Semmivé lesz a nyugdíjemelés – és ez a kormánynak is fájhat

Publikálás dátuma
2018.11.09. 10:02
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az nyugdíjak inflációja jövőre túlnőhet a kormány számításain, az élelmiszerárak növekedését az idősek is megérzik majd. Ha pedig a nyugdíjasok elégedetlenek, azt az Orbán-kabinet is megérzi.
A nyugdíjasok kosara szerint számolt infláció is beindult az elmúlt hónapokban, nem csak az általános fogyasztóiár-index. A Központi Statisztikai Hivatal mai adatközlése szerint a nyugdíjas infláció 3,4 százalék volt októberben- írja az mfor.hu
Ez jóval meghaladja a 2,7 százalékot, amennyivel a kormány emeli 2019 januárjától a nyugdíjakat, vagyis jogosan vetődik fel a kérdés, kapna-e nagyobb nyugdíjemelést az idősek.

Ha igen, arról a következő hetekben kell dönteni, a jövő évről szóló költségvetési törvény módosításával. Ez nem lenne példa nélküli, a 2017-es költségvetést is ki kellett igazítani, hasonló okokból.  A nyugdíjakat az inflációhoz kötötten állapítja meg a kormány. Tavasszal úgy kalkuláltak, hogy 2019-ben 2,7 százalékos lehet az éves infláció, ezért ennek megfelelően emelik a nyugdíjakat. Idén január és október között egyébként pont ennyivel nőttek átlagosan az árak a nyugdíjasok fogyasztása szerint számolva, vagyis ha a hátralévő két hónapban ennél nagyobb lesz a nyugdíjas infláció - amire jóval nagyobb esély van, mint az ellenkezőjére - akkor idén inkább a 3 százalékhoz lesz közelebb ez a mutató. Az emelkedő trend eltagadhatatlan. Ez persze még nem jelenti azt feltétlenül, hogy jövőre is ilyen pályát ír le az infláció, mindenesetre jelzésértékű, hogy a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, szeptemberi inflációs jelentése szerint a következő évben 3,1 százalék lesz az áremelkedés átlagos üteme. Ami meghaladja a kormány 2,7 százalékos várakozását. Ehhez tegyük hozzá, hogy az MNB most októberre jóval szerényebb, 3,3 százalékos inflációt várt, mint amennyit a KSH közölt, vagyis benne van a pakliban, hogy még a jegybanki számítás is alábecsüli a jövő évi áremelkedés mértékét. A mai részletes adatokból az derül ki, hogy az inflációt alapvetően olyan termékek húzzák - üzemanyagárak, jövedéki adós termékek, például cigaretta - amelyek az idősek kosarában kisebb súllyal szerepelnek, de az élelmiszerárak fefutását már a nyugdíjasok is megérzik a bőrükön. Az élelmiszereknél 4,6 százalékos ütemet mért a KSH, főleg az idényáras termékek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árai ugrottak meg, 20,5 százalékkal.

Ha nincs pénz krumplira, oda a szavazó is

Jelenleg 2,027 millió saját jogú, azaz a korhatárt betöltött nyugdíjas él az országban, és ez a legnagyobb, azonos élethelyzetben lévő, lényegében a mindenkori hatalomtól függő, ráadásul politikailag a leginkább mozgósítható szavazócsoport. Utal rá a tájékoztató is, hogy „2006 óta több 65 év feletti ember él Magyarországon, mint 15 év alatti és ez az olló évről évre nyílik”, illetve az idősek politikailag hagyományosan aktívabbak, mint a fiatalok – vagyis az ő megnyerésükkel lehet választást nyerni.  Ráadásul 90 százaléka az időseknek kizárólag a kormánytól remélhet bevételt. És amíg ZRI Závecz Research Intézet szerint 2011-ben még csak az emberek 62 százaléka gondolta azt, hogy az állam feladata biztosítani a tisztes öregkort, hat évvel később már több mint 73 százalék vallja ugyanezt. Vagyis ahogy erősödik az állam (értsd: , ahogy centralizál a hatalom) úgy épül le az öngondoskodás, ha úgy tetszik, az önállóság.
Szerző

Tarlós üzenete az államtitkárnak: ne rendelgesse be a fővárosi színházak igazgatóit

Publikálás dátuma
2018.11.09. 09:36

Fotó: Vajda József / Népszava
Nem vitás, hogy nem ért egyet a főpolgármester a "kulturális tao-ról" szóló kormányzati elképzeléssel, a főpolgármester azt szeretné, ha a budapesti színházak erről nem is beszélgetnének a kormány államtitkárával.
„Tarlós István folyamatosan egyeztet a megoldásról a TAO-pénzek ügyében L. Simon Lászlóval, a főpolgármesternek, az az álláspontja, hogy Fekete Péter ne rendelgesse be a fővárosi színházak igazgatóit magához” - indokolta a Népszavának Szűcs-Somlyó Mária, Tarlós István kommunikációs munkatársa, miért nem szeretné Tarlós István, ha a budapesti színházak elmennének a mai tao-egyeztetésre.  Emlékeztetőül arról, hogy a teátrumok pénteken tárgyalnak Fekete Péter kulturális államtitkárral arról, miképp pótolhatja és csatornázhatja be a színházi szakma azt a mintegy 40-50 milliárd forintot, ami eddig tao formájában érkezett, L. Simon László, az országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke, volt kulturális államtitkár beszélt a Keljfeljancsi című rádióműsorban. Arra már nem tért ki, hogy ez egy elitklubjellegű-megbeszélés lesz, ugyanis a Népszava információi szerint a megbeszélésre a minisztérium a kiemelt és nemzeti előadóművészeti szervezetek képviselőit invitálta a Nemzeti Színházba, a független és magán társulatok nem kaptak meghívást a konzultációra. (Ezt igazolja, hogy a Budapesti Fesztiválzenekar vezetősége a mai megbeszélésen épp azért nem vesz részt, mert az EMMI úgy tájékoztatta: erre az alkalomra csak a nemzeti és kiemelt besorolású előadóművészeti intézmények vezetőit hívták meg.)  
Arról, hogy Tarlós nem osztja a központi tao-elképzeléseket, már korábban lehetett tudni. A főpolgármester épp a Népszavának nyilatkozta, hogy azt kéri a miniszterelnöktől, hogy a kormány ne generálisan szankcionáljon, ha valamilyen rendellenességet észlel a kulturális TAO-támogatások esetében, hanem amennyiben konkrét esetek jutnak a kabinet tudomására, akkor ezekben járjon el. És azt is kéri Tarlós István, hogy a budapesti színházak esetében a kulturális TAO-támogatások értékét továbbra is deklaráltan garantálja a kormány.
A jelek szerint bármire is jutnak az egyeztetések, a TAO jelenlegi formájában megszűnik - ezt támasztja alá, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága rábólintott arra a javaslatra, amelyik úgy módosítaná a Tao-törvényt, hogy a jövőben ilyen támogatáshoz ne juthassanak hozzá az előadó-művészeti szervezetek. Amennyiben igaz Gulyás Gergely korábbi mondása, hogy a TAO-pénzt nem veszik el, csak egy módosított szisztéma alapján osztják, akkor - figyelembe véve a gazdasági bizottság álláspontját - valószínűsíthető, hogy egy állami pályázati alapnál kell majd a színházaknak kalapozniuk. Csakhogy ebben az esetben a pénz odaítélésénél jóval nagyobb szava lehet a kormánynak.
Szerző
Frissítve: 2018.11.09. 11:39

Földön fekvőbe nem rúgunk bele - egyházi vélemények migránsokról, hajléktalanokról

Publikálás dátuma
2018.11.09. 09:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Az ellenséggyártásnak tragikus következménye voltak az utóbbi száz évben.
Vigyázni kell, a „migránsozás” ugyanolyan mérgező, mint a „cigányozás” és a „zsidózás” – figyelmeztetett Gáncs Péter evangélikus püspök, azon a vallásról és politikáról szóló fórumon, amelyet csütörtök délután rendeztek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Síp utcai székhelyén. Frölich Róbert főrabbi hangsúlyozta, hogy jól működő demokráciában állam és egyház szét van választva: az állam nem avatkozik be az egyház belső életébe, az egyház cserébe nem avatkozik be az állam működésébe. Ha valamelyik fél a partneri kapcsolat helyett alá-fölérendeltségi viszonyt próbál kialakítani, akkor a másiknak nemet kell mondania. Az egyházak ne legyenek a politikának se játékszerei, se kiszolgálói, se kiszolgáltatottjai! – tette hozzá a főrabbi.
Mérő Mátyás krisnás lelkész arról számolt be, hogy közösségének tagjai körében a teljes politikai paletta fellelhető, a baloldalitól a szélsőjobboldalig. Amúgy kifejezetten kerülte az aktuálpolitikát érintő kérdéseket.
Pedig a Krisna-tudatú Hívők Közössége magyarországi története önmagában jól példázza, hogy politika és vallás kapcsolata milyen jelentős átalakuláson mehet át. A krisnásokat a kilencvenes évek elején a parlamenti jobboldal destruktív szektának minősítette, és erre való hivatkozással megtagadta tőlük az állami támogatást. A krisnások ma már bevett egyháznak számítanak. Míg például Iványi Gábor felekezetét, amelynek egyházi voltát évtizedeken keresztül senkinek sem jutott eszébe megkérdőjelezni, a fideszes kétharmad – máig nem orvosolt jogsértő eljárással – körön kívül lökte.
A migrációval kapcsolatban Mérő Mátyás közölte, hogy a krisnások ételt vittek a Budapestre érkező menekülteknek. Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspök, az evangélikus egyház nemrég távozó elnök-püspöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenséggyártásnak tragikus következményei lettek az elmúlt száz évben. A kérdésre, hogy a menekültügyben tett megszólalásaik miatt az evangélikusok kevesebb állami támogatást kaptak, Gáncs Péter elmondta: ha ez volt az ára annak, hogy az egyház hű tudott lenni Krisztushoz, akkor megérte. A hajléktalanok elleni törvényi fellépésről az evangélikus püspök úgy gondolta, hogy valamit lépni kellett, de a probléma kriminalizálása nem megoldás. Frölich Róbert szerint büntetni valakit csak azért lehet, amit elkövetett. Annak idején a grundon létezett egy szabály: abba, aki a földön fekszik, nem rúgunk bele.
Szerző
Frissítve: 2018.11.09. 09:14