Kimondta az Alkotmánybíróság: jogellenesen vonta meg a kormány a rokkantnyugdíjakat

Publikálás dátuma
2018.11.09. 12:55
Illusztráció
Fotó: AFP
Strasbourg és a Kúria után az Ab sem gondol mást: az emberi jogokat sértve vették el a rokkannyugdíjasok juttatásainak nagy részét.
Újabb pofont kapott az Alkotmánybíróságtól a Nemzeti Együttműködés Rendszere: a testület hosszas vita után kimondta, hogy a kormány megszegett egy, az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi szerződést azzal, ahogy az elmúlt években elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét – értesült az Index. Az ügy, amelyben az Alkotmánybíróságnak (AB) döntenie kellett, már megjárta a Kúriát, ott viszont felfüggesztették a per tárgyalását, és arra kérték az AB-t, vizsgálja meg, nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe a törvény, ami alapján sok rokkantnyugdíjastól az addigi ellátásának több mint a felét elvette az állam. 
Az AB döntése szerint 2012-ben a kormány a rokkantsági ellátórendszer és a rokkantság szintjét megállapító felülvizsgálati rendszer átalakításánál nem alkotott olyan szabályokat, amelyek az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotának javulását és az átalakítás előtt kapott ellátását figyelembe vették volna. Ezzel a bonyolult nyelvezettel az AB azt akarja mondani, hogy  2012 után kialakított rendszerben olyan emberekről állapították meg, hogy sokkal jobban vannak, akik nem voltak sokkal jobban, csak egy új vizsgálattal ugyanolyan rokkant embereknek jobb százalékos értékeket adtak - magyarázza cikkében a portál.  Például volt olyan, akiről évekkel azelőtt azt állapították meg, hogy 50 százalékos mértékű egészségkárosodása van, az új vizsgálat szerint pedig ez 43 százalékra javult.  Erre hivatkozva drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátások összegétt, sokaknak nagyon komoly anyagi gondokat okozva ezzel.
Volt olyan érintett, akinek havi 122 ezer forintról 30 ezer forint alá esett az ellátása a felülvizhsgálat után, a 2012-ben lefolytatott felülvizsgálatok során pedig a vizsgált személyeknek több mint 10 százaléka teljesen kikerült a rendszerből

Az AB döntése elég sok embert érinthet, olyanokat is, akik a 2012-es átalakítással vesztették el az ellátásukat, és olyanokat is, akik ezután szorulnak majd az állam segítségére. Hogy hány ember került rosszabb helyzetbe 2012 után, azt nem lehet pontosan tudni, de 
A KSH 2016 elemzése szerint 2011 és 2016 között 180 ezer fővel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülők száma.

Arról, hogy hányan vannak azok, akik az ellátásban maradtak, de radikálisan kevesebb pénzt kapnak az államtól a felülvizsgálat után, sajnos nem rendelkezik adatokkal a KSH, de valószínűleg az ők is sokan vannak, akiktől az AB szerint jogellenesen vette el az állam a pénzét.

Korábban a Kúria mondta ki

a Kúria 2018 elején már deklarálta: az ellátás drasztikus csökkentése sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és ezáltal a magyar Alaptörvényt is. Következésképpen a „hazai legfelsőbb bíróság” kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság (AB) semmisítse meg a rokkantak felülvizsgálatának szabályait. (Azért a taláros testület, mert a nemzetközi jog sérelmét egyedül az AB orvosolhatja.)  
Az Ab döntésével egyértelművé vált: a kormánynak visszakoznia kell,  és közel eredeti állapotába kell visszaállítsa a rokkantnyugdíjak megállapításának 2012 előtti kritériumrendszerét – különben magánperek ezreivel nézhet szembe. Az sem kizárt, hogy visszafizetések tömege is jöhet, a maguknak károsultnak érző rokkantnyugdíjasok akár kártérítést követelhetnek – pertársaságban pedig még nagyobb esélyük van jogaik érvényesítésére.

Így kezdődött

Az ügy elsődeleges jogi alapja egy per, ami a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság előtt zajlott. A procedúra lényege: egy férfi nem nyugodott bele, hogy állapota felülvizsgálata után mintegy 91 ezer forintos járandósága körülbelül 42 ezer forintra sorvadt. Hivatalosan azért, mert a vizsgálat után 62 százalékos egészségkárosodása 55 százalékosra szelídült, így egy másik „díjszabási kategóriába” került. Csakhogy a nyíregyházi bíróság szerint a felülvizsgálati határozatból nem derült ki, mire alapozta döntését a hatóság. A bíróság a dokumentumból nem tudta meg, hogy valóban javult-e a férfi egészségügyi állapota, vagy csak a megváltozott minősítési szempontok miatt módosult a százalékos érték.A Kúria alapvetően egyetértett a nyíregyházi bírósággal, úgyhogy már a „legtekintélyesebb magyar bíróság” is csatlakozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának két ítéletéhez. Ezek a verdiktek arról szóltak, hogy egyrészt
ugyan minden államnak joga van csökkenteni a társadalmi jogosultságokat, csakhogy ennek jogosságát egy közérdekű problémának kell igazolnia. Ilyen problémát azonban Magyarország nem tudott felmutatni – pusztán azért alakította át az Alaptörvényt, hogy a korábbi nyugellátásokat szociális ellátássá alakíthassa, és csökkenthesse.

Szerző
Frissítve: 2018.11.09. 13:47

Máris kirobbant a tao-háború, Tarlós épp egy államtitkárral csörtézik

Publikálás dátuma
2018.11.09. 12:53

Fotó: Kallos Bea / MTI
Javában egyeztet az EMMI a „színházi tao” átalakításáról, de csak szűk körben. Minden jel arra mutat, hogy központosítják a pénzosztást – a főpolgármester pedig sorompóba állt a budapesti előadóművészeti szervezetek miatt.
A tao átalakítással kapcsolatban nehéz nem tulajdonítani jelentőséget annak, hogy miközben a kormányzati szereplők átlátható rendszerről, növekvő forrásokról beszélnek, L. Simon László nemrég azt mondta: az új elképzelések szerint az eddigi adókedvezményt ezentúl a cégek vagy sportegyesületek felé irányítják, vagy befizetik a költségvetésbe. És a kormány kultúrpolitikusa nem téved, ezt valószínűsíti, hogy a héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága rábólintott arra a javaslatra, amelyik úgy módosítaná a Tao-törvényt, hogy a jövőben ilyen támogatáshoz ne juthassanak hozzá az előadó-művészeti szervezetek. (Persze ahhoz, hogy ez törvénnyé izmosodjon szükség van a Tisztelt Ház igenjére is, de a parlamenti gyakorlat azt mutatja: amennyiben egy bizottságban támogattak egy indítványt a kormánypárti honatyák, azt a plenáris ülés nem torpedózza meg.) Nem véletlen, hogy a kulturális intézmények vezetői egy olyan új elosztási rendszerről egyeztetnek, ami kompenzálja a kieső 40-50 milliárd forintot. (Például az évi mintegy 2,5 mulliárd forintból gazdálkodó Budapesti Fesztiválzenekar, a Népszava november 2-i számában megjelent közleménye is, amely szerint tárgyalnak a minisztériumi vezetőkkel arról, hogy a zenekar számára évi 450 millió forintot jelentő, megszűnő taót milyen módon kompenzálja az állam.) Csakhogy a színház taót kiváltó szisztéma egyetlen eleme sem ismert. Egyrészt nem tudni, hogy alakul a cégek adakozó kedve, ha a költségvetésnek kell majd utalni azt a summát, amivel eddig közvetlenül kedvenc kultúrintézményüket segítették. Másrészt nincs még terv, hogy mennyivel hajlandó beszállni a kormányzat. Ahogy az sem világos, milyen összetételű testület/szervezet osztaná el a keretet. Hogy a rendszerben sok a bizonytalanság, azt mi sem mutatja jobban, hogy Tarlós István is aggódik. Úgyhogy a kormányfőnél készül lobbizni. Azt kéri a miniszterelnöktől, amikor találkoznak, hogy a kormány ne generálisan szankcionáljon, ha valamilyen rendellenességet észlel a kulturális tao-támogatások esetében, hanem akkor járjon el, amennyiben konkrét esetek jutnak a tudomására. És azt is kéri, hogy a budapesti színházak esetében a kulturális tao-támogatások értékét továbbra is deklaráltan garantálja a kabinet. Ezt október végén nyilatkozta a Népszavának a főpolgármester, ám ma emelte a tétet, és azt üzente Fekete Péter kulturális államtitkárnak, hogy ne rendelgesse be a fővárosi színházak igazgatóit magához, ő (mármint a főpolgármester) folyamatosan egyeztet egyeztet a megoldásról a TAO-pénzek ügyében L. Simon Lászlóval. Tarlós arra reagált, hogy a teátrumok épp most tárgyalnak Fekete Péter kulturális államtitkárral arról, miképp pótolhatja és csatornázhatja be a színházi szakma kieső tao-pénzt. Csakhogy Fekete Péter nem a teljes szakmával beszélget (legalábbis egyelőre), a Népszava információi szerint a konzultációra a minisztérium a kiemelt és nemzeti előadóművészeti szervezetek képviselőit invitálta a Nemzeti Színházba, a független és magán társulatok nem kaptak meghívást. (És persze korai ítélkezni, de ha az egyeztetési kör nem tágul, az azt jelzi: a kormányzat központi elosztási rendszerben gondolkodik.) Ami az előzményeket illeti: a k ormán június 5-én kérte fel a pénzügyminisztert a társasági adóból a kulturális szervezetek által igénybe vehető támogatások ügyének megvizsgálására, és egy előterjesztés elkészítésére arról, szükséges-e a kapcsolódó adó-, illetve egyéb törvények módosításáról. A háttérben állítólag zajlottak egyeztetések, ezekről hónapokig nemigen szivárogtak ki információk. Október utolsó hetében azonban a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter újságírói kérdésre elismerte, átépítik a rendszert. A kormányzati kommunikációs gyakorlat itt sem módosult: Gulyás kriminalizálta az ügyet, mondván: a változtatásra a kulturális területen tapasztalható jelentős visszaélések miatt van szükség. Azt Gulyás sem titkolta, hogy létezik olyan javaslat, miszerint a jövőben az EMMI csatornázná be a támogatásokat az előadókhoz. Ám a miniszterelnökség vezetője szerint a visszaéléseken kívül erre azért van szükség, mert a tao-támogatásokat „egyenlőtlenül” osztották el. Arra nem tért ki, mit nevez egyenlőtlennek egy olyan rendszerben, amely arra alapult, hogy egy kulturális intézmény hány jegyet ad el: Azt sem magyarázta, miért egyből a rendszer megszüntetésén gondolkoznak a csalások vizsgálata helyett. 

Csökkenti a függést

A független színházak vezetői közül néhányan a saját, objektíven mérhető teljesítményük visszaigazolását látják a tao-rendszerben.  - Összegszerűségében egy kisebb, kevesebb jegybevétellel rendelkező társulat kevésbé érintett, de nálunk a háromszázezer forint is nagyon sokat számít – válaszolja Feuer Yvette, a drámapedagógiával hátrányos helyzetű településeken is foglalkozó, önálló színházi produkciókat készítő Láthatáron Csoport vezetője. - Nem tudjuk, jövőre ki bírálja majd el a működési pályázatot, nem tudjuk mennyit fogunk kapni, ezért minden olyan támogatás, amit a saját, mérhető teljesítményünk alapján kapunk, nagyon fontos. Az is rendkívül lényeges, hogy a tao támogatás miatt a kisebb társulatok is elkezdték előadásaikat eladni, tudatosabban dolgozni a saját bevétel megszerzése érdekében – folytatja, majd hozzáteszi - A több lábon állást segíti elő, és csökkenti a függést a pályázati támogatástól – foglalja össze a tao előnyeit a társulatvezető.

Szerző
Frissítve: 2018.11.09. 14:38

Orbán szerint blöff a CEU költözése - de ő is blöffölt az egyetemről

Publikálás dátuma
2018.11.09. 11:59

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A miniszterelnök a tájékozatlan Fidesz-szavazóknak játszott a Kossuth Rádióban, amikor a Közép-Európai Egyetem ügyéről kérdezték.
„Az emberek is keveset tudnak a Soros-egyetemről, ez nem nagy egyetem, magyar mértékkel sem, ez egy magán egyetem, 1700 körüli hallgatószámmal (…) a 80 százalékuk a külföldi lehet”

- mondta Orbán Viktor pénteken a közrádióban, amikor egyéb témák mellett a CEU helyzetéről is kérdezték.  A miniszterelnök mondatai azért fontosak, mert rávilágítanak, hogy Orbán Viktor teljesen tisztában van a közvélemény tájékozatlanságával – és pont erre a tudatlanságra építhet, amikor csúsztatásokat fogalmaz meg az egyetem működéséről. Ilyenből a pénteki interjúban is sok volt. Orbán – aki a CEU-t egyszerűen Soros-egyetemnek nevezi, azt mondta, az intézmény 
  • „régi ügye a magyar politikának, mióta itt vannak, állandó hisztériakeltés van körülöttük”
A valóság:  CEU 1991-ben alapították, 1993 óta működik Budapesten. A  hisztériakeltésből annyit, hogy ekkoriban főként Magyar Fórum és Csurka István támadta őket – ám 1992-ben az akkor még liberálisnak számító Fidesz közleményben  kelt az egyetemet is fenntartó Soros Alapítvány védelmére, a nol.hu cikke szerint. „Megdöbbenéssel figyeljük a Soros Alapítványt és Soros György személyét az utóbbi időben ért nemtelen támadásokat. A fiatal nemzedék és a szakkollégiumi mozgalom támogatásával aktívan járult hozzá egy szabadabb és nyitottabb szellemi légkör kialakulásához Magyarországon. Látva a felsőoktatás szorult helyzetét, úgy gondoljuk, hogy az újabb nemzedékeknek is szükségük lesz arra az önzetlen támogatásra, amelyet a Soros Alapítvány remélhetőleg a jövőben is nyújtani fog. Tiltakozunk az Alapítvány politikai csatározásokba történő bevonása ellen.” Nem mellékes, hogy a Fidesz vezető politikusai - Orbánnal az élen  – Soros-ösztöndíjakkal tanulhattak tovább, Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig a CEU-n diplomázott.
  • Orbán arról is beszélt, hogy „a törvény tiszta beszéd, a törvényen kívüliséget pedig senkinek sem engedik.”
A valóság: 2017 márciusában az Orbán-kabinet éppen a Soros-egyetemre kihegyezve módosította a felsőoktatási törvényt úgy, hogy a külföldi fenntartású egyetemeknek anyaországukban is kell legyen akkreditált képzésük. A CEU – ami itthon törvényesen működött – több mint egyéves bürokráciai huzavona során teljesítette a feltételeket. A Bard College-dzsel együttműködve kialakítottak egy amerikai kampuszt is, amit New York állam akkreditált képzési helyként tart számon. Az Orbán-kormány által kreált feltételek teljesültek, de a kabinet még mindig húzza az időt, nem írják alá az egyetemi megállapodást. 
  • A kormányfő szerint blöff, hogy a CEU költözik, és nagy tételben merne rá fogadni, hogy fogják még őket (az egyetem munkatársait, hallgatóit) látni Budapesten.
A valóság: Ez is játék a szavakkal. A CEU rektora Michael Ignatieff bejelentette, hogy ha december végéig nem születik meg a megállapodás az egyetem jogi helyzetének rendezéséről, Bécsbe költöznek – de budapesti épületüket megtartják, mert az otthonuknak tekintik, már megkezdett képzéseik egy részét is itt folytatják tovább. Nem lesz nehéz őkez tehát később is a fővárosban látni őket. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.09. 12:27