Macron saját hadsereget akar és nem hajlandó tweet-háborút vívni Trumppal

Publikálás dátuma
2018.11.11. 16:23

A francai elnök víziót vázolt, az amerikai megsértődött, és megint nem tudni, mi lesz az önálló európai haderőből.
Nem szeretném, ha az európai országok azért emelnék a védelmi költségvetésüket, hogy amerikai vagy más fegyvereket, illetve Amerikából származó eszközöket  vásároljanak. Azért emeljük a költségvetésünket, hogy az autonómiánkat megteremtsük", mondta a CNN-nek adott interjújában Emmanuel Macron. A francia államfő ezzel együtt olyan Európára tett javaslatokat Donald Trumpnak, amely jobban ki tudja venni részét a NATO-ban a közös terhekből.   Emlékeztetőül:  Macron egy keddi rádióinterjúban beszélt arról, hogy Európának saját haderőre lenne szüksége, különben "nem védjük meg az európaiakat". Az amerikai elnök szívére vette a dolgot, és a Twitteren úgy vágott vissza, hogy: "Macron francia elnök azt javasolja, hogy Európa állítson fel saját haderőt, hogy megvédje magát Amerikától, Kínától és Oroszországtól. Ez nagyon sértő, de talán Európa jobban tenné, ha kivenné méltó részét a NATO finanszírozásából, amelyet jelenleg jórészt Amerika áll!" Szombat reggel a francia elnöki hivatal a félreértések eloszlatására azt közölte, hogy Emmanuel Macron javaslata az európai hadseregről semmi esetre sem az Egyesült Államok ellen irányult, jóllehet a francia elnök másfél évvel ezelőtti megválasztása óta folyamatosan szorgalmazza a közös európai védelem megerősítését, amelyet elsősorban a Donald Trump nyilatkozatai miatti amerikai stratégiai bizonytalansággal és kiszámíthatatlansággal indokol. A CNN kérdésére Emmanuel Macron nem kívánta kommentálni az üzenetet. "Nem az én dolgom kommentálni (Trump) tweetjét. Mindig jobban szerettem a közvetlen tárgyalásokat vagy válaszokat a kérdésekre, mint tweeteken keresztül intézni a diplomáciát" - mondta a francia elnök.
Szerző

Érdektelenségbe fullad a római tömegközlekedés privatizációjáról szóló népszavazás

Publikálás dátuma
2018.11.11. 15:50

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Vasárnap délig a jogosultak kevesebb mint 5 százaléka voksolt. Nem csoda az érdeklődés hiánya, a népszavazás eredménye ugyanis nem kötelezi semmire a város vezetését.
Este nyolc óráig várják az urnákhoz az olasz főváros lakosait a római tömegközlekedés privatizációjáról zajló népszavazásra, amelyen vasárnap délig a jogosultak 4,82 százaléka vett részt - írja az MTI. 
Az alacsony részvétel miatt várhatóan érvénytelen lesz a referendum.

Az érvényességhez legalább a jogosultak egyharmadának részvétele szükséges. Ám nem csoda, hogy a kutya sem kíváncsi az egyik parlamenten kívüli párt által kiharcolt népszavazásra, az ugyanis mindössze konzultációs jellegű, vagyis a lakosság véleménye nem kötelező érvényű a főpolgármesteri hivatal számára.
Az urnákhoz várt 2,4 millió rómainak két kérdésre kellene válaszolnia igennel vagy nemmel:
  • akarja-e, hogy az olasz főváros önkormányzata privatizálja a tömegközlekedést, és
  • támogatja-e, hogy a főváros engedélyezze az internetes applikációkkal működő közösségi közlekedés terjedését.
Az olasz főváros tömegközlekedésének több mint 80 százalékát az Atac római városi közlekedési vállalat üzemelteti. Az 1909-ben alapított, 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló vállalatnak több mint 11 ezer dolgozója és 1,3 milliárd euró adóssága van. A felmérések szerint a tömegközlekedés kiemelten rossz működését Róma lakosai a város első számú problémájának tartják a hasonlóan rosszul üzemeltetett köztisztasággal együtt.
Szerző

Szerda óta tart egy afganisztáni csata, már legalább 25-en meghaltak

Publikálás dátuma
2018.11.11. 15:26
A kép illusztráció, a tálibok egy korábbi támadása alatt készült Ghazni tartományban.
Fotó: ZAKERIA HASHIMI / AFP
A síita tálibok ellen egy szunnita milícia vette fel a harcot, tovább élezve a konfliktus etnikai oldalát.
Vasárnapig 15 civil és 10 kommandós vesztette életét az Afganisztán központi tartományában, Ghazniban szerda óta tartó harcokban - írja a Reuters. A támadók a tálibok voltak, velük egy síita milícia vette fel a harcot, illetve a milicisták megsegítésére küldött speciális alakulat. Minthogy a tálibok szunniták, az ütközetnek így etnikai dimenziója is van, ami tovább súlyosbíthatja a helyzetet.
A 25 halott mellett legalább 6 sérültről is tudni, akik a biztonsági erő tagjai, nyilatkozta Ahmad Khan Sirat rendőrségi szóvivő. A másik fél áldozatairól nincsenek hírek. A harc akkor robbant ki, mikor az Egyesült Államok különleges követe éppen egy újabb tárgyalást készített elő a tálibokkal az évtizedes háború politikai rendezése érdekében.
A harcoló milícia szintén a végtelennek tűnő háború miatt alakult: Ghazni lakói - főleg a hazara etnikum tagjai - úgy érzik, a kormány nem képes megvédeni őket a táliboktól, és azok merényletei főleg ellenük irányulnak.
Eközben Afganisztán északi részén, Baghlan tartományban legalább 14 ember vesztette életét egy tálib rajtaütés során, köztük a biztonsági szolgálat tagjai és civilek is vannak.
Szerző