Újabb adóreformot sürget a jegybank

Publikálás dátuma
2018.11.09 09:30
Az uniós elemzők szerint a béremelések hatása és ezzel együtt a fogyasztás bővülése is mérséklődik
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MNB keresi a magyar gazdaság dinamizálásának eszközeit, és sürgeti az adórendszer átalakítását.
A gazdaságpolitikának kulcsszerepe van a gazdaságpolitikai fordulatban – ilyen és ehhez hasonló semmitmondó jövőképpel egészítette ki Balatoni András, az MNB vezető elemzője a jegybank évente egyszer összeállított Növekedési jelentésének csütörtöki bemutatóját. A tavalyihoz képest duplájára hízott dokumentumban már nyoma sincs azoknak a 180 pontban összefoglalt javaslatoknak, amelyeket még a nyár derekán készített el az MNB a kormány számára a versenyképességünk javítása érdekében. A jegybank a mostani jelentésben egy második adóreformot sürget, ami azért is érdekes, mert a pénzügyi kormányzat az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint az egy számjegyű, 9 százalékos társasági adó bevezetésével, valamint az Európában legmagasabb, 27 százalékos általános forgalmi adóhoz való merev ragaszkodással hosszú időre lezártnak tekintette a kérdést. A kormány hasonlóképpen elégedett az adóeljárási renddel, és ebből adódóan a gazdaság  kifehérítése érdekében tett intézkedéseikkel. A jegybank véleménye szerint, ha sikerül az állam működését korszerűsíteni, és a meg nem nevezett belső tartalékokat felszabadítani, valamint a kkv-k gazdálkodását hatékonyabbá tenni, akkor - az MNB közgazdászai szerint - 2030-ra megközelíthetjük Ausztria fejlettségi szintjét.  Magyarország tartós növekedésének kulcsa a közepes fejlettségűek csapdájából való kitörésben keresendő – írják. Fordulatként értékelték, hogy amíg korábban csak a kínálati oldalról közelítették meg ezt a kérdést, addig most már a keresleti oldalt is felhasználva igyekeznek eljutni rendszer egészének megértéséhez. Ennek kapcsán kitértek arra is, hogy mivel a hazai foglalkoztatás sokáig  már nem bővíthető, azt javasolják, hogy a magyar gazdaság térjen át a tőkeintenzív, termelékenységnövelő működésre. Ehhez szükséges lenne arra, hogy a beruházási rátát a jelenlegi 25 százalékos szinten stabilizálják. A közepes gazdasági fejlettségünkből adódóan a gazdaságban rejlő gazdasági potenciál évi 1,5 százalékos növekedést tenne lehetővé. Ugyanakkor a mostani 4 százalék körüli GDP bővülés annak köszönhető, hogy az Európai Unió gazdaságfejlesztésre szánt forrásait felhasználjuk. Az MNB-nél abban reménykednek, hogy az általuk javasolt reformot követően a potenciális növekedés 4,5 százalékosra növekszik majd. Mindehhez a nettó reálbérek 2030-ig történő megduplázódása párosulhat. Az szja-t időközben 9 százalékra vágnák vissza, és a járulékok további csökkentésével is számol a jegybank. A kkv-knak 6 százalékos növekedési pályát kellene befutniuk, a nagyvállalatoknak 2 százalék is elegendő lenne a felzárkózáshoz. Csütörtökön javította Magyarország növekedési kilátásait az Európai Bizottság az őszi jelentésében. Az elemzők a GDP idei bővülési ütemét a tavaszi gazdasági előrejelzéshez képest 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékra emelték.  Az EB-dokumentum kiemelte, hogy a gazdasági növekedés várhatóan lassulni fog az idei erős év után, ahogy a hazai gazdasági ciklus érett szakaszba ér, a fiskális gazdaságélénkítés fokozatosan enyhül, a világgazdaság felől érkező ellenszelek pedig felerősödnek. Két év múlva, 2020-ban várhatóan csak 2,6 százalékkal bővül majd a magyar gazdaság. A gazdasági növekedés következő években várható lassulásában kulcsszerepet játszik, hogy a befektetések növekedési üteme mérséklődik az építőipari kapacitások szűkössége miatt. A háztartások fogyasztásának bővülésének mértéke is lassul párhuzamosan azzal, ahogy a foglalkoztatottság bővülése mérséklődik és a múltbeli hatósági béremelések hatása kifut. Jövőre az import növekedésének üteme várhatóan meghaladja az exportét, aminek következményeként csökkenni fog a mérleg jelenlegi többlete.  

Felgyorsult az infláció

Már az ötödik hónapja 3 százalék felett alakul a fogyasztói árindex, a jegybank előrejelzési horizontján - vagyis 5-8 negyedéven belül - nem is tér vissza ez alá a jegybanki cél alá - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A KSH csütörtöki jelentése szerint októberben éves alapon 3,8 százalékos árindexet mért. A pénzromlás üteme folyamatosan gyorsul hiszen szeptemberben az éves adat ennél még 0,2 százalékkal kisebb volt. Jelentősen drágultak a dohánytermékek, az élelmiszerek, a zöldségfélék, és hosszú idő után növekedésnek indult a tartós fogyasztási cikkek ára is. Virovácz Péter, az ING Bank vezetője szerint a meglóduló árindex következtében a jegybank akár már a jövő év elején elkezdheti a kamatemelést. Bár Török Zoltán szerint is az MNB-nek reagálnia kell erre, ám a szakember továbbra is csak 2019 második felében számol azzal, hogy a forint jegybanki alapkamata végre elmozdul felfelé a 0,9 százalékos szintről.

Frissítve: 2018.11.09 09:30

Olaj- és gyógyszerfüggővé teszik a Corvinust

Publikálás dátuma
2019.04.24 12:04

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Molos és rajkos kötődésű magánalapítványnak adja át a Budapesti Corvinus Egyetem működtetését az Orbán-kormány. A közgazdászpalánták jól teszik, ha az eddiginél is sűrűbben követik a Mol- és Richter-árfolyamot.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója irányítja a Budapesti Corvinus Egyetem üzemeltetését átvevő Maecenas Universitatis Corvini Alapítványt – jelentette be a helyszínen Palkovics László, az egyetem fenntartói jogaival eddig megbízott innovációs és technológiai miniszter. A kuratórium tagjai Csák János, Lánczi András, Martonyi János és Palotai Dániel; a felügyelőbizottságot Bártfai Béla vezeti, tagjai Chikán Attila és Jánoskuti Levente. Nem lehet nem észrevenni a felsoroltak többségének erős kötődését úgy a Corvinus Egyetemhez, mint a Molhoz. Csák János az első Orbán-kormány idején két évig ült az olajtársaság elnöki székében, a 2010-es választások után Magyarország brit nagykövete, jelenleg például a Richter igazgatósági tagja, illetve a Corvinus pénzügyi helyzetének átalakítását előkészítő testület vezetője. Martonyi János, az Orbán-kabinet 2010-2014 közötti külügyminisztere, a Mol igazgatósági tagja. Bártfai Béla a Molhoz szintén sok szállal kötődő Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség vezérigazgatója; számos más tisztsége mellett megemlítendő, hogy Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter férje.
Chikán Attila közgazdász, az első Orbán-kormány első gazdasági minisztere, bár azóta inkább a kurzus bírálói közé sorolják. Ugyanakkor – már csak azért is, mert az egyetemnek a kuratóriumi tagokat az Orbán-kabinet számos tagjával összekötő, 1970-ben alapított Rajk Szakkollégiuma irányítója, illetve az egyetem korábbi rektora – megjelenése a listán szinte borítékolható volt. Lánczi András az egyetem jelenlegi rektora, a kormányagytröszt Századvég Alapítvány egykori kuratóriumi elnöke. Kurzushűségét az átalakítási folyamatot férfimunkának minősítő mostani felszólásával is bizonyította, ami után néhány női hallgatón kisebb megfázási tünetek lettek úrrá. Palotai Dániel a Magyar Nemzeti Bank fő közgazdásza – így akár Matolcsy György jegybankelnöknek is nagyobb rálátása lehet az alapítvány belső életére -, Jánoskuti Levente pedig az egyetemhez szintén nagyon sok szállal kötődő, McKinsey nevű tanácsadó cég budapesti irodájának vezető partnere. Kérdésünkre ugyanakkor Hernádi Zsolt elvetette, hogy a kuratóriumi vezetők kiválasztásánál molos és rajkos kötődésük központi szerepet játszott volna. A felszólalók is hangsúlyozták: az alapítványi testületekbe - különböző egyéb tisztségeiktől függetlenül - mindenkit magánemberként hívtak. A kormány a leginkább közgazdasági és társadalomtudományi profilú Corvinus működtetését átadja a frissen létrehozott Maecenas Universitatis Corvini magánalapítványnak. A szerveződésnek az állam tulajdonából 10-10 százaléknyi Mol- és Richter-részvényt biztosít, így az jogosulttá válik az ezek után járó osztalékra. Az alapítvány ebből származó idei bevételét lapunk kérdésére Hernádi Zsolt 13 milliárd forintra becsülte. Megjegyzendő: a pénzügyi háttér érzékeny kérdés, hisz a két cég nem adhat osztalékelőrejelzést. Ugyanakkor mostantól lényegében ettől függ az egyetem jövője.
Ezt a gordiuszi csomót Hernádi Zsolt úgy vágta át, hogy hosszú távon azért remélhető e két társaságtól egyfajta stabil osztalékbevétel. Habár nem zárta ki, hogy a gazdasági körülmények függvényében az osztalékfizetés egy-egy évben akár el is maradhat, emlékeztetett, hogy az alapítvány támogatásában más is részt vállalhat. Az esetleges bevételi hullámzásokra az alapítvány természetesen megfelelő gazdálkodással készül fel, aminek a tartalékolás is része - hangsúlyozta. Felszólalásában Palkovics László, Lánczi András és Hernádi Zsolt is reményét fejezte ki az iránt, hogy az átalakítás tovább emeli az oktatás színvonalát, így a Budapesti Corvinus Egyetem a világ 200 legjobbja közé kerülhet. (Pavlik Lívia, az intézmény kancellárja nem szólalt fel.)  Palkovics László hangsúlyozta: ha a kísérlet beválik, a magánalapítványi formát más egyetem esetén is bevezethetik.
Kérdésünkre Hernádi Zsolt leszögezte: az állami finanszírozást felváltó ösztöndíjrendszert 2021-től vezetik be. Habár a részleteken még dolgoznak, abbéli reményét fejezte ki, hogy ennek révén a jelenleginél is több diák tanulhat az eddigi állami finanszírozáshoz hasonlóan tandíjmentesen. Kérdésre célnak nevezte a diákság és a tanári kar fokozottabb nemzetköziesítését és az oktatók képzését. (Megjegyzendő: azt, hogy eme, az egyetemi közegben teljesen bevett fordulat milyen ellentmondásokat mutat a jelenlegi politikai kurzussal, jellemzi, hogy a kormánnyal szintén kitüntetetten jó kapcsolatokat ápoló Hernádi Zsolt a Mol által alapított Petőfi díjat tavaly decemberben annak a Václav Klausnak adta át, aki az ünnepségen ezt megköszönve éles kirohanást intézett "a multikulturalizmus előretörése" ellen.) Hernádi Zsolt azt sem tagadta: a Mol tizedének alapítványi kezelése még inkább növeli az olajtársaság ellenséges felvásárlási kísérletek elleni védelmét.
Frissítve: 2019.04.24 14:41

Már egy magánlevéllel is fegyelmit kockáztathat a dolgozó

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:10

Fotó: DISOBEYART
A munkavállalók eddigi lehetőségeit korlátozó rendelkezések is életbe lépnek pénteken. A személyes adatok védelme címén 85 törvényt módosított az Országgyűlés.
Egy mozaikszó tartotta „rettegésben” majd egy évvel ezelőtt a vállalatvezetőket, miután két év késéssel ugyan, de a hazai jogban is helyet kapott az Európai Unió általános adatvédelmi szabályozása, a GDPR (General Data Protection Regulation). Ennek célja, hogy védje az uniós polgárok személyes adatait, szabályozza az adatgyűjtés módját, feldolgozását, tárolását, törlését, az adattovábbítást és a felhasználást is. Nincs kibúvó: az új előírásoknak minden olyan helyi és nemzetközi cégnek meg kell felelnie, amelyik Európában üzleti tevékenységet folytat vagy uniós polgárok személyes adatait kezeli. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) már akkor figyelmeztetett: érdemes figyelmet szentelni az új szabályoknak, mert a szigorral együtt a bírságtételek is brutálisan nőnek majd. A hazai viszonyok között százezertől húszmillió forintig állapíthat meg büntetési tételt a hatóság. Az unió szabályai szerint a büntetés mértéke elérheti az éves globális bevétel 4 százalékát vagy 20 millió eurót, ráadásul a kettő közül azt kell kifizetni, amelyik a magasabb. Az általános szabályok tavaly május 25-i hatálybalépését követően hazánkban majd egy évet kellett várni, hogy a részletek is kiderüljenek. Azaz a különböző területeken működő cégek, hivatalok számára is egyértelművé váljon: miben kell módosítaniuk eddigi adatkezelési gyakorlatukat. Az április 12-én elfogadott salátatörvény 85 – különböző területek, hivatalok, intézmények működését szabályozó – törvényt módosított, és pénteken lép hatályba. Mértékadó jogászi körök szerint ennél jóval több területen volna szükség a részletszabályok megalkotására. Miután az emberek idejük felét-harmadát munkahelyükön töltik, leginkább ott szembesülnek azzal, hogy adataik milyen szintű védelmet élveznek. Azok, akiknek a munkavégzését a Munka törvénykönyve igazgatja, egyszerre találkozhatnak lehetőségeiket korlátozó, a munkáltatónak szélesebb ellenőrzést biztosító, valamint valóban személyes adataikat védő rendelkezésekkel is az új szabályok között. A legszembetűnőbb változás, hogy az eddigi megengedő gyakorlattal szemben a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszközt – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése céljából használhatja. Így munkáltatói kegy lesz egy magánemail-váltás, de akár egy személyes fénykép, vagy dokumentum tárolása is a munkahelyi számítógépen, vagy éppen a céges okostelefonon, tableten. A munkáltatók ráadásul szélesebb jogosítványokat kapnak az ellenőrzéshez. Az új szabályozás ellentmondásosnak tűnő passzusa szerint azonban ez csak odáig terjedhet, ameddig a munkáltató fel nem ismeri, hogy már a munkavállaló magánszférájában kutakodik. Ekkor vissza kell vonulnia, mert ezt a teret akkor sem vizsgálhatja, ha a tiltás ellenére a céges gépen történik a privát levelezés vagy adattárolás.

Nem kell törölni a kamerafelvételeket

A munkahelyeken felszerelt kamerák felvételeit eddig – ha nem használták fel –, törölni kellett (3-30-60 nap elteltével), az új szabályozás feloldja ez alól az adatkezelőt (munkáltatót), és addig tárolhatja, amíg jogos érdeke megkívánja, igaz ezt úgynevezett érdekmérlegelési teszttel kell alátámasztania. Ugyanez vonatkozik a beléptetőrendszerekből gyűjtött adatokra is. Újdonság még, hogy a NAIH megbízásából a helyi jegyző is ellenőrizheti az önkormányzat területén működő cégek adatkezelését.

E határ tiszteletben tartása az ellenőrzést végző belátásán múlik, ezért az egész szabályozást hibásnak tartja Marosi János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSz) jogász végzettségű elnökségi tagja. A kormány szokás szerint ismét a legegyszerűbb megoldást választotta, letiltott mindent  –  tette hozzá. Úgy véli: a szándék egyértelműen az, hogy még nehezebb legyen a munkavállalóknak. Mivel főszabály szerint a munkáltató mindent megnézhet, amíg el nem éri a magánszférát, könnyen fegyelmit kockáztat az a munkavállaló, aki magánemailezést folytat hivatali, munkahelyi gépén. A szakszervezet ugyanis számos tagjával céges emailcímen keresztül tartja a kapcsolatot, mert a tagok ezt adták meg elérhetőségként. Sokaknak eddig elég volt egyetlen, munkahelyi emailcím, ők most készíthetnek újabb fiókot, ha nem akarnak összetűzésbe kerülni munkáltatójukkal – említett egy példát. Ha a vállalat, a hivatal mégis engedné az eszközök magáncélú használatát, akkor ezt a munkaszerződésben is rögzíteni kell. Ha ezt elfelejtik megtenni, az az ellenőrzéskor nem várt bonyodalmakhoz, tiltott adatkezelés gyanújához is vezethet. A munkáltatók számára hasonlóan sikamlós terület, hogy milyen adatokat, dokumentumokat kérhet és tárolhat a munkavállalókról. Megszokhattuk, hogy eddig minden, végzettséget, képesítést igazoló, személyes adatokat tartalmazó dokumentum vagy annak fénymásolata a cég tulajdonaként akár örökre annak archívumába került. Ezután az okiratok túlnyomó részének csupán a bemutatását kérheti a cég, azokról másolat sem készíthető, csak a kivonatos tartalom jegyezhető fel a munkavállaló kartotékára. Eddig a cégek válogatás nélkül kérhették a dolgozóktól az erkölcsi bizonyítvány beszerzését is. Volt, amelyik időről-időre azt ismét bekérte, így bizonyosodva meg arról, hogy még mindig megbízhat-e dolgozójában. Az új szabályozással ennek vége, miután egy belső szabályzatban előre és pontosan le kell fektetnie a vállalatnak: az erkölcsi bizonyítványban található adatok mely munkakörök esetén zárhatják ki a foglalkoztatást - mondta a témában tartott tájékoztatón Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje. A korábban begyűjtött erkölcsi bizonyítványokat meg kell semmisíteni. Az újak bemutatása pedig csak akkor kérhető, ha elkészültek az új szabályzatok – tette hozzá, megjegyezve: feltételezése szerint alaposan megcsappan majd a büntetlenséget igazoló dokumentumok iránti igény.

Védelem a bejelentőnek

Véletlen az egybeesés, hogy a hazai adatvédelmi részletszabályok életbe lépése egybeesik az uniós jog megsértését bejelentőknek nagyobb védelmet kínáló rendelkezések európai parlamenti elfogadásával. Az új szabályok az egész Európai Unióban védelmet biztosítanak a közösségi jogsértések bejelentőinek egyebek között a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a termék- és közlekedésbiztonság, a nukleáris biztonság, a közegészségügy, a fogyasztó- vagy adatvédelem területén. A jogszabály kifejezetten tiltja a megtorlást, és biztosítékokat vezet be a közérdekű bejelentő felfüggesztésének, lefokozásának, megfélemlítésének vagy egyéb módon történő zaklatásának megelőzésére, és ez akkor is megilleti, ha az információkat nyilvánosságra hozza. A közérdekű bejelentő segítői, például kollégák vagy családtagok is védelemben részesülnek – derül ki az MTI tudósításából. A hazai jogrendbe – az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsának jóváhagyását követően – két év alatt kell átültetni a bejelentők kiemelt védelmét előíró jogszabályt.

Frissítve: 2019.04.24 10:07