Még nem tudni, milyen nemű a budapesti állatkert ritka majombébije

Publikálás dátuma
2018.11.09 16:16

Fotó: MTI/ Kovács Attila
Aranyhasú mangábé született a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A nyugat-afrikai erdőségekben honos majomfaj rendkívüli ritkaságnak számít az állatkertekben, még óriáspandát is több helyen tartanak, mint aranyhasú mangábékat. A faj vadonbeli egyedszáma ismeretlen, de az biztos, hogy őshazájában ritkulóban van.
Újabb kisállattal gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykert: ezúttal egy ritka majomfajnál, az aranyhasú mangábénál volt gyermekáldás. A kicsi még október 22-én született, most már látható is. A nemét a gondozóknak még nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani, így nevet is csak később fog kapni. Az apróság napjait nagyrészt anyukája ölében tölti, noha már kisebb felfedező utakra is vállalkozik - derül ki az intézmény tájékoztatásából.
Az aranyhasú mangábé (Cercocebus chrysogaster) az óvilági majmok, ezen belül a cerkóffélék közé tartozó faj, amely Nyugat-Afrikában, a Kongó-medence sűrű erdőségeiben őshonos. Mivel élőhelyük a kutatók számára nehezen hozzáférhető, és egyébként is rejtett életmódot folytatnak, nincs információ a vadonbeli állomány pontos nagyságáról. Csak az vehető bizonyosra, hogy a faj egyedszáma csökkenőben van. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által kidolgozott, a veszélyeztetettség mértékét kifejező kategóriarendszerében a faj az „adathiányos” besorolást kapta.
Az aranyhasú mangábé igazi ritkaság. A világ több ezer állatkertje közül ugyanis mindössze tizenkettőben: összesen 27 egyed. Ez azt jelenti, hogy ezzel a majomfajjal még az óriáspandáknál is ritkábban lehet találkozni állatkerti körülmények között. A Fővárosi Állat- és Növénykertben az aranyhasú mangábéknak a tartása és a szaporítása több évtizedes múltra tekint vissza, és az elmúlt évtizedekben a városligeti intézmény egyike volt annak a három állatkertnek, San Diego és Wuppertal mellett, ahol rendszeres és jelentős volt a szaporulat. A most született kölyökkel együtt jelenleg 5 aranyhasú mangábé él Budapesten, ez ma a legnagyobb létszámú, állatkertben bemutatott csapat ebből az állatfajból.
Az aranyhasú mangábék állatkerti szaporítása természetvédelmi jelentőséggel is bír. Az állatkerti világállomány csekély egyedszáma miatt azonban egyre nehezebb olyan állatokat találni, amelyek nem rokonai egymásnak. Ezért a nemrégiben született kölyök különösen fontos, mert apai felmenői mind amerikai állatkertekben éltek, anyai ágon viszont európai állatkerti egyedek az ősei. Így az apróság megszületésével vérfrissítésként az amerikai vérvonal is megjelent az európai állományban.
Az aranyhasú mangábék a Fővárosi Állat- és Növénykertben a Madagaszkár-házban, illetve a hozzá tartozó kifutóban láthatók, jóllehet maga a faj nem Madagaszkáron őshonos. Mostanában főként a belső, fűtött férőhelyen lehet találkozni velük. Itt – a kicsi születése miatt – ugyan egy ideiglenes kordont állítottak fel az üvegfal előtt, de ez nem akadályozza meg az állatok megfigyelését, sőt, valójában így egy időben többen is láthatják a kismajmot és a csapat többi tagját is - olvasható a közleményben.
Frissítve: 2018.11.09 17:13

Nyolc csíkos kismalac született Budakeszin

Publikálás dátuma
2019.03.21 21:19

Fotó: Budakeszi Vadaspark/ Surányi Linda
Két anyakoca összesen nyolc vadmalacbébivel örvendeztette meg a Budakeszi Vadaspark gondozóit és látogatóit.
A nemrég született muflonbárányok és kecskegidák után a csíkos kismalacok a természet rendjének megfelelően, március közepén születtek. A csöppségek az idő nagy részét még egymáshoz bújva, pihenéssel, illetve az egészséges fejlődésükhöz szükséges anyatej fogyasztásával töltik - derült ki a Budakeszi Vadaspark közleményéből.
A vadmalacok között a születésük után szinte azonnal kialakult egy belső rangsor, ami azt is meghatározza, hogy a malacok anyjuk melyik emlőjét választják. A kismalacok nevelésének idejére a kocák kisebb kondákat alkotnak, és közösen vigyáznak az apróságokra. Meglehetősen vehemensen, ezért az állatkert felhívja a figyelmet, hogy ne próbáljuk megfogni a vadmalacokat. 
Simogatás helyett inkább készítsünk róluk fotókat, hiszen irigylésre méltóan fotogének, és kiváló pózolási tehetséggel vannak megáldva.

Tanuljuk meg szeretni - Az erdők világnapja van

Publikálás dátuma
2019.03.21 20:34
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Az ENSZ döntése alapján 2013-tól minden év március 21-e az erdők világnapja. Idén az erdők és az oktatás kapcsolata áll a rendezvények középpontjában.
Down-szindróma világnapja mellett március 21-e 2013 óta az erdőké is. Ezen a napon világszerte rendezvényekkel emlékeznek meg az erdők és a fák jelentőségéről. Magyarországon számos helyszínen rendeznek faölelést, szemétgyűjtést. Az idei világnap mottója, „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” az oktatás szerepére is utal, amelynek jelentős szerepe van a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) világnapi közleménye szerint a természeti erőforrások megőrzésének fontos lépése az erdők és jelentőségük megértése és gyereknek való megtanítása. Az erdők segítenek ugyanis a levegő, a talaj, a víz és az emberek egészségének megőrzésében és kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, az éhezés felszámolásában, valamint a városi és vidéki élet fenntarthatóságának biztosításában. Annál is inkább szükségünk van rájuk, mert egyre inkább távolodunk a természettől: a világ lakosságának több mint fele városlakó, és ez az arány 2050-re 70 százalékig emelkedhet.
Greenfo összegyűjtött tíz okot, amiért az erdőket szeretni és védeni lehet és kell. 
  • A földfelszín harmadát beborító erdők jelentik az élőhelyet a szárazföldi állatok és növények 80 százalékának, és mintegy 1,6 milliárd ember megélhetése függ tőlük.
  • Egy fa évente akár 150 kg szén-dioxid megkötésére is képes. Becslések szerint az erdők 296 gigatonna szenet tárolnak a föld alatt és fölött. Európa 400 milliárd fája a kontinens teljes üvegházhatású gázkibocsátásának 9 százalékát nyeli el.
  • A fáknak fontos szerepe van a városi környezet fenntarthatóságában: akár 8 Celsius fokkal is csökkenthetik a levegő hőmérsékletét, és ezzel 30 százalékkal mérsékelhetik a klímaberendezések használatát. A fák megszűrik a városok levegőjét, eltávolítva belőle a káros anyagokat és a finom port.
  • A fa fűtőanyagként a világ teljes megújuló energiakészletének 40 százalékát biztosítja – annyit, mint a nap-, a víz- és a szélenergia összesen. A technológiai innovációba és a fenntartható erdőgazdálkodásba való nagyobb befektetéssel még tovább növelhető az erdők szerepe a megújuló energiaforrások termelésben.
  • Az erdők kínálta alapanyagokkal csökkenthető vagy kiváltható a szennyező és nagyobb kibocsátással járó anyagok használata. A textiliparban a fából nyert anyagok, mint például a lyocell, kímélik erőforrásainkat. Ehhez képest a pamut átlagosan 130-szor több vizet igényel, a poliészter pedig 170-szer több károsanyagot juttat a légkörbe.
  • Fából építkezve a betonhoz képest 40 százalékkal, az acélhoz pedig 30 százalékkal csökkenthetjük szén-dioxid kibocsátásunkat. A teljes szén-dioxid kibocsátás akár 31 százalékkal is mérsékelhető lenne a faanyagok előnyben részesítésével.
  • A gyógyszerek hatóanyagainak 25 százaléka esőerdei növényekből származik. Miközben az esőerdők növényvilágának még csupán 1 százalékát vizsgálták ilyen szempontból.
  • A világ legnagyobb városainak harmada, köztük Barcelona, Bogota, New York és Tokió, jut minőségi ivóvízhez védett erdős vízgyűjtő területekről.
  • Több mint 115 méteres magasságával a világ legmagasabb élő fája a Hyperion óriás örökzöld mamutfenyő Kaliforniában. A legnagyobb tömegű fa a szintén kaliforniai „General Sherman" mamutfenyő, amely 10 méteres törzsátmérőjével és 1487 köbméternyi tömegével első.
  • Átlagosan a csapadék 40 százaléka a növények kipárolgásaiból származik, de ez a világ egyes részein ennél több is lehet. Például a dél-amerikai Rio de la Plata folyó torkolatánál lecsapódó esők 70 százalékban az Amazonas erdőkből érkeznek. Egy nagyobb tölgyfa egy év alatt akár 151 000 liter vizet is kipárologtathat.
Frissítve: 2019.03.21 21:04