Új innovációs stratégián, és ehhez igazodva új oktatási stratégián dolgozik a kormány, ami jövő tavaszra készülhet el – jelentette be Bódis József oktatási államtitkár kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közoktatási konferenciáján. Mint mondta, a kiemelt beavatkozási pontok közé tartozik az alapkészségek fejlesztése, a nyelvi tanulás erősítése, a digitális taneszközök és tankönyvek elterjesztése, a pedagógusképzés fejlesztése, valamint az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetése.
A "Tudomány és parlament - A Magyar Tudományos Akadémia feladatvállalása a közoktatásban" című rendezvény célja - mint Lovász László MTA-elnök fogalmazott -, hogy kiindulópontja legyen a tudomány és a döntéshozók kapcsolata erősítésének. - Jöjjenek létre olyan csatornák, amelyeken a tudományos eredmények a jelenleginél közvetlenebbül jutnak el a döntéshozókhoz - mondta, felidézve: az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja 19 kutatócsoporttal 2016 óta dolgozik a közoktatás megújításán. -
Az oktatási rendszeren csak úgy lehet változtatni, ha a változtatások tudományosan megalapozottak - hangsúlyozta. (Lovász a tudomány és a döntéshozók kapcsolatát említve sem tett utalást arra: a kormány épp most szeretné elérni, hogy az MTA helyett maga dönthesse el, milyen kutatásokat indítsanak.)
A konferencián külön panel foglalkozott az új Nattal, amelyről az alaptantervet kidolgozó kutatócsoport szakmai vezetője, Csépe Valéria közölt új információkat. Mint mondta, az augusztus végén nyilvánosságra hozott anyagot több mint 400 vélemény figyelembevételével fejlesztették tovább, és már "ott van az asztalon". Csapó Benő oktatáskutató szerint az új Nat világszinten is versenyképes, olyan pozitív alapelvek is megjelennek benne, mint a tanulóközpontúság és a differenciált oktatás, ugyanakkor hiányolta, az angol nyelvoktatás hangsúlyosabb megjelenését. Szerinte az is aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi magyar pedagógiai kultúra nem kompatibilis az új, modern szemléletekkel, a pedagógusképzés fejlesztésére is szükség van, az új Nat bevezetésénél pedig fokozatosságot kell kijelölni.
A Nat jövő évre tervezett bevezetésének elhalasztását kérte az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága is. Az Akadémia weboldalán nyilvánosságra hozott véleményük szerint a túl gyors bevezetés ellentétes hatást váltana ki, ezért azt legalább egy évvel későbbre, 2020. szeptemberére kellene halasztani. Mint írták, egyelőre az sem tisztázott, középfokon pontosan milyen típusú iskolákra terjed ki a Nat, valamint segíti-e a diákok mind nagyobb hányadának továbbhaladását a felsőoktatásba. A pedagógusképzés javítására Nemzeti tanár- és továbbképzési tanterv létrehozását javasolták.
