Előfizetés

Kínos iskolai téma az emberi jogok

Vas András
Publikálás dátuma
2018.11.13. 09:30
A tanárok elmondása szerint a gyerekek egyre látványosabban utasítják el a kisebbségeket
Fotó: Népszava
Az iskolák többsége nem mer kapcsolatba lépni civil szervezetekkel, így a diákok szinte semmit sem tudnak az emberi jogokról.
- Éppen a zsinagógába készülünk, a hitközség vezetője tart előadást a gyereknek a helyi zsidóság történetéről – mondta Nagy Erzsébet, a pécsi Apáczai Nevelési Központ tanára, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének dél-dunántúli ügyvivője. – Szerencsére az igazgatónk pártolja az ilyen érzékenyítő órákat, ám a legtöbb iskolában próbálnak kitérni minden kényes téma elől, mert nem tudják, miért koppintanak a fejükre fentről - tette hozzá. Hasonló eredményre jutott az Emberi Jogi Nevelők Hálózatának (EJHA) felmérése is: kutatásuk szerint ugyanis az emberi jogok iskolai oktatása és érvényesülése ezer sebből vérzik. Noha az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Európa Tanácsnak megküldött anyagában az emberi jogok gyakorlati példáiként állította be a kötelező iskolai szolgálatot, valamint a hit-, illetve erkölcstan órákat, az EJHA szerint a hittanórák 2, etikán pedig 17 százalékban kerül elő a téma.
– Történelmet és magyart tanítok, s ha olyan részhez érünk az anyagban, amit össze lehet kötni az emberi jogokkal, beszélek róla - mondta az egyik kaposvári középiskola pedagógusa, aki ugyanakkor szintén azt tapasztalja, hogy a kollégái többsége inkább bele sem kezd ezekbe a témákba, mert így nem érheti őket baj. 
Pedig az általunk megkérdezett pedagógusok többsége elismerte, a diákok nemcsak az alapvető jogokkal nincsenek tisztában, hanem egyre látványosabb a különféle kisebbségek elutasítása is. - A cigányozás mindennapos – állította egy pécsi szakgimnázium tanára -, ahogyan a zsidózás is. Hozzátette: Szerintem a többség azt sem tudja, igazából mit is takar a zsidóság, a cigányozást viszont valós, etnikai sértésként, a roma diákok megbélyegzésére használják. A fizikálisan gyengébbeket, a hátrányos helyzetűeket, vagy a tanulási nehézségekkel küzdőket is megtalálják. - Ide vezet a permanens gyűlöletkeltés, ami évek óta jelen van az országban – mondta Nagy Erzsébet. – A gyerekek azt látják, hogy a hatalom folyamatosan megbélyegez csoportokat vagy egyéneket, s úgy gondolják, ez az érvényesülés útja. A civilek ellen folytatott kormányzati kampány pedig a tanároknál tette meg hatását: az iskolák általában nem mernek kapcsolatot tartani a civil szervezetekkel, mert ezek többségét sorosistának bélyegezte a hatalom, az intézményvezetők pedig félnek, a Klebelsberg Központ, a minisztérium, vagy valamelyik helyi politikus rosszallásától. Ezt állapította meg felmérésében az EJHA is: az iskolák kétharmada semmilyen kapcsolatot nem tart fenn emberi jogokra specializálódott civil szervezetekkel. - Az a szomorú, hogy már meg sem kell tiltani – ismerte el egy kaposvári általános iskola tanára - egyszerűen működésbe lépett az önkorlátozás. Pedig éppen a pedagógusoknak kellene felhívniuk a diákok figyelmét, mert a legfogékonyabb korban ők töltik a legtöbb időt a gyerekekkel. - Az állampolgárrá válás egyik fontos lépcsőfoka kellene, hogy legyen, hogy a fiatalok bekapcsolódnak valamelyik civil mozgalom munkájába – jelentette ki Nagy Erzsébet. – És ez nem azt jelenti, hogy csatlakozzanak valamelyik menekülteket segítő szervezethez, mert a civil szféra ennél sokkal-sokkal több, csakhogy a kormánynak sikerült elérnie, hogy az emberek nagy része egyenlőség jelet tesz a civilek és a migráció támogatása közé. Ráadásul miután az emberi jogokat is civilek emlegetik, a többség számára ez is egy elutasítandó-elítélendő téma.

A félelem nagy úr: alig hívják a civileket

Nemcsak az EJHA felmérése, de a civil szervezetek saját adatai is azt mutatják, látványosan visszaesett a közoktatási intézményekből érkezett meghívások száma. - Noha klasszikus, közoktatásra vonatkozó programunk nincs, fontosnak tartjuk, hogy az emberi és állampolgári jogok kellő hangsúllyal szerepeljenek az iskolákban, s nem csak a tananyagban kapjanak helyet, hanem élményt adó rendezvényeken is – mondta Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság kommunikációs munkatársa. – Az állampolgári magatartás alapja ugyanis, hogy a fiatalok minél több ismeretet szerezzenek a jogaikról. - Még a menekültválság kitörésének évében, 2015-ben is elég sok intézményben jártunk, azóta viszont radikálisan visszaesett a meghívások száma. Olyannyira, hogy az elmúlt egy évben már nem is kerestek meg bennünket ilyen ügyben – állította. A Helsinki sajtósa szerint egyértelmű, hogy az intézményvezetők és a szaktanárok félnek kapcsolatba lépni a kormány által sorosistának bélyegzett civilekkel. Kialakultak a hatalom részéről ideológiai elvárások, s az iskolák félelemből meg akarnak felelni ezeknek. Ha pedig nem, úgy járnak, mint a budapesti Fazekas Gimnázium, amely az idén márciusi Fazekas Fesztiválra meghívta az Amnesty Internationalt, tartson szakmai előadást a gyűlöletbűncselekményekről. A hír hallatán Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke a Facebookon támadt az iskolára: – Mit keres a Soros által kitartott, migránspárti Amnesty International egy állami középiskolában, a Fazekasban? Ki adott erre engedélyt, lehetőséget? – írta a politikus.

Keresztbe tett a Vatikán a gyermekmolesztálási ügyek vizsgálatának

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.13. 09:15
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Amerikai püspökök szerettek volna tüzetesen átvilágítani zaklatási eseteket, de pápai tiltásra halasztaniuk kellett a vizsgálatot.
Nem engedte Ferenc pápa, hogy az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciája vizsgálatot indítson a molesztálási ügyekben, pedig ez lett volna a feltétele annak, hogy az érintett egyházi személyeket felelősségre vonhassák a korábban eltussolt bűntetteik miatt – derül ki a CNN cikkéből.
A vizsgálatot késleltető szentszéki határozatról DiNardo bíboros számolt be hétfőn, nem is titkolva csalódottságát – bár némileg próbálta tompítani a történteket, és Vatikán döntését csak „út közbeni döccenőként” említette.
A zaklatási ügyek hatékonyabb kivizsgálását az amerikai püspöki kör kezdeményezte, miután kirobbant a – katolikus egyházi berkekben csak „a pokol nyaraként” emlegetett – molesztálási botránysorozat. A dominó Pennsylvania államban indult, az állami főügyész vizsgálata során ugyanis kiderült, hogy az elmúlt 70 évben 300 helyi pap követett el szexuális visszaéléseket több mint ezer áldozat ellen – majd világszerte egymás után robbantak ki az újabb és újabb molesztálási ügyek, megrendítve magát a katolikus egyházat is.  
A vatikáni késleltetés jócskán ellentmondásos, hiszen Ferenc pápa maga is elítélte az ilyen bűnügyeket – és ígéretet tett rá, hogy a Vatikán mindent megtesz a hasonló esetek elkerüléséért.
„ Ha a múltba nézünk, nincs erő, amivel bocsánatot nyerhetnénk ezekért a bűnökért, helyre hozhatnánk az okozott károkat. Ha viszont a jövőbe tekintünk, akkor nincs olyan erőfeszítés, ami sok lenne, hogy elkerülhessük a hasonló eseteket – és arra is törekednünk kell, hogy ezek a bűnök ne maradhassanak rejtve”

fogalmazott a világ katolikusainak írt levelében. Ehhez képest most a felügyelete alatt álló Püspöki Kongregáció állította le az ügyek alaposabb vizsgálatát szorgalmazó amerikai püspököket. 

Amire az állami szemétcég képtelen volt, azt egy családi házban működő cégnek kellene megoldani

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.13. 08:41

Fotó: Facebook
Meglehetősen alternatív módon akar pénzéhez jutni a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt., holott a NAV-val behajtathatná kinnlevőségeit - ha tudja bizonyítani követelése jogos voltát.
Egy családi ház a központja, nyilvánosan elérhető telefonszáma pedig egyáltalán nincs annak a nyírségi kft.-nek, amelyet az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. szerződtetett arra, hogy vegye át több százezer ügyfél díjfizetési ügyét, írja a 24.hu. A megbízás szerint a Pepp and Cars Kft.-nek kell csinálnia valamit a kukaholding felhalmozódott szemétdíj-tartozásaival. Így a négyfős Pepp and Cars Kft. a Díjbeszedő Zrt.-vel közösen 7,6 milliárd forintos keretet nyert el az NHKV Zrt. 2017 végén kiírt közbeszerzésén. A kukaholding a maga 160 fős apparátusával és a Garancsi István üzlettársai által 700 millió forintért leszállított számlázási és nyilvántartási szoftverével képtelen volt úrrá lenni a helyzeten. Már fennállása első évében óriási kintlevőségeket halmozott fel. A díjbeszedés 2016-os központosítása miatt országszerte nagyot zuhant a fizetési hajlandóság. A számlázó szoftver sem működött igazán, ezért hónapokat, sőt volt, ahol több mint egy évet késett a csekkek kiküldése. Az NHKV Zrt.-nek idővel már pontos nyilvántartása sem volt arról, hogy hova ment ki a számla, és kik nem fizették be azokat. Ezért úgy döntöttek, hogy meg sem próbálkoznak a behajtással, inkább kiszervezik a feladatot. Lehetőség lett volna arra, hogy a hiányzó milliárdok beszedését a NAV-ra bízzák, hiszen a 2012-es hulladéktörvény lehetővé teszi, hogy a díjtartozást adók módjára hajtsa be a hatóság. Ez az olcsóbb megoldás a nem fizetők pontos listájának hiányában nem jöhetett szóba. Ezért hozták létre a 7,6 milliárdos keretet. H Az viszont már kevéssé érthető, hogy az 5 milliárdos árbevételű állami Díjbeszedőnek miért kellett maga mellé vennie a 2016-ban még csupán 19 milliós forgalmat bonyolító kisvállalkozást, amely addig nagyrészt élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozott a Nyíregyháza közelében fekvő Balkányban. A 24.hu meg is kérdezte a Díjbeszedő Zrt. vezérigazgatóját, Kálmán Lászlót, vajon mit tudott a korábban kis vidéki kft., amit az állami monstrum nem, és milyen üzleti előnyöket reméltek bevonásától. Válasz egyelőre nem érkezett, az azonban így is látható, hogy keveset. Különösen érdekes, hogy az NHKV milliárdjaiból létrehozott díjbeszedői hálózat végső soron a NAV-val fenyegeti az ügyfeleket. Egy birtokunkba került üzenőlapon, amelyet Szegeden dobtak be egy postaládába, a behajtó neve, elérhetősége nem szerepel, de az apróbetűs részben arról tájékoztatják az ügyfelet, hogy egy ismételt sikertelen behajtási kísérlet után a NAV adótartozásként fogja beszedni a szemétdíjat, ám ekkor felszámolhatja a késedelmi kamatot, valamint a behajtási költségeket is.