Kiestek a Simicska-cégek

Publikálás dátuma
2018.11.08 19:54

Fotó: / Németh András Péter
Mintegy 4,1 ezermilliárdos tavalyi árbevételével ismét a Mol bizonyult a legnagyobb árbevételű hazai cégnek a HVG Top 500 elnevezésű felmérése szerint. Igaz, a társaság forgalma az olajárétól elmaradó ütemben bővült. Utána következik az Audi Hungaria 2,3 ezer, illetve az állami MVM Magyar Villamos Művek 1,3 ezer milliárddal. Nagy nyertes az építőipar, bár a Simicska-érdekeltségek kiestek a listából. A Mol csütörtöki londoni befektetőnapja kapcsán közzétette: 2019-2021-re 10 százalékkal 2,2-2,4 milliárd dollárra (600-700 milliárd forintra) növeli éves, leírások előtti, úgynevezett EBITDA-nyereségtervét. 2022-2023-ra pedig felkúszhatnak akár 2,6 milliárd dollárig (több mint 700 milliárd forintig) is. Az első időszakban főként a kitermelés és a fogyasztói szolgáltatások, később inkább a finomítás és a vegyipar felfutásához fűznek vérmes reményeket. 
Szerző
2018.11.08 19:54
Frissítve: 2018.11.08 19:54

Mozgáskorlátozott emberek kihasználásáért bírságolt a GVH

Publikálás dátuma
2019.01.16 11:39

Fotó: / Németh András Péter
Összesen 49 millió forintra büntette a három céget a versenyhatóság.
Maximális mértékű versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a PRO-VALETUDO Kft.-re, a PVO Retails Hungary Kft. -re (f.a.) és a Monus Global Kft.-re a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben. A hatóság egyúttal versenyjogi megfelelési program kidolgozására is kötelezte a vállalkozásokat – közölte a GVH. A közlemény szerint a három, azonos vállalkozáscsoportba tartozó cég képviselői mozgáskorlátozottakat és végtaghiánnyal élőket kerestek fel a lakásukon, kórházakban, valamint idősotthonokban, és igyekeztek rábeszélni őket gyógyászati segédeszközök (protézisek, gyógycipők) megrendelésére, illetve felíratására. A fogyasztóknak nem feltétlenül volt szükségük a fent sorolt eszközökre, sokan közülük például képtelenek lettek volna azok használatára egészségi állapotuk miatt. Kiszolgáltatottságukra alapozva ugyanakkor a vállalkozások – pszichés nyomásgyakorlással, illetve kihasználva az értékesítés körülményeit, időzítését és helyszínét – olyan döntésekre késztették őket, amelyeket egyébként nem hoztak volna meg. A GVH azt is megállapította, hogy a vállalkozások több esetben a cég „ajándékaiként”, ingyenes szolgáltatásaként tüntették fel a közgyógyellátás keretében térítésmentesen járó eszközöket az erre jogosultak számára. A három társaság továbbá – a fogyasztói jelzések, panaszok ellenére – nem az elvárható szintű szakmai gondossággal járt el a legyártott termékek minősége, alkalmazhatósága, valamint a garanciális igények érvényesíthetősége ellenőrzésekor, sőt, a feltártak nem csupán egyedi esetek voltak, hanem rendszerszintű problémákra hívták fel a hatóság figyelmét a cégek panaszkezelési és garanciális teljesítésével kapcsolatban. A jogsértések feltárásában a GVH szorosan együttműködött a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel. A versenyhatóság a bírság megállapításakor kiemelten vette figyelembe az érintett fogyasztói kör sérülékenységét, és súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat társadalombiztosítási célú közpénzek szükségtelen kifizetését is eredményezte. A GVH ezért
a törvényben meghatározott maximális mértékű bírságot, összesen 49 millió forintot szabott ki a három cégre.
A GVH arra kötelezte a vállalkozásokat, hogy két hónapon belül alakítsanak ki a jogszerű működésük feltételeit biztosító belső eljárásrendet, amelyet a későbbiekben alkalmaznak.
2019.01.16 11:39

Darázsfészekbe nyúl az Európai Bizottság az adóreformmal

Publikálás dátuma
2019.01.16 10:30
Európai Bizottság - Shutterstock
Fotó: /
A testület azt javasolja, hogy a tagállamok a közeljövőben adják fel vétójogukat az adózást érintő uniós döntéshozatalban.
“Teljes mértékben tisztában vagyok vele, hogy mennyire érzékeny ez a kérdés, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne beszélni róla” — fejtette ki Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a előterjesztés ismertetésekor. A brüsszeli testület egyelőre csak vitát kezdeményez az uniós adópolitikai döntéshozatal átalakításáról, amelyet 2025-ig fokozatosan, négy lépésben valósítana meg. Javaslata szerint a jogszabályokat a jövőben nem a tagállamok egyhangú egyetértésével hoznák, hanem többségi szavazással. Ezzel gyorsabban és eredményesebben tudnának kompromisszumra jutni, és nem akadnának el évekre olyan fontos adóügyi kezdeményezések, mint például a közös társasági adóalap kiszámításáról vagy a digitális adó bevezetéséről szólók. Az Európai Bizottság azzal is érvel, hogy a szuverenitás szükségességét hangsúlyozó tagállami nyilatkozatok általában speciális nemzeti érdekeket védenek, amelyek adott esetben tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanak, és aláássák az adórendszerek méltányosságát. Az előterjesztés értelmében a kormányok először az adócsalás és adókijátszás elleni küzdelem terén állapodnának meg az átmenetről a minősített többségi szavazásra. Ezt követné a vétójoguk megszüntetése a környezet védelmét vagy a közegészség javítását szolgáló politikákat támogató adóügyi intézkedésekben. Az igazán húsba vágó területeken — ilyen az általános forgalmi adó vagy a jövedéki adó harmonizált szabályozása — csak ezután kerülne sor a többségi szavazás bevezetésére. Utolsó lépés lenne ennek kiterjesztése a közös összevont társasági adóalapról és a digitális gazdaság adóztatásáról szóló döntéshozatalra. Mint Pierre Moscovici hangsúlyozta, a tagállamok továbbra is a belátásuk szerint határoznák meg az adókulcsokat a személyi jövedelemadó és a társaságiadó vonatkozásában. 
2019.01.16 10:30
Frissítve: 2019.01.16 10:30