A nyugdíjasok kosara szerint számolt infláció is beindult az elmúlt hónapokban, nem csak az általános fogyasztóiár-index. A Központi Statisztikai Hivatal mai adatközlése szerint a nyugdíjas infláció 3,4 százalék volt októberben- írja az mfor.hu.
Ha igen, arról a következő hetekben kell dönteni, a jövő évről szóló költségvetési törvény módosításával. Ez nem lenne példa nélküli, a 2017-es költségvetést is ki kellett igazítani, hasonló okokból.
A nyugdíjakat az inflációhoz kötötten állapítja meg a kormány. Tavasszal úgy kalkuláltak, hogy 2019-ben 2,7 százalékos lehet az éves infláció, ezért ennek megfelelően emelik a nyugdíjakat. Idén január és október között egyébként pont ennyivel nőttek átlagosan az árak a nyugdíjasok fogyasztása szerint számolva, vagyis ha a hátralévő két hónapban ennél nagyobb lesz a nyugdíjas infláció - amire jóval nagyobb esély van, mint az ellenkezőjére - akkor idén inkább a 3 százalékhoz lesz közelebb ez a mutató. Az emelkedő trend eltagadhatatlan.
Ez persze még nem jelenti azt feltétlenül, hogy jövőre is ilyen pályát ír le az infláció, mindenesetre jelzésértékű, hogy a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, szeptemberi inflációs jelentése szerint a következő évben 3,1 százalék lesz az áremelkedés átlagos üteme. Ami meghaladja a kormány 2,7 százalékos várakozását. Ehhez tegyük hozzá, hogy az MNB most októberre jóval szerényebb, 3,3 százalékos inflációt várt, mint amennyit a KSH közölt, vagyis benne van a pakliban, hogy még a jegybanki számítás is alábecsüli a jövő évi áremelkedés mértékét.
A mai részletes adatokból az derül ki, hogy az inflációt alapvetően olyan termékek húzzák - üzemanyagárak, jövedéki adós termékek, például cigaretta - amelyek az idősek kosarában kisebb súllyal szerepelnek, de az élelmiszerárak fefutását már a nyugdíjasok is megérzik a bőrükön. Az élelmiszereknél 4,6 százalékos ütemet mért a KSH, főleg az idényáras termékek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árai ugrottak meg, 20,5 százalékkal.
Ha nincs pénz krumplira, oda a szavazó is
Jelenleg 2,027 millió saját jogú, azaz a korhatárt betöltött nyugdíjas él az országban, és ez a legnagyobb, azonos élethelyzetben lévő, lényegében a mindenkori hatalomtól függő, ráadásul politikailag a leginkább mozgósítható szavazócsoport.
Utal rá a tájékoztató is, hogy „2006 óta több 65 év feletti ember él Magyarországon, mint 15 év alatti és ez az olló évről évre nyílik”, illetve az idősek politikailag hagyományosan aktívabbak, mint a fiatalok – vagyis az ő megnyerésükkel lehet választást nyerni. Ráadásul 90 százaléka az időseknek kizárólag a kormánytól remélhet bevételt. És amíg ZRI Závecz Research Intézet szerint 2011-ben még csak az emberek 62 százaléka gondolta azt, hogy az állam feladata biztosítani a tisztes öregkort, hat évvel később már több mint 73 százalék vallja ugyanezt.
Vagyis ahogy erősödik az állam (értsd: , ahogy centralizál a hatalom) úgy épül le az öngondoskodás, ha úgy tetszik, az önállóság.
