Újabb adóreformot sürget a jegybank

Publikálás dátuma
2018.11.09 09:30
Az uniós elemzők szerint a béremelések hatása és ezzel együtt a fogyasztás bővülése is mérséklődik
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MNB keresi a magyar gazdaság dinamizálásának eszközeit, és sürgeti az adórendszer átalakítását.
A gazdaságpolitikának kulcsszerepe van a gazdaságpolitikai fordulatban – ilyen és ehhez hasonló semmitmondó jövőképpel egészítette ki Balatoni András, az MNB vezető elemzője a jegybank évente egyszer összeállított Növekedési jelentésének csütörtöki bemutatóját. A tavalyihoz képest duplájára hízott dokumentumban már nyoma sincs azoknak a 180 pontban összefoglalt javaslatoknak, amelyeket még a nyár derekán készített el az MNB a kormány számára a versenyképességünk javítása érdekében. A jegybank a mostani jelentésben egy második adóreformot sürget, ami azért is érdekes, mert a pénzügyi kormányzat az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint az egy számjegyű, 9 százalékos társasági adó bevezetésével, valamint az Európában legmagasabb, 27 százalékos általános forgalmi adóhoz való merev ragaszkodással hosszú időre lezártnak tekintette a kérdést. A kormány hasonlóképpen elégedett az adóeljárási renddel, és ebből adódóan a gazdaság  kifehérítése érdekében tett intézkedéseikkel. A jegybank véleménye szerint, ha sikerül az állam működését korszerűsíteni, és a meg nem nevezett belső tartalékokat felszabadítani, valamint a kkv-k gazdálkodását hatékonyabbá tenni, akkor - az MNB közgazdászai szerint - 2030-ra megközelíthetjük Ausztria fejlettségi szintjét.  Magyarország tartós növekedésének kulcsa a közepes fejlettségűek csapdájából való kitörésben keresendő – írják. Fordulatként értékelték, hogy amíg korábban csak a kínálati oldalról közelítették meg ezt a kérdést, addig most már a keresleti oldalt is felhasználva igyekeznek eljutni rendszer egészének megértéséhez. Ennek kapcsán kitértek arra is, hogy mivel a hazai foglalkoztatás sokáig  már nem bővíthető, azt javasolják, hogy a magyar gazdaság térjen át a tőkeintenzív, termelékenységnövelő működésre. Ehhez szükséges lenne arra, hogy a beruházási rátát a jelenlegi 25 százalékos szinten stabilizálják. A közepes gazdasági fejlettségünkből adódóan a gazdaságban rejlő gazdasági potenciál évi 1,5 százalékos növekedést tenne lehetővé. Ugyanakkor a mostani 4 százalék körüli GDP bővülés annak köszönhető, hogy az Európai Unió gazdaságfejlesztésre szánt forrásait felhasználjuk. Az MNB-nél abban reménykednek, hogy az általuk javasolt reformot követően a potenciális növekedés 4,5 százalékosra növekszik majd. Mindehhez a nettó reálbérek 2030-ig történő megduplázódása párosulhat. Az szja-t időközben 9 százalékra vágnák vissza, és a járulékok további csökkentésével is számol a jegybank. A kkv-knak 6 százalékos növekedési pályát kellene befutniuk, a nagyvállalatoknak 2 százalék is elegendő lenne a felzárkózáshoz. Csütörtökön javította Magyarország növekedési kilátásait az Európai Bizottság az őszi jelentésében. Az elemzők a GDP idei bővülési ütemét a tavaszi gazdasági előrejelzéshez képest 0,3 százalékponttal, 4,3 százalékra, a jövő évit pedig 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékra emelték.  Az EB-dokumentum kiemelte, hogy a gazdasági növekedés várhatóan lassulni fog az idei erős év után, ahogy a hazai gazdasági ciklus érett szakaszba ér, a fiskális gazdaságélénkítés fokozatosan enyhül, a világgazdaság felől érkező ellenszelek pedig felerősödnek. Két év múlva, 2020-ban várhatóan csak 2,6 százalékkal bővül majd a magyar gazdaság. A gazdasági növekedés következő években várható lassulásában kulcsszerepet játszik, hogy a befektetések növekedési üteme mérséklődik az építőipari kapacitások szűkössége miatt. A háztartások fogyasztásának bővülésének mértéke is lassul párhuzamosan azzal, ahogy a foglalkoztatottság bővülése mérséklődik és a múltbeli hatósági béremelések hatása kifut. Jövőre az import növekedésének üteme várhatóan meghaladja az exportét, aminek következményeként csökkenni fog a mérleg jelenlegi többlete.  

Felgyorsult az infláció

Már az ötödik hónapja 3 százalék felett alakul a fogyasztói árindex, a jegybank előrejelzési horizontján - vagyis 5-8 negyedéven belül - nem is tér vissza ez alá a jegybanki cél alá - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A KSH csütörtöki jelentése szerint októberben éves alapon 3,8 százalékos árindexet mért. A pénzromlás üteme folyamatosan gyorsul hiszen szeptemberben az éves adat ennél még 0,2 százalékkal kisebb volt. Jelentősen drágultak a dohánytermékek, az élelmiszerek, a zöldségfélék, és hosszú idő után növekedésnek indult a tartós fogyasztási cikkek ára is. Virovácz Péter, az ING Bank vezetője szerint a meglóduló árindex következtében a jegybank akár már a jövő év elején elkezdheti a kamatemelést. Bár Török Zoltán szerint is az MNB-nek reagálnia kell erre, ám a szakember továbbra is csak 2019 második felében számol azzal, hogy a forint jegybanki alapkamata végre elmozdul felfelé a 0,9 százalékos szintről.

2018.11.09 09:30
Frissítve: 2018.11.09 09:30

Továbbra is 318 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.24 08:41
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Valamicskét gyengült az euró forinthoz viszonya a forinthoz képest, de alapvetően nem mozdultak az árfolyamok a devizapiacon.
Minimálisan változott a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelre a bankközi piacon szerda estéhez képest. Röviddel fél hét után 318,02 forintra gyengült az euró a szerda esti 318,04 forintról.A svájci frank jegyzése 280,69 forintról 280,71 forintra, a dolláré pedig 279,17 forintról 279,36 forintra nőtt.
Az euró jegyzése sem változott érdemben a dollárhoz képest: szerda este 1,1390 dollárt, csütörtök kora reggel 1,1384 dollárt ért az euró, írja az MTI.
2019.01.24 08:41

Nagy a kereslet a lakások iránt, de csak hitelből telik rá

Publikálás dátuma
2019.01.23 21:14
Lakótömbök az Őrmezőn. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Kiugró emelkedéssel nyitotta az évet a lakáspiac: a kereslet jelentősen erősödött az eladó és a kiadó lakásoknál is – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
Eszerint a magánszemélyek által kínált eladó lakások iránti érdeklődések száma 84 százalékkal nőtt, az ingatlanközvetítők pedig másfélszer annyi érdeklődőről számoltak be. A kiadó lakásokat több mint kétszer annyian keresik, mint tavaly ilyenkor. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakások iránti fokozott érdeklődés több dolognak is köszönhető. Januárban egyrészt szokásos a most is tapasztalt megugrás, tavaly ugyanakkor visszafogottabban indult az év, így a növekedés most látványosabb. A kereslet felfutásához ugyanakkor nagy valószínűséggel az is hozzájárult, hogy a vevők a további áremelkedésre számítva mielőbb szeretnék megtalálni a következő lakásukat vagy házukat. A kínálat viszont egyelőre nem bővül.    A fokozódó kereslet és a lakások folyamatos drágulása azonban nem azt jelenti, hogy bármilyen ingatlant bármilyen áron lehet értékesíteni, egy túlárazott ingatlan esetében hónapokat csúszhat az eladás – hangsúlyozta a szakértő. Az elmúlt hat hónap adatai alapján a lakóingatlanok értékesítése Budapesten átlagosan 80 napot vett igénybe, a megyei jogú városokban és megyeszékhelyeken pedig 113 napot. A budapesti lakásárak növekedésével párhuzamosan emelkedett a felvett jelzáloghitelek összege is, vidéken viszont a kedvezőbb árfekvésű ingatlanok miatt érezhetően kevésbé adósodnak el a vevők – ezt már a Duna House közölte saját Hitelcentrumának adatai alapján. Eszerint Budapesten néhány hónap alatt 32-ről 38 százalékra nőtt a legalább 15 millió forintot elérő jelzáloghitelek aránya, vidéken viszont csak a hitelügyletek 13-20 százaléka haladja meg ezt az összeget; itt a legtöbben 5-10 millió forint közötti jelzáloghitelt igényelnek. 
Szerző
2019.01.23 21:14
Frissítve: 2019.01.23 21:15