A kormány a cafeteria helyett a béreket emelné

Publikálás dátuma
2018.11.08 17:02
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Kállai Márton
Jövő héten folytatódnak a bértárgyalások a versenyszféra és a kormány konzultációs fórumán. A pénzügyminiszter cafeteria helyett béremelést szorgalmaz.
A kormány szándéka, hogy a magyar munkavállalóknak inkább a keresetük emelkedjen, ne pedig utalványokban kapják fizetésük egy részét, ehhez egy egyszerűbb, a pihenést, rekreációt támogató cafetéria-rendszerre van szükség. Ez volt Varga Mihály reakciója a béren kívüli juttatások átalakítását, azaz a cafetéria adóterheinek jelentős megemelését illető munkaadói felvetésekkel kapcsolatban. Mindez a Pénzügyminisztérium közleményéből derül ki, amelyben arról tájékoztattak: a pénzügyminiszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségével tárgyalt csütörtökön. A találkozón Varga Mihály elmondta: a bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának jövő keddi ülésén folytatódnak, a kormány célja pedig továbbra is az, hogy a jövő évi minimálbérek emeléséről a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek állapodjanak meg. Úgy tudjuk, a Pénzügyminisztériumnak azért van elképzelése a legkisebb bérek emelésének mértékéről. Mint korábban megírtuk: a tárcánál információink szerint a jövő évre vonatkozóan 9, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emeléssel számolnak, azaz a minimálbér 150 ezer, a garantált bérminimum 202 ezer forintra nőhet. A béremelésekről ugyanakkor első körben a munkaadók és a munkavállalók szervezetei tárgyalnak, ám a megegyezést nehezíti a cafeteria ügye, amely miatt a héten a szakszervezetek utcára is vonultak. A béren kívüli juttatások kedvezményes adózását ugyanis – a kormányzathoz közeli, turisztikába is bevásárolt üzleti körök bevételeit is növelő SZÉP-kártya kivételével - jövőre megszünteti a kormány. Így, ha a munkaadók továbbra is adni szeretnének cafeteriát, akkor az a béremelésektől veszi el a forrásokat. Ha viszont megszüntetik, azonnal jelentős összegeket húznak ki a munkavállalók zsebéből, ami a fokozódó munkaerőhiány idején volna nem túl szerencsés lépés.    
Frissítve: 2018.11.08 17:19

Nagy leépítésre készülhetnek a Daimlernél

Publikálás dátuma
2019.04.20 18:32

Fotó: AFP/ THOMAS KIENZLE
A döntés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti.
A német Manager Magazin értesülései szerint mintegy 10 ezer munkahely megszüntetésére készülnek a Daimlernél annak érdekében, hogy jelentősen csökkenthessék a költségeket a következő években. Vagyis az állítólagos leépítés a teljes munkaerőnek durván 3 százalékát érintheti – vette észre a Portfolio. A Daimler nem kívánta kommentálni a Manager Magazin értesüléseit, amely felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségcsökkentési és hatékonyságnövelési lépéseket már az új vezérigazgatónak, Ola Källenius kell levezényelnie, aki a tervek szerint a Daimler éves rendes közgyűlését követően veszi át a cégcsoport irányítását. A Daimler egyébként már februárban, a negyedik negyedéves beszámolójának közzétételét követően jelezte, hogy muszáj lesz csökkenteni a kiadásait. A vállalat üzemi eredménye ugyanis 22 százalékkal csökkent a globális kereskedelmi háború, az új technológiák fejlesztési költségeinek megugrása, valamint az iparágban zajló kedvezőtlen változások hatására. A Manager Magazin emellett azt írta, hogy úgy tudja, Källenius nem fogja megújítani a Daimler és a Renault-Nissan közös projektjeit.

450 milliót kapnak e-autókra karitatív szervezetek

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 450 millió forinttal támogatja több karitatív szervezet elektromosgépjármű-beszerzését – közölte a tárca.
A pénzt a Karitatív Tanács tagjai – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Katolikus Karitász–Caritas Hungarica – számára biztosítják. Ez szervezetenként 6-6 új elektromos gépkocsi (személyautók, személyszállító kisbuszok és áruszállító gépjárművek) beszerzését teszi lehetővé. Ez számításunk szerint 36 gépjárművet jelent. A támogatásból tehát egy autóra átlag 12,5 millió forint jut. Ez egy alsó-középkategóriás e-autó ára, így drágább járművek fedezése érdekében elvben a legolcsóbbak közül is választaniuk kell. A tárca közleménye megjegyzi: az e-autók üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos üzemanyagúakhoz képest, ami tovább növeli a karitatív tevékenység forrásait. Megjegyzendő: mindenképp üdvös az állam karitatív tevékenysége, de az összeg nagyságrendjében közelíti az összes többi e-autó-vásárlónak szánt állami támogatási keretet. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára tavaly októberben jelentette be, hogy a már lekötött 2,4 milliárdos támogatási keretet hatszázmillióval 3 milliárdra emeli. Ebből másfélmillió forinttal járul hozzá az állam minden e-autó vásárlásához. A mostani karitatív támogatást minden bizonnyal az ország úgynevezett szén-dioxid-kóvtabevételeiből biztosítják. Mint azt – az ITM tájékoztatása alapján – korábban kiszámoltuk, a tavaly el nem költött és idén várható kvótabevételek alapján a tárca számára mintegy 60 milliárd forint szabad forrás állhat rendelkezésre szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programok indítására. Ennek ugyanakkor a tárca csak töredékét fordítja országos, mindenki számára nyitott, vissza nem térítendő – például lakásszigetelési – támogatási programokra. Úgyszintén megjegyzendő: elektromos autók használata néhány száz kilométeres hatótávjuk miatt továbbra is elsősorban városon belüli közlekedésre ajánlottak. A töltőtípustól függően néhány tíz pectől több óráig tartó „tankolás” nyilvános állomásokon egyelőre javarészt ingyenes. A töltés normál konnektorból is megoldható: ennek töltési időtartama jellemzően 8-10 óra.
Szerző