Újabb pofont kapott az Alkotmánybíróságtól a Nemzeti Együttműködés Rendszere: a testület hosszas vita után kimondta, hogy a kormány megszegett egy, az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi szerződést azzal, ahogy az elmúlt években elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét – értesült az Index.
Az ügy, amelyben az Alkotmánybíróságnak (AB) döntenie kellett, már megjárta a Kúriát, ott viszont felfüggesztették a per tárgyalását, és arra kérték az AB-t, vizsgálja meg, nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe a törvény, ami alapján sok rokkantnyugdíjastól az addigi ellátásának több mint a felét elvette az állam.
Az AB döntése szerint 2012-ben a kormány a rokkantsági ellátórendszer és a rokkantság szintjét megállapító felülvizsgálati rendszer átalakításánál nem alkotott olyan szabályokat, amelyek az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotának javulását és az átalakítás előtt kapott ellátását figyelembe vették volna. Ezzel a bonyolult nyelvezettel az AB azt akarja mondani, hogy 2012 után kialakított rendszerben olyan emberekről állapították meg, hogy sokkal jobban vannak, akik nem voltak sokkal jobban, csak egy új vizsgálattal ugyanolyan rokkant embereknek jobb százalékos értékeket adtak - magyarázza cikkében a portál.
Például volt olyan, akiről évekkel azelőtt azt állapították meg, hogy 50 százalékos mértékű egészségkárosodása van, az új vizsgálat szerint pedig ez 43 százalékra javult. Erre hivatkozva drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátások összegétt, sokaknak nagyon komoly anyagi gondokat okozva ezzel.
Az AB döntése elég sok embert érinthet, olyanokat is, akik a 2012-es átalakítással vesztették el az ellátásukat, és olyanokat is, akik ezután szorulnak majd az állam segítségére. Hogy hány ember került rosszabb helyzetbe 2012 után, azt nem lehet pontosan tudni, de
Arról, hogy hányan vannak azok, akik az ellátásban maradtak, de radikálisan kevesebb pénzt kapnak az államtól a felülvizsgálat után, sajnos nem rendelkezik adatokkal a KSH, de valószínűleg az ők is sokan vannak, akiktől az AB szerint jogellenesen vette el az állam a pénzét.
Korábban a Kúria mondta ki
a Kúria 2018 elején már deklarálta: az ellátás drasztikus csökkentése sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és ezáltal a magyar Alaptörvényt is. Következésképpen a „hazai legfelsőbb bíróság” kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság (AB) semmisítse meg a rokkantak felülvizsgálatának szabályait. (Azért a taláros testület, mert a nemzetközi jog sérelmét egyedül az AB orvosolhatja.)
Az Ab döntésével egyértelművé vált: a kormánynak visszakoznia kell, és közel eredeti állapotába kell visszaállítsa a rokkantnyugdíjak megállapításának 2012 előtti kritériumrendszerét – különben magánperek ezreivel nézhet szembe. Az sem kizárt, hogy visszafizetések tömege is jöhet, a maguknak károsultnak érző rokkantnyugdíjasok akár kártérítést követelhetnek – pertársaságban pedig még nagyobb esélyük van jogaik érvényesítésére.
Így kezdődött
Az ügy elsődeleges jogi alapja egy per, ami a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság előtt zajlott. A procedúra lényege: egy férfi nem nyugodott bele, hogy állapota felülvizsgálata után mintegy 91 ezer forintos járandósága körülbelül 42 ezer forintra sorvadt. Hivatalosan azért, mert a vizsgálat után 62 százalékos egészségkárosodása 55 százalékosra szelídült, így egy másik „díjszabási kategóriába” került. Csakhogy a nyíregyházi bíróság szerint a felülvizsgálati határozatból nem derült ki, mire alapozta döntését a hatóság.
A bíróság a dokumentumból nem tudta meg, hogy valóban javult-e a férfi egészségügyi állapota, vagy csak a megváltozott minősítési szempontok miatt módosult a százalékos érték.A Kúria alapvetően egyetértett a nyíregyházi bírósággal, úgyhogy már a „legtekintélyesebb magyar bíróság” is csatlakozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának két ítéletéhez. Ezek a verdiktek arról szóltak, hogy egyrészt
