321,48 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.09 19:54
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 321,48 forintra emelkedett este hét óra után a reggel hét óra körül jegyzett 321,01 forintról. Az euró pénteken 320,82 forint és 321,68 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 280,92 forintról 282,34 forintra, a dolláré pedig 282,90 forintról 283,53 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1343 dollár után este hét óra után 1,1336 dolláron állt.
Szerző
2018.11.09 19:54
Frissítve: 2018.11.09 19:54

Nem biztos, hogy egy kottából énekelünk – Válaszolt Süli a volt MVM-vezérnek

Publikálás dátuma
2018.11.20 17:27

Fotó: Népszava/ Vajda József
„Majd beszélünk róla” – ígérte Mártha Imrének a paksi miniszter.
Nem biztos, hogy egy kottából énekelünk Mártha úrral
– ezt mondta a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János arra a levélre, amelyet néhány nappal ezelőtt Mártha Imre, az MVM volt vezérigazgatója küldött neki. A hvg.hu által megszerzett, négyoldalas levélben Mártha arra figyelmeztette a tárca nélküli minisztert, hogy változtasson az atomerőmű-projekten, mert szerinte most van itt az utolsó lélektani pillanat, amikor ezeken még módosítani lehet. Ellenkező esetben a hibás döntések költsége akkora lesz, hogy azt a következő két generáció is nyögni fogja. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának, paksi, kihelyezett ülésén reagált Süli János Mártha Imre figyelmeztető üzenetére, amelyet Paks II.-ről írt. A hvg.hu azt írja, a bizottság elnöke, a DK-s Varju László kérte a minisztert, hogy „segítsen ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában”, a testület előtt reagáljon a levélre. Süli János úgy válaszolt, magánlevélről van szó, amelyet megköszönt Mártha Imrének, azt ígérve neki, „majd beszélünk róla”. A miniszter hangsúlyozta, hogy neki 38 éves múltja van a szakmában, „Mártha Imre is dolgozott az energetikában, de nem ez a szakmája, ő közgazdász szakember”. Süli János azt mondta:
egy családban is előfordul, hogy másként látják a dolgokat, de attól még beszélnek egymással.
Hozzátette: az érdemi információ birtokában a kormány van, nem a volt MVM-vezér, és ők az energetikai helyzetet is jobban ismerik a levélírónál. A miniszter emlékeztetett arra, hogy korábban Mártha Imre is egyetértett a paksi atomerőmű bővítésével, „az elmúlt 9 évben azonban ő az ügytől eltávolodott, mi viszont maradtunk mellette”.
Az ellenzéki képviselők – Mártha Imre levelére hivatkozva – a portál szerint arra is rákérdeztek, hogy milyen többletköltséggel lehet majd számolni a beruházás során. Lenkei István, a paksi atomerőmű vezérigazgatója válaszolt, azt mondta, hogy az árakat az orosz–magyar szerződésben „egyértelműen rögzítették”, fix árról van szó, a költségek nem változhatnak. A képviselők hiányolták a társadalmi vitát is, amiből kiderülne, szükség van a bővítésre. Erre az ülésen úgy reagáltak, akit érdekel, Pakson, az atomerőműben tájékozódhat, ott kialakítottak egy látogatósarkot a beruházásról. Szóba került az is, hogy mikor léphetnek üzembe az új blokkok. Süli János, előző bizottsági meghallgatásán még azt mondta, hogy 2026-ban. Ehhez képest most úgy válaszolt: „én ma nem tudom megmondani, mikor lesz kész”. Kijelentette, hogy a terveket csak akkor adják be, ha biztosan engedélyeztethetőek, pontos üzembe helyezési időpontot pedig csak ezután lehet majd kijelölni. A miniszter óvatosan fogalmazott, szerinte egy kisebb családi ház építése is csúszhat, „ott is közbejöhet valami”. Úgy látja, mindenkinek az az érdeke, hogy épüljön meg Paks II., de a biztonságnál nincs fontosabb. 

Inog a miniszteri szék

24.hu értesülése szerint komolyan felvetődött, hogy új tárca nélküli minisztert nevezzenek ki a paksi atomerőmű bővítéséért felelős Süli János helyére. A KDNP-s Süli esetleges távozását energetikai berkekben a 12 milliárd eurós beruházás csúszásával hozzák összefüggésbe, amit az utóbbi hetekben már kormányzati szinten sem titkoltak. Süli eleve 22 hónapos csúszással vette át a beruházást májusban, ráadásul azután több közbeszerzés is érvénytelenül zárult, illetve visszavonásra került. Július elején, az Országgyűlés gazdasági bizottságának paksi kihelyezett ülésén ugyanakkor még azt mondta a tárca nélküli miniszter, hogy határidőre elkészülnek az új atomerőművi blokkok. Szeptember végén viszont már a kormányzat se igyekezett cáfolni, hogy akár 2032-ig elhúzódhat az új blokkok átadása.

2018.11.20 17:27

Maradt az alapkamat

Publikálás dátuma
2018.11.20 15:08

Fotó: Népszava/
 Az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően keddi ülésén változatlanul 0,90 százalékon hagyta a 2016. május 25. érvényes az alapkamatot. Tette ezt annak ellenére, mint ahogy Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője lapunkkal közölte, hogy az infláció októberben 3,8 százalékra emelkedett. A jegybank arra hivatkozott, hogy a gazdaságpolitika által nem befolyásolható üzemanyagárak, idényáras élelmiszerek, valamint a dohánytermékek jövedéki adójának emelése okozták a pénzromlást, ezek nélkül az úgynevezett  maginfláció csak  2,6 százalékos maradt, ami továbbra is csupán enyhe árnyomásra utal. Az üzemanyagárak csökkenésével és az egy évvel ezelőtti magasabb bázisárával az infláció az utolsó hónapjaiban visszaeshet 3 százalék közelébe - jósolta Suppan Gergely. Mindezek hatására a következő hónapokban a Monetáris Tanács „átnézhet"az infláción, így rövidtávon nem szükséges szigorítani a monetáris kondíciókon. A jegybank előrejelzése szerint 2019 közepétől érhető el tartósan a 3 százalékos inflációs cél, ezért a Monetáris Tanács megítélése szerint a laza monetáris kondíciók fenntartására továbbra is szükség van. Azonban a közelmúltban már jelezték, hogy 5-8 negyedéves időhorizonton már a jelenlegi 0,9 százalékos alapkamat már nem lesz fenntartható. Ennek érdekében a szeptemberi ülésén a Monetáris Tanács döntött az eszköztár átalakításáról, így a 3 hónapos betét 2018. végéig megszűnik. Annak érdekében, hogy a kkv hitelezés során is erősödjön a fix hitelezés részaránya, bevezetésre kerül a Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) konstrukció, 2019 elején 1000 milliárd forintos keretösszeggel. A szakember utalt arra is, hogy az elmúlt hónapokban az amerikai hozamok emelkedése, különböző geopolitikai és politikai kockázatok erősödése, valamint egyes feltörekvő piacok – különösen az argentin és török – látványos problémái hatására tőkekivonás kezdődött a feltörekvő piacokról, ami érintette a hazai piacokat is. Emiatt jelentősen gyengült a forint, emelkedtek a bankközi és állampapír piaci hozamok. Suppan Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy a devizahitelek már nem okoznak kockázatokat, az állam devizaadóssága is csökkent, az MNB-nek egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti gyengülés, a forint árfolyama pedig az elmúlt hónapban némileg visszaerősödött, a bankközi és állampapírpiaci hozamok kissé lefelé korrigáltak. A gyengébb forint párhuzamosan a tavalyinál magasabb olajárakkal ugyanakkor támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében.
Szerző
Témák
MNB
2018.11.20 15:08
Frissítve: 2018.11.20 15:20