661 ezer magyar katona és egy nemzet kivérzésének emlékére

Publikálás dátuma
2018.11.11. 21:10

Fotó: Mónus Márton / MTI
Az első világháború magyar hőseinek emlékművét avatták fel a nagy háború befejezésének 100. évfordulóján, Budapesten, a Fiumei úti sírkertben. Mint azt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ünnepségen hangsúlyozta: Magyarország történelmében egyetlenegy háborúban sem hunyt el annyi katona, mint az első világháborúban. Az akkori Magyarország területéről
3,8 millió
embert soroztak be, 661 ezren haltak hősi halált, 743 ezren sebesültek meg és 734 ezren estek hadifogságba.

Az első világháború katonahőseinek nem volt emlékműve a fővárosban. Ugyanis a kommunista időkben minden emlékhelyet megsemmisítettek Budapesten. A nemzet hősként tekint mindazokra, akik a szülőföldjükért harcoltak és a legnagyobb áldozatot hozva életüket áldozták a hazáért. Az emlékhely hiánya annál is inkább fájdalmas volt, mert az első világháború hadi eseményei teljes egészében a trianoni határokon túl történtek, így a hozzátartozók azokat a helyeket sem kereshették fel, ahol a szeretteik elestek.

A fájdalom piramisa

 Az emlékmű - amelyet Zsigmond Attila tervezett - egy gúlát, illetve piramist formáz. A belsejében 177 alakulat neve és 154 csatahelyszín megnevezése olvasható, valamint az áldozatok emlékezetére egy örökmécses is helyet kapott benne.

Szerző

Teljesen megbolondult az időjárás: lesz húsz Celsius fok és hózápor is

Publikálás dátuma
2018.11.11. 19:28

Fotó: Shutterstock
A jövő héten mindenki ügyeljen az előrejelzésre, mert a napokon belül is érdemben változhat az időjárás.
Szeszélyes hétnek nézünk elébe: a hétfő és a kedd köddel (és a szerda sem folytatódik másképp) indul, de végül mind a három nap kiderül, és az ország egyes helyein akár 20 Celsius fokra is melegedhet az idő, míg észak-keleten azért a hideg lesz az úr, jósolja az országos meteorológiai szolgálat. A csütörtök elűzi a ködöt, mellőzi a csapadékot is, de szép lassan elkezd hűlni: a leghidegebb órákban mínusz 2 és plusz 5, napközben 9-15 fok között alakul a hőmérséklet. És a hideg komótosan fokozódik vasárnapig, amikor már helyenként zápor, hózápor is kialakulhat. A szél többfelé megerősödik, a Dunántúlon és az Észak-Alföldön viharossá fokozódik.
Szerző

Alaptörvényt sért az új gyülekezési törvény egy bírói végzés szerint

Publikálás dátuma
2018.11.11. 19:03

Fotó: Shutterstock
Kifejezetten a kérdéses rész megsemmisítését kérte a bíróság. A törvény ugyanis nem fogalmaz egyértelműen, mikor engedélyhez köti, hogy bizonyos "közterületnek nem minősülő helyeken" lehessen demonstrálni.
A „Nem adom a házamat” nevű, devizahiteles károsultakat tömörítő mozgalom két évvel ezelőtti demonstrációja miatt indult perben hozott végzést a Zalaegerszegi Járásbíróság - számol be a Mérce.hu. A végzésből kiderül, a bíróság
az Alkotmánybírósághoz fordul a gyülekezési törvény egyik paragrafusának alaptörvény-ellenesnek minősítése érdekében.

A magukat "sárga pólósoknak" nevező devizahiteles mozgalomügye 2016-ig nyúlik vissza. Az OTP egy bankfiókjában, annak - ahogy a bírósági végzés kiemeli - mindenki számára nyitva álló ügyféltérben tartottak néhány órás demonstrációt. A biztonsági szolgálat rendőrt hívott rájuk, a rendőrök igazoltatás után távoztak, és nem sokkal később a tüntetők is.
Az OTP viszont nem hagyta ennyiben a dolgot, és birtokpert kezdeményezett, részletezi a Mérce. Érvelésük szerint a tüntetés birtoksértő volt, hiszen ahhoz nem adtak engedélyt, pedig a gyülekezési törvény szerint kellett volna.
"Közterületnek nem minősülő helyszínen csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés"

- fogalmaz a törvény. Csakhogy - mint a bírósági végzés kiemeli - ebből nem derül ki, mi is pontosan a "közterületnek nem minősülő helyszín". Ezzel pedig
"olyan szubjektív jogértelmezésnek adhat teret, ami összeegyeztethetetlen az alapjogok természetével"

- áll a végzésben. A bíróság azt indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a gyülekezési törvény szóban forgó részének alaptörvény-ellenességét, azt "teljes egészében semmisítse meg" és mondja ki a "perbeli alkalmazhatatlanságát". Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van vizsgálódni és dönteni. A bírói végzés olvasható a Nem adom a hazámat közösségi oldalán is.
Szerző