VIP-ellátás, tandíjmentesség – Elkaszálta a népszavazási kérdéseket az NVB

Publikálás dátuma
2018.11.08 19:23
Illusztráció
Fotó: Népszava
A Kúriánál támadják meg a döntéseket – közölte Tordai Bence. Korózs Lajos arról beszélt, nem állnak le, végiggondolják, hogy mi legyen a következő lépés. A határozatok nem jogerősek.
Nem hitelesítette a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók képzési költségével kapcsolatos, valamint az állami vezetők kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetéséről szóló népszavazási kezdeményezéseket csütörtökön a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A testülethez Erőss Gábor, a Párbeszéd oktatási szakpolitikusa két kezdeményezést nyújtott be: – az egyik azt célozta, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük. Az NVB a hitelesítést arra hivatkozva tagadta meg, hogy nem egyértelmű, mert a képzési hozzájárulás fogalma nincs benn a törvényben. – a politikus második kérdése arra vonatkozott, hogy a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók képzését az első 10 félévben minden esetben az állam finanszírozza. Az NVB szerint a kérdés azért nem hitelesíthető, mert a költségvetés módosítását célozza, így az tiltott tárgykörbe tartozik, továbbá azért sem, mert a megfogalmazás túl általános, és akár a magánegyetemekre is vonatkozhat. Az MSZP az állami vezetők kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetésével kapcsolatban három kérdést nyújtott be: – az első arra vonatkozott, hogy a miniszterelnököt megillető juttatások körébe ne tartozzon egészségügyi ellátás. Az NVB szerint azonban ez is tiltott tárgykör, mert az az országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdés. – a második kérdés azt célozta, az országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a minisztert megillető juttatások körébe ne tartozzon kiemelt egészségügyi ellátás. Ezt a testület azért utasította el, mert ez nem országgyűlési, hanem kormányzati hatáskör. – a harmadik kérdés pedig az államtitkárt megillető juttatások köréből vonta volna ki a kiemelt egészségügyi ellátást. Az NVB szerint azonban ez sem országgyűlési hatáskör és nem is egyértelmű a kérdés, mert nem derül ki, hogy az államtitkárok milyen körére vonatkozik. Az NVB határozatai nem jogerősek, azokkal szemben 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Végiggondolják, mi legyen a következő lépés

Az MSZP és a Párbeszéd képviselői az NVB épülete előtt közös sajtótájékoztatót tartottak, miután a testület nem hitelesítette a népszavazási kezdeményezéseket. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője szerint az NVB ülése jó példája volt annak, hogyan gátolja a fideszes választási bizottság, hogy az állampolgárok demokratikus jogaikkal élhessenek. Közölte, hogy tovább fognak harcolni a jogaikért, és erre kérte az állampolgárokat is. Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője azt mondta, az egészségügyben ma olyan ellátási válság van, hogy „százával halnak meg az emberek a kormányzati intézkedések következtében”, és romokban van a sürgősségi ellátás. Legyen szolidáris az egészségügyi ellátás, a nemzeti kockázatközösségben mindenkinek egyforma színvonalú ellátás kell hogy járjon – ismertette pártja álláspontját Korózs Lajos, hozzátéve: az NVB döntése után „nem állnak le”, végiggondolják, hogy „mi legyen a következő lépés”.

A Fidesz kérdését nyújtották be

Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint az NVB döntésével elutasította, hogy Magyarországon tandíjmentesen lehessen tanulni a felsőoktatásban. Hozzátette, hogy az MSZP és a Párbeszéd egyetért az ingyenes felsőoktatás kérdésében. Mint mondta, az NVB-hez a Fidesz 2008-as kérdését nyújtották be, azt a kezdeményezést, amire akkor ki lehetett írni a – később érvényessé és eredményessé vált – népszavazást. Most azonban nem hitelesítette a testület ugyanazt a kérdést arra hivatkozva, hogy azóta a törvényben megváltoztatták a korábbi „képzési hozzájárulás” elnevezést – tette hozzá. Tordai Bence közölte, hogy a Kúriánál megtámadják az NVB döntéseit, mert ingyenessé akarják tenni a felsőoktatást Magyarországon.
Frissítve: 2018.11.08 19:23

Szombaton kiemelik az októberben talált bombákat, Budafok egy részét lezárják

Publikálás dátuma
2019.03.18 13:56

Fotó: Népszava
A MÁV Kelenföld-Érd alsó-Tárnok közötti szakaszán is szünetel majd a vonatközlekedés.
A Magyar Honvédség tűzszerészei szombaton emelik ki és hatástalanítják a Duna budafoki szakaszán talált két darab, egyenként egytonnás robbanótestet. A rendőrség a művelet idejére 1 kilométeres körben kiüríti a városrészt, valamint lezárja a 6-os számú főutat, és a MÁV Kelenföld-Érd alsó-Tárnok közötti szakaszán is szünetel majd a vonatközlekedés – közölte a fővárosi kormányhivatal. A tájékoztatás szerint az érintett területet a lakosságnak és az ott dolgozóknak legkésőbb délelőtt 10 óráig el kell hagyniuk, és csak a hatástalanítás sikeres befejezése után térhetnek vissza. Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata a lakosság számára három befogadó helyet jelölt ki, valamint a folyamatos egészségügyi ellátásra szorulók szállításáról és felügyeletéről is gondoskodik. A robbanótestek kiemelése és hatástalanítása idejére, várhatóan szombat délelőtt 10 órától a 6-os számú főút Savoya Park és a budafoki lehajtó közötti szakaszát lezárják, a MÁV székesfehérvári vonalán Kelenföld-Érd alsó-Tárnok közötti szakaszon szüneteltetik a vonatközlekedést. Szombat reggel a buszjáratokra már csak felszállni lehet majd, várhatóan 10 órától pedig a területet elkerülik a tömegközlekedési eszközök, buszjáratok a hatósági zárás feloldásáig. A kiürítéssel érintett terület biztonságáról a rendőrség gondoskodik.
A kiürítési területen található háztartások postaládáiba tájékoztatókat juttat el az önkormányzat, és a kiürítéssel kapcsolatos tudnivalókról Budapest Főváros Kormányhivatala honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők. A kiürítés során a mozgásukban korlátozott, idős vagy várandós lakosok szállításának megkönnyítése érdekében különbuszokat állítanak forgalomba. Mint írják, a 2018 októberében megtalált robbanótestek a lakosságra, valamint a vízi és szárazföldi közlekedésre eddig nem jelentettek közvetlen veszélyt, kiemelésükre azonban a Duna alacsony vízállása miatt az elmúlt időszakban nem volt lehetőség.

Orbán: a terrorizmus nem ismer határokat

Publikálás dátuma
2019.03.18 13:38

Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook oldala/ Burger Barna
És a gyűlölet sem - folytatta a miniszterelnök, új-zélandi kollégájának küldött részvéttáviratában. Az ötven ember életét kioltó, szélsőséges muszlimgyűlölő Magyarországon is megfordult.
Az Új-Zélandon történt brutális terrortámadás sajnálatos módon ismét bebizonyította, hogy a 21. században a gyűlölet, az erőszak és a terrorizmus nem ismer határokat - írta Orbán Viktor miniszterelnök Jacinda Ardern új-zélandi kormányfőnek küldött részvétnyilvánításában, amelyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár juttatott el hétfőn az MTI-hez.    Orbán Viktor - aki a magyarok nevében mély együttérzését fejezte ki a Christchurchben történt terrortámadás miatt - levelében úgy fogalmazott: Magyarország és kormánya elítéli az erőszak minden formáját, és a továbbiakban is támogatja a terrorizmus és az erőszakos szélsőségek visszaszorítására tett nemzetközi erőfeszítéseket.
Orbán részvéttávirata több szempontból is ambivalens: amennyiben a határokról szóló megjegyzését komolyan gondolja, maga vallja be, hogy teljesen értelmetlenül fordított több mint 270 milliárd forintnyi közpénzt a déli határkerítésre – ami nem csak a terroristákat, de a Nyugat felé tartó átvándorlást sem állította meg.
Másrészt, arról nem tesz említést hogy christchurchi terrortámadásban ötven embert agyonlövő, további ötvenet megsebesítő terrorista szélsőjobbos ausztrál állampolgár, aki
  • a többek között középkori magyar hadvezérekért is rajongott, mint az iszlám hódítás megfékezőiként,
  • A tömegmészárlás előtt kiáltványából idézett, és bevándorlásellenességéről beszélt, ami a magyar kormány fő kampánytémája is,
  • „inspirációs útjai” során pedig megfordult Magyarországon, Romániában és Bulgáriában is.
Frissítve: 2019.03.18 13:53