Újabb kötelezettségszegési eljárás - Magyarországnak két hónapja van magyarázkodni

Publikálás dátuma
2018.11.08 19:48

Fotó: AFP/ SERGI REBOREDO / PICTURE ALLIANCE / DPA
A kötelezettségszegési eljárás első hivatalos lépéseként az EU felszólító levelet küld hét tagállamnak – köztük Magyarországnak –, mert nem ültették át vagy nem hajtották végre megfelelően az energiahatékonyságról szóló 2012-es irányelv egyes követelményeit – közölte az uniós testület.
A szabály 2020-ra EU-szinten 20 százalékos energiahatékonyság-növelést céloz. Magyarországnak és a másik hat érintett tagállamnak (Ausztriának, Finnországnak, Németországnak, Romániának, Szlovákiának és Spanyolországnak) most két hónapja van válaszolni a felvetésekre. Ha nem jutnak dűlőre, következik az indokolással ellátott vélemény, majd a per. Az irányelv Magyarországra 2014-es alapon évi másfél százalékos energiamegtakarítást ró. Ehhez képest már az erről szóló törvényt is csak 2015-ben fogadta el az országgyűlés, hasonló uniós fenyegetések árnyékában. Bár a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. már a végrehajtásban is jelentős csúszásokra hívta fel a figyelmet, az EU mostani fenyegetését az váltotta ki, hogy szerintük még az eredeti jogszabályt se vezettük be megfelelő módon. Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Portfolio keddi szakkonferenciáján hosszasan ecsetelte a hazai energiahatékonyság komoly hiányosságait, aminek kapcsán azonnali intézkedéseket helyezett kilátásba. A rendezvény után lapunk kérdésére ugyanakkor nem nevezte gondnak az emelkedő energiafogyasztást, mivel bővül a gazdaság is. Meglátása szerint a cél inkább az intenzitásnak az egységnyi érték előállítására fordított energia csökkentése révén elért javítása. Emellett elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési vállaláshoz kötjük magunkat. A GDP növelhető az energiafogyasztás csökkentése mellett is – vélekedett kérdésünkre Szalai Gabriella MEHI-ügyvezető. Habár egyes tagállamok is így értik az irányelv végrehajtását, az biztosít akkora mozgásteret a tagállamoknak, hogy bizonyos módszertan szerint az évi hatékonyságnövekedés nem áll feltétlen ellentétben az energiafogyasztási adat növekedésével, bár ez nem a GDP-emelkedéstől függ – szögezte le.

Csúcson a piac

 A javuló eredmények ellenére az energiahatékonyságban tevékenykedő cégek jövőre már nem számítanak további emelkedésre – derül ki a MEHI által negyedszerre közzétett éves hangulatjelentésből. A legnagyobb kihívás a munkaerőhiány, ami mellett kiszámítható, hosszú távú ösztönzőket sürgetnek. Az intézet a felújítások erőteljesebb ösztönzését is szorgalmazza.

2018.11.08 19:48
Frissítve: 2018.11.08 20:22

321,55 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.17 07:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel: a svájci frankhoz képest erősödött, de az euróval, a dollárral és a japán jennel szemben gyengült.
Az euró 321,55 forinton forgott reggel hét órakor, 15 fillérrel emelkedett a közös európai pénz árfolyama a szerda este hét órakor jegyzett 321,40 forinthoz képest. A dollár árfolyama 281,82 forintról 282,37 forintra erősödött, míg a svájci franké 284,83 forintról 284,73 forintra gyengült. A jent 2,5927 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,5875 forinttal. Az euró 1,1387 dolláron forgott, 0,09 százalékkal gyengült az árfolyama a szerdai záráshoz képest. A svájci frankhoz képest napi szinten 0,07 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1290 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9916 frankot kértek, 0,16 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,11 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 108,96 jent ért. Az angol font árfolyama 0,08 százalékkal 1,1305 euróra erősödött, illetve 0,05 százalékkal 1,2875 dollárra gyengült.
Szerző
2019.01.17 07:31

Ezeket a szakmákat sújtja leginkább a munkaerőhiány

Publikálás dátuma
2019.01.17 07:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Kiderült, mely munkakörökben volt a legégetőbb probléma a munkaerő pótlása.
Átfogó kutatásban vizsgálták meg, hogy a munkahelyi fluktuáció mely ágazatokat viseli meg leginkább, és mely munkakörökben, szakmákban okozza a legnagyobb problémát. A Szent István Egyetem projektje – melyben közreműködött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége valamint a Selye János Egyetem, támogatóként a BDO Magyarország – alapján az egyik legnagyobb mozgás a versenyszféra fizikai állományában volt az elmúlt időszakban, ugyanakkor a közszférában nem tapasztaltak ilyen erős hatást a fizikai dolgozók körében – írja az mfor.hu. A portál összefoglalója szerint csak a válaszadók fele jelzett 10 százaléknál alacsonyabb fluktuációs mértéket. A felmérés alapján a versenyszférában a szolgáltató szektorban okozza a legnagyobb kihívást a munkaerő elvándorlása. A munkakörök, ahol a legégetőbb probléma volt a munkaerő pótlása: 1. Mérnök 2. Adminisztrátor 3. Orvos 4. Tanácsadó 5. Informatikus  6. Fizikai dolgozók 7. Könyvelő 8. Könyvelő 
Ennél konkrétabban az orvosok, az állatorvosok, az értékesítő menedzserek, a betanított munkások, az adminisztrátorok, a pincérek/felszolgálók, az informatikusok és a felsővezetők álláshelyeinek betöltése miatt fő a leginkább a fejük a munkaadóknak.
Ha csak a versenyszférát nézzük, így fest a lista:  1. Informatikus 2. Karbantartó 3. Programozó 4. Gépkocsivezető 5. Repülőgép szerelő 6. IT szakemberek
Az iparra is készült rangsor: 1. Fizikai munkakörök 2. Mérnök 3. Hegesztő 4. Repülőgép szerelő 5. CNC gépkezelő
A közszférában pedig rájuk van a legnagyobb szükség: 1. Mérnök 2. Orvos 3. Takarító 4. Adminisztratív munka 5. Gépészmérnök
A közszférában főleg a szakképzett gépészmérnökök és műszaki mérnökök iránt van nagy kereslet, az egészségügyben pedig az orvosokon kívül a szakápolói és közegészségügyi szakértői posztok betöltése nem megy könnyen. Az okok között leginkább a bérviszonyokat említették, továbbá a versenytársak munkaerő-elszívó hatását. A válaszadók a külföldi munkavállalást és az oktatási rendszer problémáit is említették. A legkevésbé a közlekedési infrastruktúra állapotát okolják a fluktuációért. A felmérést 2018 III. negyedévében végezték, 152 vállalat/szervezet megkérdezésével.
2019.01.17 07:20
Frissítve: 2019.01.17 07:29