Alaptörvényt sért az új gyülekezési törvény egy bírói végzés szerint

Publikálás dátuma
2018.11.11. 19:03

Fotó: Shutterstock
Kifejezetten a kérdéses rész megsemmisítését kérte a bíróság. A törvény ugyanis nem fogalmaz egyértelműen, mikor engedélyhez köti, hogy bizonyos "közterületnek nem minősülő helyeken" lehessen demonstrálni.
A „Nem adom a házamat” nevű, devizahiteles károsultakat tömörítő mozgalom két évvel ezelőtti demonstrációja miatt indult perben hozott végzést a Zalaegerszegi Járásbíróság - számol be a Mérce.hu. A végzésből kiderül, a bíróság
az Alkotmánybírósághoz fordul a gyülekezési törvény egyik paragrafusának alaptörvény-ellenesnek minősítése érdekében.

A magukat "sárga pólósoknak" nevező devizahiteles mozgalomügye 2016-ig nyúlik vissza. Az OTP egy bankfiókjában, annak - ahogy a bírósági végzés kiemeli - mindenki számára nyitva álló ügyféltérben tartottak néhány órás demonstrációt. A biztonsági szolgálat rendőrt hívott rájuk, a rendőrök igazoltatás után távoztak, és nem sokkal később a tüntetők is.
Az OTP viszont nem hagyta ennyiben a dolgot, és birtokpert kezdeményezett, részletezi a Mérce. Érvelésük szerint a tüntetés birtoksértő volt, hiszen ahhoz nem adtak engedélyt, pedig a gyülekezési törvény szerint kellett volna.
"Közterületnek nem minősülő helyszínen csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés"

- fogalmaz a törvény. Csakhogy - mint a bírósági végzés kiemeli - ebből nem derül ki, mi is pontosan a "közterületnek nem minősülő helyszín". Ezzel pedig
"olyan szubjektív jogértelmezésnek adhat teret, ami összeegyeztethetetlen az alapjogok természetével"

- áll a végzésben. A bíróság azt indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a gyülekezési törvény szóban forgó részének alaptörvény-ellenességét, azt "teljes egészében semmisítse meg" és mondja ki a "perbeli alkalmazhatatlanságát". Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van vizsgálódni és dönteni. A bírói végzés olvasható a Nem adom a hazámat közösségi oldalán is.
Szerző

Alapjövedelem és közös EP-lista - újraválasztották Karácsony Gergelyt és Szabó Tímeát

Publikálás dátuma
2018.11.11. 17:03

Fotó: Mónus Márton / MTI
Nem változtatott az elnöki tandemen a Párbeszéd közgyűlése.
Újraválasztották a Párbeszéd tisztújító taggyűlésén a párt két eddigi társelnökét, Szabó Tímeát és Karácsony Gergelyt - mandátumuk 18 hónapra szól. A választáson egyiküknek sem volt kihívója. A jelenlévő párttagok szavaztak a héttagú álló elnökségről is. A testületnek automatikusan tagja a két társelnök, mellettük Szabó Zsolt, Béres András, Hegyesi Beáta, Tordai Bence és Mach Péter került be az testületbe. A szavazást követő sajtótájékoztatón Karácsony Gergely azt mondta, hogy a taggyűlés döntött a párt politikai stratégiájáról is. A Párbeszéd az MSZP-vel közösen indul a jövő évi EP-választáson, de eközben egy széles körű, "Európa-párti szövetség" kialakítására törekszik - fogalmazott. Magyarázatként közölte: tudják, hogy az ellenzéki pártok egy része önálló listával készül, de nagyon sok civil szervezet és társadalmi mozgalom gondolkodik hasonlóan, mint az MSZP-Párbeszéd. Azt szeretnék elérni, hogy az EP-listájuknak a lehető legszélesebb körű társadalmi támogatottsága legyen. A másik társelnök, Szabó Tímea hangsúlyozta, hogy csak úgy tudják elképzelni a szövetségesi politikát, ha jövőre az önkormányzati választáson Karácsony Gergely lesz a zuglói polgármesterjelölt és ezt szövetségeseik helyi, regionális és országos szinten is támogatják. A parlamenti frakcióvezető politikai elképzeléseiket ismertetve hangsúlyozta, a Párbeszéd elsődleges célja a mindenki számára elérhető alapjövedelem bevezetése. Emellett a paksi atomerőmű bővítésének leállításáért és a lakhatási problémák megoldásáért akarnak küzdeni - közölte. Hozzátette, hogy kiemelt szerepet kap majd az egészségügy és az oktatás képviselete is. Karácsony Gergey egy kérdésre válaszolva azt mondta, továbbra is támogatják, hogy jövőre tartsanak előválasztást az ellenzéki főpolgármester-jelöltek között. Úgy fogalmazott: remélik, hogy az év végéig minden számottevő politikai szereplővel meg tudnak állapodni erről. Azt is kijelentette, hogy felelőtlennek tart minden olyan politikai próbálkozást, aminek az a célja, hogy "felszalámizza" a fővárosi ellenzéket annak érdekében, hogy újra Tarlós István legyen a főpolgármester. Hangsúlyozta, hogy ha megtartják az előválasztást, akkor mindenkitől elvárja, hogy a legtöbb szavazatot kapott jelöltet támogassa. Hozzátette, hogy ha demokratikus lesz a folyamat, akkor "ott a helyem ebben a versenyben, de önmagában fontosabbnak tartom az elvet, mint a személyes ambíciókat". Szabó Tímea ezt azzal egészítette ki, hogy Tarlós Istvánt csak akkor lehet legyőzni, ha a demokratikus ellenzéki oldal egy jelöltet indít. 
Szerző

A nemzetegyesítő Semjén Zsolté az aljassági különdíj: ő csinál első- és másodrendű állampolgárt a magyarokból

Publikálás dátuma
2018.11.11. 14:08
Semjén Zsolt, mellette Orbán Viktor a fővárosi Várkert Bazárban FOTÓ: Molnár Ádám
"Nevezheti-e magát „nemzetinek” egy olyan kormány, amely első- és másodrangú állampolgárokra osztja a nemzetet? Én azt állítom, hogy nem. A Fidesz-KDNP vezetői mégis ezt teszik: adminisztratív különbséget tesznek magyar és magyar", fakadt ki Ujhelyi István. Az MSZP EP-képviselője szerint az, hogy milyen módon biztosítja a voksoláshoz való jogot a kormány, egyszerű politikai döntés kérdése.
Míg a kettő állampolgárok egy részét engedik könnyített módon levélben szavazni, addig több százezer külföldre vándorolt "hazai állampolgárt" elzárnak a lehetőségtől. "Ha pedig van fokozatosság ebben az aljasságban, akkor valószínűleg Semjén Zsolt az, aki ebben különdíjat érdemel: épp a magyarság egyesítéséért felelős kereszténydemokrata politikus ugyanis az, aki nevére veszi ezt a szégyenteljes különbségtételt", panaszolja Ujhelyi. Emlékeztetőül: a miniszterelnök-helyettes jegyzi azt a módosító javaslatot, amely a jövő májusi EP-választáson megnyitná a levélben szavazás lehetőségét azon kettős állampolgársággal bíró magyar nemzettársaink előtt, akik egyébként nem is EU-tagállamban élnek. A szocialista politikus maga is támogatja azt az európai törekvést, hogy minél több állampolgárt vonjanak be a szavazásba, minél többen vegyenek részt sorsuk alakításában. De ezt egyenlő módon, az azonos hozzáférés garanciáival lehet csak tisztességesen elérni. "Az, ahogy a Fidesz nettó szavazatszerzéstől vezérelve továbbra is megfoszt többszázezer kivándorolt fiatalt a könnyített szavazás lehetőségétől, több mint gyalázatos; arcon köpése tisztességes magyar embereknek", summáz az EP-képviselő. Hogy valóban hatalomtechnikai megfontolásokról van szó, és nem a nemzeti eszméről, azt Ujhelyi korábbi Fidesz-nyilatkozatokkal igazolja.
  • Szijjártó Péter, a Fidesz volt szóvivője (2006): A Fidesz nem kíván választójogot biztosítani a határon túli magyaroknak.
  • Répássy Róbert, korábbi igazságügyi államtitkár (2010): A Fidesz elképzeléseiben nem szerepel, hogy a kettős állampolgárság mellett szavazati jogot is adjon a határon túli magyaroknak.
  • Martonyi János volt külügyminiszter (2006): Soha nem kapcsoltuk össze a magyar állampolgárság kérdését a választójog ügyével, a két dolog nem kezelhető együtt.
Szerző