Volt-nincs közpénz: 250 milliárdot löktek a céghálóba Matolcsy alapítványai

Publikálás dátuma
2018.11.12. 08:34
Matolcsy György jegybankelnök
Fotó: Népszava
A hatalmas indulótőkéből mindössze 26 milliárd forintnyi közvetlen pénzügyi befektetése maradt a Pallas Athéné-alapítványoknak. Tudják, ez volt az a pénz, ami varázsütésre elveszítette közvagyon-jellegét.
Két éve 266 milliárd forint közpénzzel indultak a jegybank alapítványai, - tőkéjük pedig időközben több milliárd forinttal gyarapodott is. 2018 őszére azonban ezt a pénzt szinte teljes egészében sikerült kiszervezni az alapítványok cégbirodalmába és ingatlanokba. Az alapítványok százmilliárdos befektetési csomagja vállalati kötvényeken és befektetési jegyeken keresztül a cégbirodalom értékpapír-alapjába került, ami vállalati kötvényeket és befektetési jegyeket vett belőle - tudta meg a 24.hu.
A portál közérdekű adatigényléssel kérte ki az alapítványi vagyont kezelő Optima Zrt.-től az elszámolásokat, így derült ki, hogy a PA-alapítványok
Mintegy 250 milliárd forintot szerveztek ki a hozzájuk köthető céghálózatba, illetve költöttek ingatlanok megvásárlására - a megmaradt 26 milliárdot pedig szinte az utolsó fillérig a Mészáros Lőrinc felcsúti szupervállalkozó résztulajdonában és Matolcsy György jegybankelnök volt helyettese, Balog Ádám vezetése alatt álló MKB Bankban tartották.

Így zajlott a kiszervezés

A vagyon kiszervezése 2016 harmadik negyedévében kezdődött azzal, hogy az alapítványok ingatlanos cégei (Optimum Alfa, Optimum Béta, Optimum Delta, Optimum Omega, Optimum Penta) 2031-ben lejáró vállalati kötvényeket bocsátottak ki, amiket az alapítványok felvásároltak, vagyis gyakorlatilag 2031-ig meghitelezték a saját cégeiket. A vagyon kiszervezésében fontos mérföldkő volt 2017 vége, akkor az alapítványok 101 milliárd forint értékben vásároltak a cégháló központi elemeként funkcionáló Optima Zrt. 2032-ben lejáró kötvényeiből. Ezzel az alapítványok 2017 végére már 46,1 milliárd forintot hiteleztek az Optimum-cégeknek és 101,3 milliárdot az Optimának. A folyamat azóta sem állt le, 2018 első negyedévében vettek még 15 milliárd forintnyi Optima-kötvényt, az egyik Optimum-cég, a Delta nevű 2018 májusában kibocsátott még 2,7 milliárd forintnyi kötvényt, az Optima augusztus közepén hajtott végre újabb kötvénykibocsátást. Az Optima Zrt. közlése szerint a PA-birodalomnak (az alapítványoknak és csatolt vállalkozásaiknak figyelembe véve a 6 milliárdos vagyongyarapodást) összesen 272 milliárd forintnyi vagyona volt. Az ingatlanok értéke 99,4 milliárd volt, vagyis bő 172 milliárdot tartottak különböző pénzügyi eszközökben: bankbetétekben, vállalati kötvényekben, befektetési jegyekben. Az alapítványok régebben elsősorban állampapírokba fektették a pénzüket, méghozzá közvetlenül, nem a cégeiken keresztül. Emiatt az Európai Központi Bank (EKB) többször figyelmeztette a magyar jegybankot, az alapítványok ugyanis állami pénzből vásároltak állampapírokat, az EKB álláspontja szerint ezzel a magyar állam a jegybankon és annak alapítványain keresztül önmagát finanszírozta. Az alapítványok 2018 őszére túladtak az összes állampapírjukon, a pénz legnagyobb szelete az Optima Zrt-n keresztül az alapítványok saját befektetési alapjában, az Optimum I. Értékpapír Alapban végezte. A pénz ugye úgy került az Optimába, hogy az alapítványok százmilliárdos értékben vásároltak az Optima vállalati kötvényeiből. Az Optimából aztán úgy került tovább az alapba, hogy az Optima a pénzből az alap által kibocsátott befektetési jegyeket vásárolt föl – ez az Optima 2017-es beszámolójából derült ki. Mint a portál megjegyzi,  kicsit perverz, hogy az alap elsősorban befektetési jegyekbe fekteti azt a pénzt, amit az Optima befektetési jegyeken keresztül fektetett bele. Az Optima által a 24.hu-nak kiadott számok szerint a harmadik negyedév végén az alap 78,6 milliárd forintot tartott befektetési jegyekben, 27,4 milliárdot vállalati kötvényekben, és némi aprót, 73 millió forintot bankbetétként az MKB-ban. Az Optima nem részletezte, pontosan milyen befektetési jegyek és vállalati kötvények vannak az alapban, csak néhány példát említettek: UBS Bank, AXA, Total, Unicredit, Aegon, Deutsche Bank, Lloyds. Az alappal kapcsolatban az Optima azt hangsúlyozta, hogy azt a jogszabályoknak megfelelően, és értékpapírfelügyeleti ellenőrzés mellett kezelik. Ehhez azért hozzátartozik, hogy a felügyeleti szerv szerepét az a jegybank látja el, ami az alapítványokat létrehozta, és a 266 milliárd forintos induló tőkét beléjük tette.
Szerző

321,61 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.12. 08:26
Illusztráció: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben hétfőre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben - írta az MTI.
Az euró jegyzése a péntek esti 321,48-ról 321,61 forintra emelkedett hétfő reggel nyolc órára. 
A dollárt a péntek esti 283,53 után 285,17 forinton, a svájci frankot pedig 282,34 forint után 282,65 forinton jegyezték hétfő reggel.
Szerző

Puhul a kormány a gigaberuházás ügyében: 2032 lehet az új paksi céldátum

Publikálás dátuma
2018.11.12. 06:00

Immár a kormányzat se cáfolja határozottan azt a szakmai értesülésünket, hogy az új paksi atomblokkok átadása akár a lehető legkésőbbi időpontig, azaz 2032-ig is elhúzódhat.
A paksi atomerőmű bővítésében részt vevő szakemberek köreiben is egyre gyakrabban merül fel a tervezett paksi blokkok tényleges átadási időpontjaként 2032 - értesült lapunk. Ez azt jelenti, hogy az atomhívők is mindinkább hajlamosak elengedni a jelenleg hivatalosnak számító, 2026-2027-es határidőt. Erre leginkább Orbán Viktor szeptemberi moszkvai kijelentései szolgáltatnak alapot: Vlagyimir Putyin orosz elnök oldalán már a határidők másodlagossága mellett tett hitet. Szavai szerint ugyan ezeket „igyekszenek” betartani, a beruházás „rengeteg technikai kérdést vet fel: különböző szabványok, előírások, az Unió Oroszország számára eddig még nem ismert bürokratikus gyakorlata”. Ezután az üggyel kapcsolatos kormánykommunikáció a merev cáfolattól a határidők fontosságának kisebbítése és a „minőség” hangsúlyozása irányába tolódott el.

Már nyíltan beszélnek róla

A határidők eddig se tartoztak a két fél központi kérdései közé, ami egy legalább háromezer milliárd forintos beruházás esetén legalábbis szokatlan. Négy éve, a magyar-orosz államközi szerződés aláírásának napjaiban a kormány az első blokk tekintetében még 2023-as átadást helyezett kilátásba. A megállapodásról szóló törvény ugyanakkor erre nem tartalmaz konkrét időpontot. A nyilatkozatok szintjén az átadási időpont aztán finom csúszásnak indult. A beruházásra nyújtott orosz állami hitelt bemutató, már szintén négy éves törvény szerint a pénzt a magyar állam 2025-ig használja fel és legkésőbb 2026 március 15-én kezd törleszteni. Egy EU-s dokumentum szerint ekkor a két fél 2024-2026-os átadásban állapodott meg. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár, Aszódi Attila 2015-ben még úgy fogalmazott, hogy a 2023-24-es átadást követő másfél éves próbaüzem után a tényleges termelés 2025-26-ban indul. Némiképp változott a központi kommunikáció, amikor tavaly év végére az EU minden engedélyt megadott a beruházáshoz. Bár a „csúszás” szó használatát a kormányzati megszólalóknak akkor még kerülniük kellett, Brüsszelre mutogatva 22 hónapos határidő-módosulást emlegettek. Ekkortól beszélnek a két blokk tekintetében 2026-os-2027-es átadásról. Miután viszont Orbán Viktor mára ezt is látványosan elengedte, a többiek is beálltak emögé. Így a parlamentben a Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János is arról beszélt, hogy „igen, lehet csúszás”.

Szinte azonnal összeugrottak

Forrásaink szerint az első tényleges építési engedélyek kiadása kapcsán a magyarok és oroszok között éles műszaki-kulturális-biztonsági ellentét bontakozott ki. A gond az, hogy míg a jelenleg is működő paksi atomblokkokat Magyarország saját magának építette fel és Oroszország ebben a tekintetben csak beszállítónak számított, most a Roszatom kulcsrakész kivitelezést vállalt: így a bővítés minden szakmai döntése az orosz állami cégre hárul. A hivatalos szervek felé ugyanakkor az engedélykérelmeket a beruházó, vagyis a magyar állami Paks 2 nyújtja be. Ezeket tehát első körben az oroszok fogalmazzák meg, majd eljuttatják a paksiaknak, amelyek azt még a benyújtás előtt igyekeznek saját műszaki- és helyismeretük alapján finomítani, módosítani. Ez már ezen a szinten éles vitákhoz vezet a két fél között. Korábban Süli János a magyar fél részéről ebben kompromisszummentes határozottságot ígért. Ennek első nyilvános jeleként tavaly év végén a hazai engedélyezést végző Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a munkálatokat segítő első épületek engedélykérelmét is visszadobta. Bár azóta ezek az engedélyek halkan megszülettek, a kivitelezés – a korábbi ígéretek ellenére - máig nem indult meg. Forrásaink szerint az orosz tervek tartalma, formája és minősége nem elégíti ki az EU-s előírásokat. Eme megjegyzéssel sokat visszaadtak átdolgozásra. Emellett a magyar energetika állapota sem hasonlítható össze a '60-as-'70-es évekével. Nyomasztó a szakemberhiány. A magyar kormány emiatt is igyekszik puhítani az engedélyezés szigorú összeférhetetlenségi szabályain. 

Putyin megmondta

Lapunk belső körökből származó értesülései szerint a legutóbbi Orbán-Putyin-találkozó központi témájául valójában a Paks 2-es csúszás okozta feszültségek tisztázása szolgált. A 22 hónapos késést mindkét fél megdöbbenéssel nyugtázta. Ebben értékelések szerint a legnagyobb felelősség a kivitelezést végző, orosz állami Roszatomot terheli, de 30 százaléknyi sara lehet a magyar állam tulajdonában lévő beruházónak, a Paks II Zrt.-nek, de kiveszi a részét az engedélyeket kiadó Országos Atomenergia Hivatal is. Jellemző, hogy „Brüsszelt” a szakértők egymás között szinte egyáltalán nem kárhoztatják. Vagyis az, hogy a problémákat az Oroszország számára ismeretlen uniós bürokrácia jelentené, csak egy kormányzati kommunikációs újítás. Ami ráadásul tárgyilag se áll meg, hisz a Roszatomnak például az évtizedek óta zajló finnországi fejlesztések kapcsán nagyon is ismernie kell az uniós engedélyezési rendet. Finnországban amúgy a két fél közötti kulturális különbségből fakadó súrlódásokat sokkal nyíltabban kezelik. Úgy a beruházó vállalat, mint az engedélyező hatóság az átláthatóság jegyében rendre közzéteszi, mely orosz dokumentumokat miért nem fogadják el. Mindezek nyomán a magyar szakemberek 22 hónap helyett ma már inkább 30 hónapos csúszást emlegetnek. Vagyis az átadás szerintük legkorábban 2027-2028-ra várható. Ugyanakkor – nyilvánvalóan a kormánypolitika új keletű engedékenysége nyomán - belátható közelségbe került a 2032-es átadási időpont is. Ez azért fontos, mert akkortól kell évente leállítani a jelenlegi négy paksi atomblokkot. Bővítés helyett tehát ebben az esetben beszélhetnénk a kormánykommunikáció által a kezdetektől hangsúlyozott „fenntartásról”: ekkor ugyanis az új blokkok nagyjából ütemesen vennék át a jelenlegiek szerepét. Több szakember ezt üdvözölné, kereskedelmi és műszaki okokból egyaránt ellenezve, hogy az összesen 2400 megawatt (MW) méretűre tervezett két új blokk – a kormány hivatalos terveinek megfelelően - akár 5-6 évig is párhuzamosan termeljen a 2 ezer MW-s jelenlegiekkel. Szerintük ugyanis nem csak hogy „túl sok” áramot bocsátana ki az egység, de a megnövekedett terhelés miatt költséges pótlólagos hálózati és hűtési beruházásokra is szükség van, ami viszont a jelenlegi blokkok leszerelésével utólag szükségtelenné válik. Másfelől: ha az új blokkokból az elsőt még 2032-ben se sikerülne kereskedelmi üzembe állítani, az – más, előrehaladott eljárások híján - már a független szakértők egy része szerint is veszélyeztetné a biztonságos energiaellátást. Bár a kormány ezt jelenleg magabiztosan kizárja, a fejlett világ atomerőmű-beruházásai sorában nem ritkák az évtizedes határidő- és többszörös költségtúllépések se. 

Kizárás után elbeszélés

Lapunk megkeresésére kizárta a 2032-es blokkátadást Aszódi Attila is, aki készséggel állt felvetéseink elébe a Portfolio Energy Investment Forum 2018 című minapi rendezvényének szünetében. „Azzal számol”, hogy a 2026-2027-es határidő nem módosul. Arra a kérdésünkre, hogy mit szólna, ha az átadás bármely ok miatt mégis egész 2032-ig kitolódna, éles tiltakozás helyett úgy fogalmazott: a lényeg, hogy a lehető legjobb minőségű erőmű, legalábbis az évszázad végéig biztonságos termelésre alkalmas egység készüljön el. Egyszersmind cáfolta, hogy a jelenlegi és az új blokkok egyidejű működtetése bárminemű pótlólagos beruházásokkal járna. Így az új termelőegységekre a megállapodás szerinti költségkereten belül tervezett hűtési és áramtovábbítási beruházások képesek lesznek kezelni a két egység egyidejű működésével járó terhelést is – vélekedett az államtitkár. Annak kapcsán, hogy a hűtési kérdések a Duna alacsony vízállása és magas nyári hőmérséklete miatt mostanság még a jelenlegi blokkok kapcsán is a szakmai viták kereszttüzébe kerültek, a témát valóban kiemelten vizsgálandónak nevezte. Míg – amiként előadásaiban is - határozottan úgy véli, hogy a Duna másodpercenként legalábbis ezer köbméter körüli vízhozama bizonyosan elegendő lesz a hűtés másodpercenként mintegy száz köbméteres igényére, a hőfokkal kapcsolatban visszafogottabb. Eszerint erre még keresik a megoldásokat, például csúcshűtők segítségével. A blokkok időleges leállítását ugyanakkor csak a legvégső lehetőségként említette. A magyar-orosz szakértők közötti szakmai-kulturális különbségeket nem tagadva úgy vélte: ez a más-más szabályok és szokások miatt bármely más külső fél esetében is hasonlóképp alakulna. A rendkívül összetett munkálatok teljes pontosságot igényelnek. Rögzítette, hogy az EU atomerőmű-létesítési előírásai a világon a legszigorúbbak. Annak kapcsán, hogy a csúszást jelenleg nem veszi figyelembe a hitelvisszafizetés 2026 márciusi kezdőidőpontja, leszögezte: a fejlemények tükrében a két fél bármilyen módosításban megegyezhet. Aszódi Attila változatlanul kiáll amellett, hogy a hazai áramellátás biztonságának hosszú távú fenntartása érdekében szükség van a két új paksi atomblokkra. Annak kapcsán, hogy Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár emellett a háztáji energiatermelés ösztönzését is kormányzati szándéknak nevezte, leszögezte: a szerinte is fejleszteni szükséges otthoni megoldások a jövőben se váltják ki azt a biztonságot, amit egy háztartás hálózati csatlakozása jelent.

Ködös határidők

Aszódi Attila kérdésünkre nem kívánt pontos időpontot megadni az – előadásaiban általa is a legfontosabbnak nevezett – létesítési engedélykérelem beadási határidejét illetően. Korábban a dokumentum elfogadásának belső határidejeként 2019 végét jelölte meg: a tényleges munkálatok csak ezután indulhatnak meg. Az OAH-nak egy éve van a dokumentum elfogadására, ami plusz egy negyedévvel hosszabbítható. Azt nem erősítette meg, hogy a Paks II Zrt. sikertelenül pályáztatta volna meg az engedélykérelem külső szakértői Annak figyelembe vételével, hogy immáron novembert írunk, elismerte, hogy ez gyors beadást és elfogadást tesz szükségessé. Ugyanakkor e tekintetben továbbra is bizakodó. Habár a felvonulási épületek kivitelezését tavaly még ez év elejére ígérték, Aszódi Attila e tekintetben se kívánt becslésekbe bocsátkozni.

Az államtitkár bízik a jó kérelemben

A Paksi Atomerőmű kapacitásának hosszú távú fenntartására például a klímavédelem miatt van szükség – közölte a Portfolio Energy Investment Forum 2018 című konferenciájának szünetében kérdésünkre Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár. Biztonságos kiváltására ugyanis jelenleg leginkább csak légszennyező eljárások ismertek. Ama felvetésünk kapcsán, hogy a nukleáris blokkok hűtése kifejezetten a klímaváltozás miatt vált kérdésessé, abbéli bizakodásának adott hangot, hogy eme kérdés kezelésére a létesítési engedélykérelem megbízható megoldásokat javasol majd. Hisz a kérdésben a biztonság az első - szögezte le.

Szerző
Témák
Paks 2