Tarlós üzenete az államtitkárnak: ne rendelgesse be a fővárosi színházak igazgatóit

Publikálás dátuma
2018.11.09. 09:36

Fotó: Vajda József / Népszava
Nem vitás, hogy nem ért egyet a főpolgármester a "kulturális tao-ról" szóló kormányzati elképzeléssel, a főpolgármester azt szeretné, ha a budapesti színházak erről nem is beszélgetnének a kormány államtitkárával.
„Tarlós István folyamatosan egyeztet a megoldásról a TAO-pénzek ügyében L. Simon Lászlóval, a főpolgármesternek, az az álláspontja, hogy Fekete Péter ne rendelgesse be a fővárosi színházak igazgatóit magához” - indokolta a Népszavának Szűcs-Somlyó Mária, Tarlós István kommunikációs munkatársa, miért nem szeretné Tarlós István, ha a budapesti színházak elmennének a mai tao-egyeztetésre.  Emlékeztetőül arról, hogy a teátrumok pénteken tárgyalnak Fekete Péter kulturális államtitkárral arról, miképp pótolhatja és csatornázhatja be a színházi szakma azt a mintegy 40-50 milliárd forintot, ami eddig tao formájában érkezett, L. Simon László, az országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke, volt kulturális államtitkár beszélt a Keljfeljancsi című rádióműsorban. Arra már nem tért ki, hogy ez egy elitklubjellegű-megbeszélés lesz, ugyanis a Népszava információi szerint a megbeszélésre a minisztérium a kiemelt és nemzeti előadóművészeti szervezetek képviselőit invitálta a Nemzeti Színházba, a független és magán társulatok nem kaptak meghívást a konzultációra. (Ezt igazolja, hogy a Budapesti Fesztiválzenekar vezetősége a mai megbeszélésen épp azért nem vesz részt, mert az EMMI úgy tájékoztatta: erre az alkalomra csak a nemzeti és kiemelt besorolású előadóművészeti intézmények vezetőit hívták meg.)  
Arról, hogy Tarlós nem osztja a központi tao-elképzeléseket, már korábban lehetett tudni. A főpolgármester épp a Népszavának nyilatkozta, hogy azt kéri a miniszterelnöktől, hogy a kormány ne generálisan szankcionáljon, ha valamilyen rendellenességet észlel a kulturális TAO-támogatások esetében, hanem amennyiben konkrét esetek jutnak a kabinet tudomására, akkor ezekben járjon el. És azt is kéri Tarlós István, hogy a budapesti színházak esetében a kulturális TAO-támogatások értékét továbbra is deklaráltan garantálja a kormány.
A jelek szerint bármire is jutnak az egyeztetések, a TAO jelenlegi formájában megszűnik - ezt támasztja alá, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága rábólintott arra a javaslatra, amelyik úgy módosítaná a Tao-törvényt, hogy a jövőben ilyen támogatáshoz ne juthassanak hozzá az előadó-művészeti szervezetek. Amennyiben igaz Gulyás Gergely korábbi mondása, hogy a TAO-pénzt nem veszik el, csak egy módosított szisztéma alapján osztják, akkor - figyelembe véve a gazdasági bizottság álláspontját - valószínűsíthető, hogy egy állami pályázati alapnál kell majd a színházaknak kalapozniuk. Csakhogy ebben az esetben a pénz odaítélésénél jóval nagyobb szava lehet a kormánynak.
Szerző
Frissítve: 2018.11.09. 11:39

Földön fekvőbe nem rúgunk bele - egyházi vélemények migránsokról, hajléktalanokról

Publikálás dátuma
2018.11.09. 09:00

Fotó: Vajda József / Népszava
Az ellenséggyártásnak tragikus következménye voltak az utóbbi száz évben.
Vigyázni kell, a „migránsozás” ugyanolyan mérgező, mint a „cigányozás” és a „zsidózás” – figyelmeztetett Gáncs Péter evangélikus püspök, azon a vallásról és politikáról szóló fórumon, amelyet csütörtök délután rendeztek a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Síp utcai székhelyén. Frölich Róbert főrabbi hangsúlyozta, hogy jól működő demokráciában állam és egyház szét van választva: az állam nem avatkozik be az egyház belső életébe, az egyház cserébe nem avatkozik be az állam működésébe. Ha valamelyik fél a partneri kapcsolat helyett alá-fölérendeltségi viszonyt próbál kialakítani, akkor a másiknak nemet kell mondania. Az egyházak ne legyenek a politikának se játékszerei, se kiszolgálói, se kiszolgáltatottjai! – tette hozzá a főrabbi.
Mérő Mátyás krisnás lelkész arról számolt be, hogy közösségének tagjai körében a teljes politikai paletta fellelhető, a baloldalitól a szélsőjobboldalig. Amúgy kifejezetten kerülte az aktuálpolitikát érintő kérdéseket.
Pedig a Krisna-tudatú Hívők Közössége magyarországi története önmagában jól példázza, hogy politika és vallás kapcsolata milyen jelentős átalakuláson mehet át. A krisnásokat a kilencvenes évek elején a parlamenti jobboldal destruktív szektának minősítette, és erre való hivatkozással megtagadta tőlük az állami támogatást. A krisnások ma már bevett egyháznak számítanak. Míg például Iványi Gábor felekezetét, amelynek egyházi voltát évtizedeken keresztül senkinek sem jutott eszébe megkérdőjelezni, a fideszes kétharmad – máig nem orvosolt jogsértő eljárással – körön kívül lökte.
A migrációval kapcsolatban Mérő Mátyás közölte, hogy a krisnások ételt vittek a Budapestre érkező menekülteknek. Gáncs Péter nyugalmazott evangélikus püspök, az evangélikus egyház nemrég távozó elnök-püspöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenséggyártásnak tragikus következményei lettek az elmúlt száz évben. A kérdésre, hogy a menekültügyben tett megszólalásaik miatt az evangélikusok kevesebb állami támogatást kaptak, Gáncs Péter elmondta: ha ez volt az ára annak, hogy az egyház hű tudott lenni Krisztushoz, akkor megérte. A hajléktalanok elleni törvényi fellépésről az evangélikus püspök úgy gondolta, hogy valamit lépni kellett, de a probléma kriminalizálása nem megoldás. Frölich Róbert szerint büntetni valakit csak azért lehet, amit elkövetett. Annak idején a grundon létezett egy szabály: abba, aki a földön fekszik, nem rúgunk bele.
Szerző
Frissítve: 2018.11.09. 09:14

Négymillió magyar tűnhet el ötven év alatt

Publikálás dátuma
2018.11.09. 08:16
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Alig tizenhat év alatt 400 ezer fővel csökkent a magyar lakosság, és hiába emelkedik a házasságok, esik a válások száma, a népességfogyást ezt sem állíthatja meg.
Hiába tesz meg mindent a kormány, 2001-től 2017-ig már a 400 ezer főt is meghaladta a népességfogyás – legalábbis ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Intézetének Demográfiai portré 2018 című tanulmánykötetéből, melyet cikkében ismertet a hvg.hu.  A legrosszabb forgatókönyv szerint 2070-re hatmillió magyar élhet az országban. Közben az elmúlt években stagnált a születésszám, pedig a gyermekvállalási kedv növekedett.
A rendszeresen publikált kötetben megvizsgálják többek között a párkapcsolat, a házasság, a válás, az idősödés, a halandóság, az egészségi állapot, valamint a külső vándorlás kérdését is. Az utolsó fejezet pedig a népesség szerkezetéről és jövőjéről szól. A korábbiakkal ellentétben idén már nem a rendszerváltástól, hanem a 2000-es évektől tekintették át a szerzők a változás trendjeit. Külön aktualitást ad az idei Demográfiai portrénak, hogy a kormány bejelentette, nemzeti konzultációt indít a családok védelme érdekében. Alaptörvénybe emelhetik, hogy a család az anyából és apából áll, tehát az azonos nemű párokat kizárnák az örökbefogadásból; kétharmados többség dönthet a családtámogatásról; támogatást kaphatnak a fiatal házasok és anyák. Előbbi csoportnak akár 5-10 milliós kamatmentes kölcsön is járhat. A legalább három gyermeket nevelő anyáknak pedig tényleg jöhet az szja-mentesség. Cél az is, hogy miden lehetséges eszközzel megakadályozzák a népességfogyást.
Válásellenes közvélemény A KSH-kötet megállapítása szerint a házasságkötések száma 2010-re mélypontot ért el, azóta viszont évekig emelkedett. 2016-ban 51 805 házasságot kötöttek, ami a 2010-es szinthez képest 45,8 százalékos növekedés, tavaly viszont már nem folytatódott ez a tendencia, 2,3 százalékkal kevesebb igent mondtak ki (összesen: 50 600-at), mint 2016-ban. Kiderült, a nők átlagosan 29,7, a férfiak 32,5 évesen kötik első házasságukat. Ma Magyarországon több mint egymillió ember él élettársi kapcsolatban, a 15 évnél idősebb népesség 13 százaléka, miközben ez a szám a 2000-es években mindössze 6,6 százalék volt. Azt egyre többen tartják jónak, ha egy pár a házasságkötés előtt összeköltözik, azonban a széles közvélemény továbbra is a házasságkötést tartja jónak. Tízből kilenc ember ezt javasolja a fiataloknak. A Népességtudományi Intézet megvizsgálta a válások számát is, itt folyamatosan csökkenő tendenciát látni itt. 2010-ben közel 24 ezer, tavaly 18 600 válást mondtak ki Magyarországon.
Hogy miért leszünk mégis egyre kevesebben? a KSH szerint ennek egyik oka a természetes fogyás, a másik ok az elvándorlás, előrejelzések szerint pedig tovább fog csökkenni a népesség. „A népességszám 9 millió fő körül fog stabilizálódni”, szögezik le, majd hozzáteszik: a legvalószínűbb (alap)változat szerint 7,75 millió, kedvezőtlen esetben (alacsony változat) pedig 6 millióra csökkenhet Magyarország népesség 2070-re.”  
Szerző