Közérdekű munkára ítéltek ligetvédőket

Publikálás dátuma
2018.11.09 15:04
Forrás: Ligetvédők/Facebook
Fotó: /
A XIV. és XVI. kerületi ügyészség indítványával egyetértve fejenként 200-250 óra közérdekű munkára ítélt a bíróság 11 ligetvédőt csoportos garázdaság és rongálás miatt.
A vádirat szerint a Liget Budapest Projekt ellen tiltakozó csoport aktivistái tavaly július 4-én előre be nem jelentett tüntetést szerveztek a városligeti 56-os emlékmű mellé, hogy tiltakozzanak a faátültetések ellen. A rendőrség feloszlatta ugyan a spontán demonstrációt, ám a ligetvédők továbbra is a helyszínen maradtak, s közülük nyolcan, tucatnyi, ismeretlen társukkal együtt több kerítéselemet megrongáltak, összesen cirka 60 ezer forintnyi kárt okozva. Az idén április 10-én két aktivista három másik vádlottal az Ötvenhatosok terén, a Néprajzi Múzeum építési területét körülvevő, OSB-lapokból felhúzott kerítés oldalát rugdosta össze, majd ahol beszakadt a kerítés, bementek az építkezésre, ahol szidták és köpködték a biztonságiakat, egyikük pedig egy törött OSB-lappal megdobott egy őrt. A kerületi ügyész nem kért tárgyalást, így a bíróság az ügyiratok alapján ítélte el a ligetvédőket. A vádhatóság a végzést tudomásul vette.
2018.11.09 15:04
Frissítve: 2018.11.09 15:04

Akár 50 ezres bírságot is kaphat, aki felsózza a járdát

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:26
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A hótakarításról többnyire a tulajdonosnak kell gondoskodnia.
A helyi közutak és közterületek fenntartása az önkormányzatok feladata, azonban a legtöbb helyen az önkormányzat előírhatja – és sok helyen elő is írja –, hogy az adott településen, vagy kerületben ingatlantulajdonnal rendelkező személyek kötelesek eltakarítani a havat az ingatlan előtti járdaszakaszról, illetve kötelesek azt csúszásmentes állapotban tartani. A hótakarításról és a biztonságos gyalogos forgalom biztosításáról tehát a legtöbb esetben a tulajdonosnak kell gondoskodnia – hívja fel a figyelmet a Pénzcentrum. Az előírás a tulajdonosok jogi felelősségét is magával vonja: abban az esetben, ha valaki az ingatlan előtti, veszélyessé vált járdán szenved balesetet, a tulajdonos köteles megtéríteni a kárt, és bizonyos esetekben akár gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt is felelősségre vonhatják. A portál kiemeli: az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet egyik passzusa értelmében akár ötvenezer forintra is bírságolható az, aki a háza előtti csúszásmentesítést sóval végzi el. A só károsítja környezetet, tönkreteszi a cipőt, károsítja az autók gumiját, alvázát, a kerékpárgumit, és nem tesz jót az állatoknak sem. A ház körüli csúszásmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok és egyéb megoldások, a célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkő-zúzalék.
2018.11.20 18:26
Frissítve: 2018.11.20 18:26

Kiderült, mikor lenne a következő népszámlálás

Publikálás dátuma
2018.11.20 17:49

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kérdőíveket interneten vagy kérdezőbiztosok segítségével is ki lehet majd tölteni.
Kedden beadta a kormány a törvényjavaslatot a következő esedékes, 2021-es népszámlálásról. A dokumentum szerint a népszámlálást 2021. május 1. és június 20. között tartják majd, és a kérdőíveket ki lehet majd tölteni interneten is, vagy kérdezőbiztosok segítségével – vette észre a hvg.hu. A törvényjavaslat szerint a népszámlálásban összeszámolják
  • a Magyarország területén élő vagy 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodó, de Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokat,
  • a Magyarország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó EGT-állampolgárokat, harmadik országbeli állampolgárokat és hontalan személyeket,
  • és az ország területén lévő lakásokat, lakott üdülőket, lakott egyéb lakóegységeket, és a közösségi éjszakai elhelyezést szolgáló intézményeket (gyermekvédelmi szakellátás intézményei, diákotthonok, kollégiumok, munkavállalók elhelyezését szolgáló intézmények, tartós és átmeneti elhelyezést biztosító szociális intézmények, büntetés-végrehajtás intézmények).
A személyekkel kapcsolatban a népszámlálás a következőkre fog rákérdezni: családi- és utónév, nem, születési idő, állampolgárság, lakóhely, a lakáshasználat jogcíme, családi állapot, családi állás, élve született gyermekek száma, születési ideje, iskolába járás, iskolai és szakmai végzettség, nyelvismeret, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkáltató és munkahely, tanulással, munkavégzéssel összefüggő napi közlekedés és utazás, nemzetiség, anyanyelv, családi, baráti közösségben beszélt nyelv, vallás, egészségi állapot, fogyatékosság. Az adatszolgáltatás kötelező, de az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes a kitöltés. A gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók.
2018.11.20 17:49