Alkotmánybíróság;gyülekezési törvény;Nem adom a házamat;

Alaptörvényt sért az új gyülekezési törvény egy bírói végzés szerint

Kifejezetten a kérdéses rész megsemmisítését kérte a bíróság. A törvény ugyanis nem fogalmaz egyértelműen, mikor engedélyhez köti, hogy bizonyos "közterületnek nem minősülő helyeken" lehessen demonstrálni.

A „Nem adom a házamat” nevű, devizahiteles károsultakat tömörítő mozgalom két évvel ezelőtti demonstrációja miatt indult perben hozott végzést a Zalaegerszegi Járásbíróság - számol be a Mérce.hu. A végzésből kiderül, a bíróság

az Alkotmánybírósághoz fordul a gyülekezési törvény egyik paragrafusának alaptörvény-ellenesnek minősítése érdekében.

A magukat "sárga pólósoknak" nevező devizahiteles mozgalomügye 2016-ig nyúlik vissza. Az OTP egy bankfiókjában, annak - ahogy a bírósági végzés kiemeli - mindenki számára nyitva álló ügyféltérben tartottak néhány órás demonstrációt. A biztonsági szolgálat rendőrt hívott rájuk, a rendőrök igazoltatás után távoztak, és nem sokkal később a tüntetők is.

Az OTP viszont nem hagyta ennyiben a dolgot, és birtokpert kezdeményezett, részletezi a Mérce. Érvelésük szerint a tüntetés birtoksértő volt, hiszen ahhoz nem adtak engedélyt, pedig a gyülekezési törvény szerint kellett volna.

"Közterületnek nem minősülő helyszínen csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés"

- fogalmaz a törvény. Csakhogy - mint a bírósági végzés kiemeli - ebből nem derül ki, mi is pontosan a "közterületnek nem minősülő helyszín". Ezzel pedig

"olyan szubjektív jogértelmezésnek adhat teret, ami összeegyeztethetetlen az alapjogok természetével"

- áll a végzésben. A bíróság azt indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a gyülekezési törvény szóban forgó részének alaptörvény-ellenességét, azt "teljes egészében semmisítse meg" és mondja ki a "perbeli alkalmazhatatlanságát". Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van vizsgálódni és dönteni. A bírói végzés olvasható a Nem adom a hazámat közösségi oldalán is.