Kiestek a Simicska-cégek

Publikálás dátuma
2018.11.08 19:54

Fotó: / Németh András Péter
Mintegy 4,1 ezermilliárdos tavalyi árbevételével ismét a Mol bizonyult a legnagyobb árbevételű hazai cégnek a HVG Top 500 elnevezésű felmérése szerint. Igaz, a társaság forgalma az olajárétól elmaradó ütemben bővült. Utána következik az Audi Hungaria 2,3 ezer, illetve az állami MVM Magyar Villamos Művek 1,3 ezer milliárddal. Nagy nyertes az építőipar, bár a Simicska-érdekeltségek kiestek a listából. A Mol csütörtöki londoni befektetőnapja kapcsán közzétette: 2019-2021-re 10 százalékkal 2,2-2,4 milliárd dollárra (600-700 milliárd forintra) növeli éves, leírások előtti, úgynevezett EBITDA-nyereségtervét. 2022-2023-ra pedig felkúszhatnak akár 2,6 milliárd dollárig (több mint 700 milliárd forintig) is. Az első időszakban főként a kitermelés és a fogyasztói szolgáltatások, később inkább a finomítás és a vegyipar felfutásához fűznek vérmes reményeket. 
Szerző
2018.11.08 19:54
Frissítve: 2018.11.08 19:54

A kormány 25 milliárdot ad székelyföldi nagyberuházásokra

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Első lépésben a mezőgazdaságra, a feldolgozóiparra és az élelmiszergyártásra összpontosítanak.
Első lépésben a nagyberuházásokat támogatja és 25 milliárd forintból gazdálkodik 2019-ben a székelyföldi gazdaságfejlesztési program – közölte kedden a Krónika erdélyi magyar napilap Kozma Mónikát, a programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetőjét idézve. Az ügyvezető Tamás Sándorral, a Kovászna megyei önkormányzat elnökével és Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatót Sepsiszentgyörgyön a program részleteiről. Kozma Mónika felidézte: a magyar kormány 50 milliárd forintot szán 2019-ben a külhoni gazdaságfejlesztési programokra, és az összegnek a fele, 25 milliárd forint jut Székelyföldre. Hozzátette, hogy első lépésben a mezőgazdaságra, a feldolgozóiparra, az élelmiszergyártásra összpontosítanak, és a nagyberuházásokat támogatják. Azt szeretnék, hogy több területen olyan beruházás valósuljon meg, melyek a beszállítók, tehát a kisebb gazdák boldogulását is segítik. Év vége előtt közzéteszik az erre vonatkozó pályázati felhívást. Ezt követően tavasszal írnak ki újabb pályázatot a kisebb összegű támogatásokra. Az ügyvezető elmondta, hogy kevés bürokráciával járó pályázati rendszert alakítottak ki, és hozzátette: a kiírásban nincsenek etnikai jellegű megszorítások, de csak magyar nyelven lehet pályázni. A kísérleti jelleggel tavaly meghirdetett Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program tapasztalatait összegezve elmondta, ott 495 támogatási szerződést zártak le, ezeknél az elszámolás is megtörtént. Megjegyezte: a kísérleti program keretében 22 millió lejt (1,5 milliárd forint) ítéltek oda mezőgazdaságban tevékenykedő természetes és jogi személyeknek, kis- és közepes vállalatoknak, ennek pedig 4 millió lej volt az áfatartalma, ami a román államnál maradt. A támogatottak többsége mezőgazdasági eszközt vásárolt. Az így beszerzett 143 traktorból 103-at Szászrégenben gyártottak – részletezte Kozma Mónika. Az ügyvezető szerint a kísérleti program keretében hetvenen nyertek támogatást a földtulajdonviszonyok rendezésére, de csak hárman tudták a megadott határidőig teljesíteni a vállalásaikat. A pályázók önhibájukon kívül ütköztek olyan bürokratikus akadályokba, amelyeket egyelőre nem sikerült leküzdeniük. Ezért a következő kiírásban már nem is ajánlanak támogatást a földtulajdonviszonyok rendezésére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tíz nappal ezelőtt jelentette be Kolozsváron, hogy 2019-ben Székelyföldre is kiterjesztik a gazdaságfejlesztési programot. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt hét végén a Máért plenáris ülésén ezzel kapcsolatban elmondta: Romániában lényegében a többségi nemzet egyetértésével bonyolítják le a gazdaságfejlesztési programot. Az ehhez szükséges politikai tárgyalásokat a magyarság helyi érdekvédelmi szervezete folytatta le. Azt is megjegyezte, hogy nem lenne értelme olyan formában gazdasági programokat hirdetni, hogy utána a főhatalmat gyakorló állam lecsap a megtámogatott vállalkozásokra. Hozzátette: a számítások szerint minden egyes forint, amelyet határon túli gazdasági fejlesztési programokra külföldön költenek el, két forint GDP-növekedést eredményez.
Szerző
2018.11.20 18:40
Frissítve: 2018.11.20 18:40

Még mindig nem tudni, mennyi lesz jövőre a minimálbér

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:25
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, hány forintra nő jövőre a minimálbér. Decemberben viszont több évre szóló megállapodás születhet.
Nem közeledtek az álláspontok a jövő évi béremelések mértékét illetően a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi egyeztetésén: a munkaadók továbbra is 5 százalékkal emelnék a legkisebb béreket, a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek viszont a minimálbért 13, a garantált bérminimumot pedig 15 százalékkal növelnék. A Pénzügyminisztérium képviselője ezúttal sem fejtette ki álláspontját, mivel a kormány azt szeretné, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal állapodjon meg a kérdésről. Annyi előrelépés ugyanakkor történt, hogy rögzítették: kettő vagy három évre szóló megállapodást szeretnének kötni – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökétől. Elmondta azt is: a munkaadók a „leggyengébb láncszem” elvét szerették volna alkalmazni a béremelések folyamatában, azaz a legrosszabbul teljesítő vállalkozások bérszintjéhez igazították volna a bérfejlesztés ütemét. Ezt a szakszervezetek nem támogatták, és végül el is vetették az elképzelést, de abban egyetértettek a munkaadókkal, hogy a béremelések mértékénél figyelembe kell venni a vállalkozások teljesítőképességét is. Ezért egy olyan háttérszámítást kértek a pénzügyi tárcától, amely ágazati szinten részletezi, milyen hatással lenne, és hány embert érintene egy 5, 10 vagy 15 százalékos minimálbér-emelés. Ilyen háttér számításokat a szaktárca a korábbi években már a bértárgyalásokat megelőzően az érdekképviseletek rendelkezésére bocsátott, amelyek ez alapján tudták megfogalmazni elvárásaikat. Hogy ez most mégsem történt meg, annak feltehetőleg az az oka, hogy – mint arról korábban beszámoltunk - a Pénzügyminisztériumnak november 9-ig nem állt ilyen adat a rendelkezésére. A tárca fennhatósága alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – elvileg - évente begyűjti az adatokat az egyéni bérekről és keresetekről: a bértárgyalásokra készülvén a MASZSZ ezeket az adatokat szerette volna kikérni még a nyáron (a KSH csak bértömeget és dolgozói létszámot kér be az 5 főnél többet foglalkoztató cégektől, és ebből publikálja havonta az átlagkereseti adatokat, ezért ebben az adatbázisban az egyéni bérek nem látszanak). A tárca azonban csak hosszas huzavona után adta ki azokat, és csak 2016-ra vonatkozóan. Ekkor derült ki, hogy a tavalyi évről nincsenek ilyen adatok, mivel úgy tűnik, elfelejtették begyűjteni azokat. Csak október elején küldték ugyanis körbe a cégeknek az adatkérő felhívást, amelyben november 9-ig kérik a 2017-es és a 2018-as adatokat is, holott korábban minden évben tavasszal kellett adatot szolgáltatni. A Pénzügyminisztérium kedden a következő tárgyalásra ígérte a fenti adatok alapján a háttér számításokat, de hogy a következő forduló mikor lesz, arról egyelőre nincs döntés. A jelenlegi elképzelések szerint legkésőbb december közepéig meg kell születnie a jövő évre vonatkozó béremelésekkel kapcsolatos megállapodásnak. Vagyis még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, mekkora összeget tesz majd ki jövőre a jelenleg bruttó 138 ezer forintos minimálbér és a 180 500 forintos garantált bérminimum.  
2018.11.20 18:25