Kiestek a Simicska-cégek

Publikálás dátuma
2018.11.08 19:54

Fotó: / Németh András Péter
Mintegy 4,1 ezermilliárdos tavalyi árbevételével ismét a Mol bizonyult a legnagyobb árbevételű hazai cégnek a HVG Top 500 elnevezésű felmérése szerint. Igaz, a társaság forgalma az olajárétól elmaradó ütemben bővült. Utána következik az Audi Hungaria 2,3 ezer, illetve az állami MVM Magyar Villamos Művek 1,3 ezer milliárddal. Nagy nyertes az építőipar, bár a Simicska-érdekeltségek kiestek a listából. A Mol csütörtöki londoni befektetőnapja kapcsán közzétette: 2019-2021-re 10 százalékkal 2,2-2,4 milliárd dollárra (600-700 milliárd forintra) növeli éves, leírások előtti, úgynevezett EBITDA-nyereségtervét. 2022-2023-ra pedig felkúszhatnak akár 2,6 milliárd dollárig (több mint 700 milliárd forintig) is. Az első időszakban főként a kitermelés és a fogyasztói szolgáltatások, később inkább a finomítás és a vegyipar felfutásához fűznek vérmes reményeket. 
Szerző
2018.11.08 19:54
Frissítve: 2018.11.08 19:54

Ennyit a műanyag elleni háborúról: maradnak a zacskók

Publikálás dátuma
2018.11.15 21:13

Fotó: Shutterstock/
Hiába van uniós kötelezettség, a kormány kivár, amíg lehet.
Nem nyerte el a kormány tetszését a műanyag zacskók termékdíjemelési terve - közölte a tegnapi kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely. Az innovációs és technológiai tárca első körben a normál, könnyű és nagyon könnyű műanyag szatyrokra darabonkénti, az egyszerhasználatos műanyag étkezési eszközökre pedig kilónkénti termékdíj kiszabását javasolta. Hosszú távon teljes tiltást terveztek. Gulyás Gergely indoklása szerint az erre vonatkozó uniós kötelezvényt csak akkor léptetik érvénybe, ha az már elkerülhetetlen.
Témák
hír
2018.11.15 21:13

Ha a 11 év fizetését összegyűjti, na akkor lesz új lakása Pesten

Publikálás dátuma
2018.11.15 20:32
Illusztráció
Fotó: / Kállai Márton
Gyorsul a budapesti ingatlanárak növekedése, tovább nyílik az olló főváros és vidék között.
Budapesten még az átlagkeresetek emelkedése ellenére is egyre kevésbé megfizethetőek a lakások – idézi az Index a Magyar Nemzeti Bank friss Lakáspiaci Jelentését. Az összefoglalóból az is kiderül, hogy 2018 első félévében is nőtt az árolló a fővárosi és vidéki ingatlanok között.
2018 második negyedévére ugyanis a 2017. év végi 15,6 százalékhoz képest 20,2 százalékra gyorsult a budapesti lakásárak éves nominális növekedési üteme, miközben vidéki városokban  13 ,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt, a községekben pedig 16,9 százalékról 11,8 százalékra csökkent a növekedési ütem. Az átlagfizetésekhez képest Budapesten érdemben emelkedtek az átlagos négyzetméterárak. Míg országos átlagban nem nőttek érdemben az átlagos négyzetméterárak az átlagkeresetekhez viszonyítva, addig Budapesten még az átlagkeresetek emelkedése ellenére is egyre kevésbé megfizethetőek a lakások. Országos átlagban 5,4 és 9,4 évnyi nettó átlagbér összegét teszi ki egy 65 négyzetméteres használt és új lakás ára, és ezek az értékek nem változtak érdemben 2013 óta. Budapesten viszont egyre nehezebb lakáshoz jutni: 2013-ban még csupán 5,9 évnyi átlagbér kellett egy 65 négyzetméteres lakás megvásárlásához átlagosan, ami 2018-ra 8,9 évnyi átlagjövedelemre emelkedett. Mindez budapesti új lakások esetén már több mint 10 évnyi jövedelmet tesz ki - teszi hozzá a portál.
2018.11.15 20:32