Kiestek a Simicska-cégek

Publikálás dátuma
2018.11.08 19:54

Fotó: Németh András Péter
Mintegy 4,1 ezermilliárdos tavalyi árbevételével ismét a Mol bizonyult a legnagyobb árbevételű hazai cégnek a HVG Top 500 elnevezésű felmérése szerint. Igaz, a társaság forgalma az olajárétól elmaradó ütemben bővült. Utána következik az Audi Hungaria 2,3 ezer, illetve az állami MVM Magyar Villamos Művek 1,3 ezer milliárddal. Nagy nyertes az építőipar, bár a Simicska-érdekeltségek kiestek a listából. A Mol csütörtöki londoni befektetőnapja kapcsán közzétette: 2019-2021-re 10 százalékkal 2,2-2,4 milliárd dollárra (600-700 milliárd forintra) növeli éves, leírások előtti, úgynevezett EBITDA-nyereségtervét. 2022-2023-ra pedig felkúszhatnak akár 2,6 milliárd dollárig (több mint 700 milliárd forintig) is. Az első időszakban főként a kitermelés és a fogyasztói szolgáltatások, később inkább a finomítás és a vegyipar felfutásához fűznek vérmes reményeket. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.08 19:54

Sorozatosan elkent közműfelelősség

Publikálás dátuma
2019.03.18 09:00
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A kormány rendre kitér az ezermilliárdok sorsáról szóló ellenzéki közműkérdések érdemi megválaszolása elől.
A kormányfő veje, Tiborcz István korábbi érdekkörébe tartozó Elios cserélte azt a pécsi közúti lámpát, amely mellett nemrég egy kisbusz halálra gázolt egy idős asszonyt – hívta fel a figyelmet parlamenti kérdéseiben a párbeszédes Mellár Tamás. A helyiek régóta panaszkodtak a kereszteződésnek a korábbinál szerintük 30 százalékkal gyengébb, balesetveszélyes bevilágítására. Az önkormányzat ugyanakkor pont ennyivel erősebb fényt mért. Annak kapcsán, hogy a baleset után várhatóak-e további vizsgálatok, Pogácsás Tibor belügyminisztériumi államtitkár - tárca ebbéli felelősségét rögtön elütve - az építkezések szigorú hatósági ellenőrzésére hivatkozott. Azt azonban elismerte: ledes világításnál vetítés és a sugárirány más, mint a hagyományos világítótestek esetében, „és ez sokszor ad okot vitára”. Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára ellenségesebben reagált, hangsúlyozván, hogy „a bevándorláspárti ellenzék a közvilágítás-fejlesztési projektet kampányeszközként használja fel”. Konkrét válasz helyett csupán arról tájékoztatta az érdeklődő ellenzéki honatyát, hogy a fejlesztéshez Pécs nem vett igénybe uniós támogatást, tehát a kérdésben a helyhatóság az illetékes. Az Elios elleni lehetséges intézkedések kapcsán annyit említett, hogy az uniós támogatásokat önkormányzatok nyerték: a vállalkozás csak az erre kiírt közbeszerzéseken nyert. Tóth Bertalan szocialista pártelnök az iránt érdeklődött, mennyivel késik a paksi nukleáris fejlesztés előkészítése és ezt miként kezelik az oroszokkal kötött szerződések. A DK-s Oláh Lajos azt tudakolta, valóban megindultak-e a területen a földmunkák a kivitelezést lehetővé tévő létesítési engedélykérelem beadása előtt. Tárgyszerű válasz helyett a fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János mindkettejüknek a rákészülés elvi folyamatát vázolta. Tóth Bertalan ezen túlmenően be kellett érje azzal: az állami Paks II Zrt. akkor nyújtja be a létesítési kérelmet, ha alkalmas lesz az engedélyezésre. (Bár Süli János nem említi, ennek háttere, hogy a magyar társaság nem készíti, csak ellenőrzi az oroszok által készített terveket.) A tárca nélküli miniszter a helyszínen megindult munkálatokat azzal támasztotta alá, hogy a hazai nukleáris hatóság az építkezést kiszolgáló létesítmények kialakítására már megadta az engedélyt. (E munkálatok megkezdését korábban lapunk kérdésére Süli János márciusra tette.) A tárca nélküli miniszter változatlanul hitet tesz a fejlesztés szükségessége mellett, felhívva a figyelmet arra, hogy amikor 2010 előtt Oláh Lajos államtitkárként felügyelte a területet, közösen tettek erőfeszítéseket az új blokkok megvalósításáért. A jobbikos Bencsik János a jelenlegi paksi atomerőmű őrzés-védelmének – nemrég tiltakozást és munkabeszüntetést is kiváltó - kiszervezési okai iránt tudakozódott Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternél. Fónagy János miniszterhelyettes ezt azzal indokolta, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság „új követelményeket fogalmazott meg”. Egyszersmind biztosította az ellenzéki képviselőt, hogy a munkavállalókat a jövőben az atomerőmű 100 százalékos tulajdonában álló Atomix Kft. foglalkoztatja, „változatlan anyagi feltételek mellett”. Ez a hírek szerint nem nyugtatta meg az érintett munkavállalókat. A belügyminisztert a szintén jobbikos Magyar Zoltán a szociális alapon szétosztott tűzifával elkövetett visszaélésekről kérdezte. Utalt például arra a lapunk által feltárt esetre, hogy Tiszaburán a fideszes polgármester testvére áron alul vásárolja fel a kiosztott adagokat. Pintér Sándor programjuk dicsérete mellett a felelősséget elhárította. A kiosztás helyi feltételeiről a képviselőtestület határoz, de a tüzelő kiosztását követően a felhasználásról a lakosság már „szabadon dönthet”. A jobbikos képviselő és Vadai Ágnes a hazai megújulóenergia-helyzet aggasztó jelenségeiről is érdeklődött. Mindketten céloztak arra, hogy az elmúlt évek során csökkent az ilyen típusú energiatermelés aránya. Cseresnyés Péter viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az unió felé 2020-ig vállalt mértékeket ettől függetlenül tartjuk. Hozzáfűzte, hogy már benyújtottuk Brüsszelnek az ezt követő időszakra vonatkozó tervet is. Azt is megerősítette, hogy a statisztikailag a tűzifaégetés is megújulóenergia-felhasználás. A DK képviselője – többedszerre – az előző Orbán-kabinet végén benyújtott földművesnapelem-program megszüntetésének okai iránt tudakozódott. Cseresnyés Péter ezt most „a szabályozás megfelelőségével” indokolta. Ígérete szerint „a támogatás” sokkal szélesebb kör számára válik elérhetővé. Az államtitkár szavai így nem értelmezhetők. Korábban egy mezőgazdálkodók számára kiírt uniós pályázatot ajánlott, ám az csak önellátásra vonatkozik.
Frissítve: 2019.03.18 09:00

314,62 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.18 08:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult, kevéssé változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a hét vége folyamán a nemzetközi devizakereskedelemben.
A forint az euróval és a svájci frankkal szemben kissé gyengült, a dollárral szemben szerény nyereséget ért el.
Az euró jegyzése a péntek esti 314,20 forintról 314,62 forintra emelkedett hétfő reggel nyolc órára, a svájci franké 276,25 forintról 276,88-ra emelkedett. A dollár jegyzése 277,43 forintról 277,25-re csökkent.
A forint egy hét alatt az euróval szemben 0,3 százalékkal, a dollárral szemben 1,2 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 0,5 százalékkal erősödött. Az euró az elmúlt hetet 315,49, a dollár 280,70, a svájci frank pedig 278,27 forintos jegyzésen kezdte.
Szerző