Kiestek a Simicska-cégek

Publikálás dátuma
2018.11.08. 19:54

Fotó: Németh András Péter
Mintegy 4,1 ezermilliárdos tavalyi árbevételével ismét a Mol bizonyult a legnagyobb árbevételű hazai cégnek a HVG Top 500 elnevezésű felmérése szerint. Igaz, a társaság forgalma az olajárétól elmaradó ütemben bővült. Utána következik az Audi Hungaria 2,3 ezer, illetve az állami MVM Magyar Villamos Művek 1,3 ezer milliárddal. Nagy nyertes az építőipar, bár a Simicska-érdekeltségek kiestek a listából. A Mol csütörtöki londoni befektetőnapja kapcsán közzétette: 2019-2021-re 10 százalékkal 2,2-2,4 milliárd dollárra (600-700 milliárd forintra) növeli éves, leírások előtti, úgynevezett EBITDA-nyereségtervét. 2022-2023-ra pedig felkúszhatnak akár 2,6 milliárd dollárig (több mint 700 milliárd forintig) is. Az első időszakban főként a kitermelés és a fogyasztói szolgáltatások, később inkább a finomítás és a vegyipar felfutásához fűznek vérmes reményeket. 
Szerző
Témák
cégek MOL Audi MVM

Újabb kötelezettségszegési eljárás - Magyarországnak két hónapja van magyarázkodni

Publikálás dátuma
2018.11.08. 19:48

Fotó: SERGI REBOREDO / PICTURE ALLIANCE / DPA / AFP
A kötelezettségszegési eljárás első hivatalos lépéseként az EU felszólító levelet küld hét tagállamnak – köztük Magyarországnak –, mert nem ültették át vagy nem hajtották végre megfelelően az energiahatékonyságról szóló 2012-es irányelv egyes követelményeit – közölte az uniós testület.
A szabály 2020-ra EU-szinten 20 százalékos energiahatékonyság-növelést céloz. Magyarországnak és a másik hat érintett tagállamnak (Ausztriának, Finnországnak, Németországnak, Romániának, Szlovákiának és Spanyolországnak) most két hónapja van válaszolni a felvetésekre. Ha nem jutnak dűlőre, következik az indokolással ellátott vélemény, majd a per. Az irányelv Magyarországra 2014-es alapon évi másfél százalékos energiamegtakarítást ró. Ehhez képest már az erről szóló törvényt is csak 2015-ben fogadta el az országgyűlés, hasonló uniós fenyegetések árnyékában. Bár a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. már a végrehajtásban is jelentős csúszásokra hívta fel a figyelmet, az EU mostani fenyegetését az váltotta ki, hogy szerintük még az eredeti jogszabályt se vezettük be megfelelő módon. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Portfolio keddi szakkonferenciáján hosszasan ecsetelte a hazai energiahatékonyság komoly hiányosságait, aminek kapcsán azonnali intézkedéseket helyezett kilátásba. A rendezvény után lapunk kérdésére ugyanakkor nem nevezte gondnak az emelkedő energiafogyasztást, mivel bővül a gazdaság is. Meglátása szerint a cél inkább az intenzitásnak az egységnyi érték előállítására fordított energia csökkentése révén elért javítása. Emellett elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési vállaláshoz kötjük magunkat. A GDP növelhető az energiafogyasztás csökkentése mellett is – vélekedett kérdésünkre Szalai Gabriella MEHI-ügyvezető. Habár egyes tagállamok is így értik az irányelv végrehajtását, az biztosít akkora mozgásteret a tagállamoknak, hogy bizonyos módszertan szerint az évi hatékonyságnövekedés nem áll feltétlen ellentétben az energiafogyasztási adat növekedésével, bár ez nem a GDP-emelkedéstől függ – szögezte le.

Csúcson a piac

 A javuló eredmények ellenére az energiahatékonyságban tevékenykedő cégek jövőre már nem számítanak további emelkedésre – derül ki a MEHI által negyedszerre közzétett éves hangulatjelentésből. A legnagyobb kihívás a munkaerőhiány, ami mellett kiszámítható, hosszú távú ösztönzőket sürgetnek. Az intézet a felújítások erőteljesebb ösztönzését is szorgalmazza.

Szerző
Frissítve: 2018.11.08. 20:22

A kormány a cafeteria helyett a béreket emelné

Publikálás dátuma
2018.11.08. 17:02
Erzsébet-utalványok. Képünk illusztráció
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Jövő héten folytatódnak a bértárgyalások a versenyszféra és a kormány konzultációs fórumán. A pénzügyminiszter cafeteria helyett béremelést szorgalmaz.
A kormány szándéka, hogy a magyar munkavállalóknak inkább a keresetük emelkedjen, ne pedig utalványokban kapják fizetésük egy részét, ehhez egy egyszerűbb, a pihenést, rekreációt támogató cafetéria-rendszerre van szükség. Ez volt Varga Mihály reakciója a béren kívüli juttatások átalakítását, azaz a cafetéria adóterheinek jelentős megemelését illető munkaadói felvetésekkel kapcsolatban. Mindez a Pénzügyminisztérium közleményéből derül ki, amelyben arról tájékoztattak: a pénzügyminiszter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökségével tárgyalt csütörtökön. A találkozón Varga Mihály elmondta: a bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának jövő keddi ülésén folytatódnak, a kormány célja pedig továbbra is az, hogy a jövő évi minimálbérek emeléséről a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek állapodjanak meg. Úgy tudjuk, a Pénzügyminisztériumnak azért van elképzelése a legkisebb bérek emelésének mértékéről. Mint korábban megírtuk: a tárcánál információink szerint a jövő évre vonatkozóan 9, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emeléssel számolnak, azaz a minimálbér 150 ezer, a garantált bérminimum 202 ezer forintra nőhet. A béremelésekről ugyanakkor első körben a munkaadók és a munkavállalók szervezetei tárgyalnak, ám a megegyezést nehezíti a cafeteria ügye, amely miatt a héten a szakszervezetek utcára is vonultak. A béren kívüli juttatások kedvezményes adózását ugyanis – a kormányzathoz közeli, turisztikába is bevásárolt üzleti körök bevételeit is növelő SZÉP-kártya kivételével - jövőre megszünteti a kormány. Így, ha a munkaadók továbbra is adni szeretnének cafeteriát, akkor az a béremelésektől veszi el a forrásokat. Ha viszont megszüntetik, azonnal jelentős összegeket húznak ki a munkavállalók zsebéből, ami a fokozódó munkaerőhiány idején volna nem túl szerencsés lépés.    
Szerző
Frissítve: 2018.11.08. 17:19