosítását célozza, így az tiltott tárgykörbe tartozik, továbbá azért sem, mert a megfogalmazás túl általános, és akár a magánegyetemekre is vonatkozhat. Az MSZP az állami vezetők kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetésével kapcsolatban három kérdést nyújtott be: – az első arra vonatkozott, hogy a miniszterelnököt megillető juttatások körébe ne tartozzon egészségügyi ellátás. Az NVB szerint azonban ez is tiltott tárgykör, mert az az országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdés. – a második kérdés azt célozta, az országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a minisztert megillető juttatások körébe ne tartozzon kiemelt egészségügyi ellátás. Ezt a testület azért utasította el, mert ez nem országgyűlési, hanem kormányzati hatáskör. – a harmadik kérdés pedig az államtitkárt megillető juttatások köréből vonta volna ki a kiemelt egészségügyi ellátást. Az NVB szerint azonban ez sem országgyűlési hatáskör és nem is egyértelmű a kérdés, mert nem derül ki, hogy az államtitkárok milyen körére vonatkozik. Az NVB határozatai nem jogerősek, azokkal szemben 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Végiggondolják, mi legyen a következő lépés

Az MSZP és a Párbeszéd képviselői az NVB épülete előtt közös sajtótájékoztatót tartottak, miután a testület nem hitelesítette a népszavazási kezdeményezéseket. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője szerint az NVB ülése jó példája volt annak, hogyan gátolja a fideszes választási bizottság, hogy az állampolgárok demokratikus jogaikkal élhessenek. Közölte, hogy tovább fognak harcolni a jogaikért, és erre kérte az állampolgárokat is. Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője azt mondta, az egészségügyben ma olyan ellátási válság van, hogy „százával halnak meg az emberek a kormányzati intézkedések következtében”, és romokban van a sürgősségi ellátás. Legyen szolidáris az egészségügyi ellátás, a nemzeti kockázatközösségben mindenkinek egyforma színvonalú ellátás kell hogy járjon – ismertette pártja álláspontját Korózs Lajos, hozzátéve: az NVB döntése után „nem állnak le”, végiggondolják, hogy „mi legyen a következő lépés”.

A Fidesz kérdését nyújtották be

Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint az NVB döntésével elutasította, hogy Magyarországon tandíjmentesen lehessen tanulni a felsőoktatásban. Hozzátette, hogy az MSZP és a Párbeszéd egyetért az ingyenes felsőoktatás kérdésében. Mint mondta, az NVB-hez a Fidesz 2008-as kérdését nyújtották be, azt a kezdeményezést, amire akkor ki lehetett írni a – később érvényessé és eredményessé vált – népszavazást. Most azonban nem hitelesítette a testület ugyanazt a kérdést arra hivatkozva, hogy azóta a törvényben megváltoztatták a korábbi „képzési hozzájárulás” elnevezést – tette hozzá. Tordai Bence közölte, hogy a Kúriánál megtámadják az NVB döntéseit, mert ingyenessé akarják tenni a felsőoktatást Magyarországon.
Témák
népszavazás NVB

Rövidtávon elhalkultak a Fidesz kritikusai, de a kizárásáról folytatott vita még nem ért véget

Publikálás dátuma
2018.11.08. 19:19

Fotó: MARKKU ULANDER / LEHTIKUVA / AFP
Bár az elfogadott EPP-nyilatkozat az eredeti tervezettel ellentétben csak egyszer említi a “liberális demokrácia” jelzős szerkezetet, akkor is történelmi kontextusban, a nyilatkozat egésze mégis alig burkolt politikai üzenet Orbán Viktornak – nyilatkozta lapunknak Radnóti András.
A külpolitikai elemző hozzátette, a dokumentum nyíltan nem említi Magyarországot, de amellett, hogy felhívja a pártcsalád tagjait, hogy tartsák tiszteletben az EU alapértékeit, így a demokráciát és a jogállamiságot, valamint a bírói kar függetlenségét, külön kitér a civil szervezetek és a tanszabadság védelmére. Szintén a Fidesznek szól – folytatta a szakértő - , hogy a nyilatkozat felszólítja a tagállami kormányokat, hogy tartózkodjanak az EU-val kapcsolatos összeesküvés-elméletek terjesztésétől és általában az EU támadásától a belföldi kommunikációban.    – Azzal, hogy az EPP a Fidesz támogatásával elfogadta a demokratikus értékek mellett kiálló szöveget, rövidtávon a felszín alá szorultak a párt kizárására irányuló felhívások az EPP belső nyilvánosságában. Az EPP-nyilatkozat megszavazásával a Fidesz által vállalt politikai kockázat ugyanakkor lényegében zérus, mert az EPP a magyarországi politikában nem tényező, ismertsége alacsony. Így a Fidesz máris saját győzelmeként ünnepelheti a nyilatkozatot, amely valójában a Fidesz politikájának erőteljes kritikája – hangsúlyozta Radnóti.  A szakértő szerint noha rövidtávon elhalkultak a Fidesz kritikusai az EPP-ben, a párt kizárásáról folytatott vita végére csak a választás után fog pont kerülni. Az EPP-nek Orbán támadási felület, amellyel a politikai ellenfelei minden bizonnyal élni is fognak a kampányban. Radnóti úgy vélte, Manfred Weber a csúcsjelölti versenyt részben azért nyerhette meg, mert a Sargentini-jelentés vitájában az EPP-beli mainstreamet követve szembefordult Orbánnal. – Az EPP-mainstream továbbra is elégedetlen a magyar miniszterelnökkel, a CEU decemberi távozása pedig minden bizonnyal ismét felborzolja majd a kedélyeket. Manfred Weber sem ásta el végleg a csatabárdot Orbánnal; egyrészt Orbán bírálata szükséges lesz ahhoz, hogy biztosítsa a támogatást az Európai Bizottság elnökét kinevező Európai Tanácsban, másrészt Weber pártja, az októberi választásokat követően koalícióra kényszerülő bajor CSU (amelynek elnöki tisztségéről szerdán mondott le az Orbán-szövetséges Horst Seehofer) is alighanem távolodni fog a Fidesztől a következő hónapokban – mondta az elemző.  A válás továbbra is benne van a pakliban, de — kritikák ide vagy oda — senkinek nem érdeke, hogy egy hangos válás legyen. Sokkal valószínűbb, hogy — ha az Orbánnal kritikus néppárti erők erősen jönnek ki a májusi versenyből — a választás után a Fidesz szépen csöndben nem ül be az néppárti frakcióba, hanem lengyel, osztrák, francia, olasz, és egyéb szélsőjobboldali erőkkel közösen sajátot alapít. Egy ilyen frakció alighanem több, mint 70 képviselőre számíthatna a Brexit után már csak 705 tagú Európai Parlamentben. Ez komoly befolyást jelent, de kisebbet, mint amekkorára Orbánnak szüksége lenne céljai eléréséhez, például a jelenleginél erősebb EU-s jogállami kontroll megakadályozásához – húzta alá Radnóti András.
Szerző
Frissítve: 2018.11.08. 19:53

Újabb egy kilométeren épülhet zajvédő fal az M3-ason

Publikálás dátuma
2018.11.08. 18:34
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
A munkálatok 2019 második negyedévében kezdődhetnek el.
Újabb egy kilométeres szakaszon, az M3-as autópálya fővárosi kivezető szakaszán, a XV. kerületi Wesselényi utca és a Szentmihály út között épít majd zajvédő falat a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). A BKK azt írja, az autópálya ki- és bevezetőjének két oldalán jelenleg szakaszosan 6 kilométer hosszon áll zajvédő fal, a Fővárosi Önkormányzat finanszírozásával és a BKK beruházásával most további egy kilométerrel toldják meg azt. A projekt a fal építésén kívül a Tompa Mihály utcai autópálya-kihajtó átépítését is tartalmazza: a közlemény szerint a kihajtónál található, jelenleg a forgalom elől útburkolati jellel elzárt területre zöldfelületet telepítenek, amely esztétikusabbá teszi a környezetet és hozzájárul a Tompa Mihály utca zajvédeleméhez. Szintén a projekt része 200 darab nyílászáró cseréje: egyes, autópálya-menti épületek felső szintjeit továbbra is elérheti a zaj, ezért – ahol további beavatkozás szükséges – a régi nyílászárókat korszerűekre cserélik, hogy a zaj mértéke az előírt határértékeken belül maradjon. A kivitelezési munkák sikeres közbeszerzési eljárás esetén a szerződéskötést követően, 2019 második negyedévében kezdődhetnek el és várhatóan fél évig tartanak majd.
Szerző