Előfizetés

A kormány a cafeteria helyett a béreket emelné

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2018.11.08. 17:02
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Jövő héten folytatódnak a bértárgyalások a versenyszféra és a kormány konzultációs fórumán. A pénzügyminiszter cafeteria helyett béremelést szorgalmaz.
A kormány szándéka, hogy a magyar munkavállalóknak inkább a keresetük emelkedjen, ne pedig utalványokban kapják fizetésük egy részét, ehhez egy egyszerűbb, a pihenést, rekreációt támogató cafetéria-rendszerre van szükség. Ez volt Varga Mihály reakciója a béren kívüli juttatások átalakítását, azaz a cafetéria adóterheinek jelentős megemelését illető munkaadói felvetésekkel kapcsolatban. Mindez a Pénzügyminisztérium közleményéből derül ki, amelyben arról tájékoztattak: a pénzügyminiszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségével tárgyalt csütörtökön. A találkozón Varga Mihály elmondta: a bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának jövő keddi ülésén folytatódnak, a kormány célja pedig továbbra is az, hogy a jövő évi minimálbérek emeléséről a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek állapodjanak meg. Úgy tudjuk, a Pénzügyminisztériumnak azért van elképzelése a legkisebb bérek emelésének mértékéről. Mint korábban megírtuk: a tárcánál információink szerint a jövő évre vonatkozóan 9, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emeléssel számolnak, azaz a minimálbér 150 ezer, a garantált bérminimum 202 ezer forintra nőhet. A béremelésekről ugyanakkor első körben a munkaadók és a munkavállalók szervezetei tárgyalnak, ám a megegyezést nehezíti a cafeteria ügye, amely miatt a héten a szakszervezetek utcára is vonultak. A béren kívüli juttatások kedvezményes adózását ugyanis – a kormányzathoz közeli, turisztikába is bevásárolt üzleti körök bevételeit is növelő SZÉP-kártya kivételével - jövőre megszünteti a kormány. Így, ha a munkaadók továbbra is adni szeretnének cafeteriát, akkor az a béremelésektől veszi el a forrásokat. Ha viszont megszüntetik, azonnal jelentős összegeket húznak ki a munkavállalók zsebéből, ami a fokozódó munkaerőhiány idején volna nem túl szerencsés lépés.    

Lenyomja a Karácsonyt a Black Friday

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2018.11.08. 13:32

Fotó: SHUTTERSTOCK
Mérföldkőhöz érkezik a magyar e-kereskedelmi piac a Black Friday-nek köszönhetően: az idén várhatóan nagyobb lesz a hazai e-kereskedők forgalma novemberben, mint decemberben.
Világszinten is kiemelkedő a magyar vásárlók érdeklődése a kereskedelem akciónapja, a Black Friday (Fekete Péntek) iránt: az utóbbi két évben Dél-Afrika és az Amerikai Egyesült Államok után Magyarországon kerestek rá az internetezők a legtöbb alkalommal a „Black Friday” kifejezésre a Google Trends statisztikái szerint.  De nem csak a vásárlók, a hazai e-kereskedők körében is egyre népszerűbb a fekete péntek, a GKI Digital felmérése szerint tavaly a webáruházak 62 százaléka rendezett Black Friday-t, idén pedig várhatóan a 80 százalékuk tart hatalmas kedvezményekkel vevőket csalogató akciónapot. Mivel pedig a magyar vásárlók a környező országokhoz képest gyorsabban fordultak az online kereskedelem irányába, a magyar e-kereskedelem az idén is 20-30 százalék körüli növekedést mutat, így a forgalom elérheti akár az 500 milliárd forintot is. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy 2018-ban fontos mérföldkőhöz érkezik a hazai online kiskereskedelmi piac: a Fekete Péntek által generált extra eladásoknak köszönhetően a novemberi forgalom valószínűleg most először lesz magasabb a decemberinél. A Black Friday tehát Magyarországon elnyomja majd a karácsonyi vásárlási szezont – vélekedett csütörtöki sajtótájékoztatóján Várkonyi Balázs, a hazai legnagyobb forgalmú webáruház, az Extreme Digital alapító-ügyvezetője. Az Amerikai Egyesült Államokban hagyományosan a Black Friday nyitja meg a karácsonyi vásárlási szezont: a kereskedők ezen a napon nagy leárazásokkal igyekeznek magukhoz csábítani a vevőket. Magyarországra éppen az Extreme Digital hozta be a fekete pénteki akciókat öt évvel ezelőtt, és hazánkban azóta is inkább az online kereskedelem akciózik kiemelkedő arányban ezen a napon. Többnyire 20-30, de néhány esetben akár 50-70 százalékos kedvezménnyel is kínálják ekkor termékeiket. A Black Friday Amerikában a hálaadás utáni első péntekre esik: az idén ez november 23-a. Hazánkban ugyanakkor nem mindenki tartja ezen a napon az akciót: néhány nagyobb webáruház korábban szervezi saját Fekete Péntekét. Az Extreme Digital például az idén már november 16-án akciózik: ezen a napon akár 40 százalékos árengedménnyel lehet majd vásárolni, így az elérhető akciós termékeken összességében mintegy másfélmilliárd forintot spórolhatnak a vásárlók az eredeti listaárakhoz képest. Várkonyi Balázs úgy látja, a 2015-ös logisztikai krízis óta a Magyarországon működő futárszolgálatok folyamatosan fejlődnek, ugyanakkor az e-Net kutatása szerint még a tavalyi ünnepi szezonban is átlagosan négy napot késtek a kiszállításokkal. Az ügyvezető igazgató az idén is számít csúszásokra. Hibrid üzleti modelljének köszönhetően azonban az Extreme Digital hatékonyan ki tudja szolgálni azokat a fekete pénteki vásárlókat, akik az idén biztosra akarnak menni: a cég országszerte működő 16 szaküzletében garantáltan átvehetők a Black Friday-es rendelések legfeljebb 5 napon belül. A házhozszállítást kérő vásárlók Black Friday-es rendeléseit az Extreme Digital legfeljebb 14 napon belül, nagy háztartási gépeket maximum 21 nap alatt szállítja házhoz. Ezen kívül decembertől a cég Budapesten már saját futárszolgálatát is beveti majd a háztartási nagygépek kiszállításához. A korábbi évek statisztikái alapján egy tipikus Black Friday-vásárló vagy valamilyen ajándékba szánt terméket - például LEGO-t -, vagy nagyobb értékű tartós használati cikket - okostelefont, tévét, játékkonzolt, porszívót - vásárol. Emellett az olyan praktikus termékek is népszerűek, mint például az elektromos csavarhúzó, a lézeres távolságmérő, a kapszulás kávéfőző vagy a hoverboard, ez utóbbi termékek jelentős részét azonban inkább impulzusvásárlás során szerzik be az online vásárlók.    

23 pénzügyi közvetítő vesztette el engedélyét, többmilliós bírságot osztott szét az MNB

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.08. 10:39
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Független pénzpiaci közvetítők tevékenységi engedélyét vonta vissza csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és összesen 2,3 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott - közölte a jegybank az MTI-vel.
A közlemény szerint az érintett 434 független pénzpiaci közvetítőből - alkuszok, többes ügynökök és többes kiemelt közvetítők - 23 több jegybanki felhívás és határozati kötelezés ellenére sem teljesítette féléves adatszolgáltatási kötelezettségét. Az adatszolgáltatás a működési engedély előfeltétele, így azt az engedély meglétének teljes időtartama alatt akkor is teljesíteni kell, ha a közvetítő esetleg éppen nem végez szakmai tevékenységet.
A jogszabályok alapján a tevékenységi engedély - szankcióként alkalmazott - visszavonása miatt az érintett intézmények vezető állású személyei 5 évig nem vállalhatnak hasonló tisztséget. A közlemény emlékeztet arra, hogy piactisztító tevékenysége során az MNB az elmúlt években közel 2000 megbízó nélkül nyilvántartott tőkepiaci közvetítőt törölt nyilvántartásából, s mintegy félszáz - igazolt felelősségbiztosítás nélküli - pénzpiaci közvetítő engedélyét vonta vissza.
Az engedéllyel vagy regisztrációval rendelkező közvetítők adatait a jegybank díjmentesen hozzáférhető közvetítői nyilvántartásai tartalmazzák. A jogosulatlan piaci szereplők listája pedig az MNB honlapjának figyelmeztetések menüpontjában érhető el.