Új oktatási stratégiát harangoz a kormány, miközben lehet, hogy a NAT csúszik

Publikálás dátuma
2018.11.14. 10:42

Fotó: Shutterstock
Új innovációs stratégián, és ehhez igazodva új oktatási stratégián dolgozik a kormány, ami jövő tavaszra készülhet el – jelentette be Bódis József oktatási államtitkár kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közoktatási konferenciáján. Mint mondta, a kiemelt beavatkozási pontok közé tartozik az alapkészségek fejlesztése, a nyelvi tanulás erősítése, a digitális taneszközök és tankönyvek elterjesztése, a pedagógusképzés fejlesztése, valamint az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetése. A "Tudomány és parlament -  A Magyar Tudományos Akadémia feladatvállalása a közoktatásban" című rendezvény célja - mint Lovász László MTA-elnök fogalmazott -, hogy kiindulópontja legyen a tudomány és a döntéshozók kapcsolata erősítésének. - Jöjjenek létre olyan csatornák, amelyeken a tudományos eredmények a jelenleginél közvetlenebbül jutnak el a döntéshozókhoz - mondta, felidézve: az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja 19 kutatócsoporttal 2016 óta dolgozik a közoktatás megújításán. - Az oktatási rendszeren csak úgy lehet változtatni, ha a változtatások tudományosan megalapozottak - hangsúlyozta. (Lovász a tudomány és a döntéshozók kapcsolatát említve sem tett utalást arra: a kormány épp most szeretné elérni, hogy az MTA helyett maga dönthesse el, milyen kutatásokat indítsanak.) A konferencián külön panel foglalkozott az új Nattal, amelyről az alaptantervet kidolgozó kutatócsoport szakmai vezetője, Csépe Valéria közölt új információkat. Mint mondta, az augusztus végén nyilvánosságra hozott anyagot több mint 400 vélemény figyelembevételével fejlesztették tovább, és már "ott van az asztalon". Csapó Benő oktatáskutató szerint az új Nat világszinten is versenyképes, olyan pozitív alapelvek is megjelennek benne, mint a tanulóközpontúság és a differenciált oktatás, ugyanakkor hiányolta, az angol nyelvoktatás hangsúlyosabb megjelenését. Szerinte az is aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi magyar pedagógiai kultúra nem kompatibilis az új, modern szemléletekkel, a pedagógusképzés fejlesztésére is szükség van, az új Nat bevezetésénél pedig fokozatosságot kell kijelölni.  A Nat jövő évre tervezett bevezetésének elhalasztását kérte az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága is. Az Akadémia weboldalán nyilvánosságra hozott véleményük szerint a túl gyors bevezetés ellentétes hatást váltana ki, ezért azt legalább egy évvel későbbre, 2020. szeptemberére kellene halasztani. Mint írták, egyelőre az sem tisztázott, középfokon pontosan milyen típusú iskolákra terjed ki a Nat, valamint segíti-e a diákok mind nagyobb hányadának továbbhaladását a felsőoktatásba. A pedagógusképzés javítására Nemzeti tanár- és továbbképzési tanterv létrehozását javasolták.
Szerző

Mirkóczki: a belügyminisztériumnak van egy kis feladata Gruevszki-ügyben

Publikálás dátuma
2018.11.14. 10:40

Fotó: Soós Lajos / MTI
A jövő heti nemzetbiztonsági bizottsági ülés napirendjén lesz a Magyarországra szökött ex-macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki-ügye – mondta el lapunknak Mirkóczki Ádám a bizottság jobbikos elnöke. „Nem kérdés, hogy napirenden lesz” - fogalmazott. Szerinte az első és legfontosabb kérdés az, hogy egyáltalán „hogyan került be egy bűnöző az országba?” Mint ismeretes, a korrupciós bűncselekmények miatt két évre elítélt Gruevszkinek hat nappal ezelőtt kellett volna bevonulnia a börtönbe. Azonban Gruevszki eltűnt, hazájában körözést adtak ki ellene. Ezt követően kedd délután Gruevszki a Facebookon tudatta, hogy Magyarországon tartózkodik és menedékjogért folyamodott a magyar kormányhoz. Azóta a skopjei kormány megerősítette a hírt, illetve bejelentette, hogy korábban Gruevszkinek minden útlevelét bevonták.   „A Belügyminisztériumnak van egy kis feladata” - mondta most Mirkóczki, aki szerint a tárcára vár annak megválaszolása, hogy pontosan milyen körülmények között érkezett ide a volt macedón miniszterelnök. 

Sargentini: tranzitzónába küldik a magyar hatóságok Gruevszkit?

 „A következő kérdés, hogy a magyar hatóságok hűek maradnak-e a szabályaikhoz és Gruevszkit tranzitzónába küldik, hogy onnan folyamodjon a menedékjogért, illetve elutasítják-e Gruevszki kérelmét, mivel Gruevszki egy „biztonságos országból” érkezett? Vagy nem így lesz? Csak figyeljünk! - posztolta ki Judit Sargentini a Twitterre
Sargentini nem sokkal korábban azt kérdezte a Gruevszki ügy kapcsán, hogy létezne VIP Tranzitzóna Magyarországon?    „Egyszer megkérdeztem a magyar hatóságokat, hogy valaki folyamodhat-e menedékjogért a tranzitzónán kívülról. A válasz „nem” -volt. Akkor most lecsukják Gruevszkit vagy van egy VIP menedékjogi eljárás Budapesten?”  Amennyiben Gruevszki útlevél nélkül érkezett Magyarországra, azaz: nem jogszerűen tartózkodik nálunk, úgy rá is vonatkozik a fideszes többség menekültekkel szemben hozott rendelkezése, miszerint ebben az esetben csak a tranzitzónából kérvényezheti a menedékjogi eljárását.  Az ügyben részletesen a Helsinki Bizottság adott ki közleményt

Kilakoltatott családok éve: eddig 2400 otthont számoltak fel

Publikálás dátuma
2018.11.14. 10:23

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Miközben az Orbán-kabinet saját családtámogatási programját dicséri, eladósodott állampolgárok ezrei kerülnek utcára. A kormánypárt eközben leszavazta a lakhatási válságról szóló javaslatot.
A kilakoltatási moratórium lejárta óta vészesen emelkednek az ingatlannal kapcsolatos végrehajtási cselekmények. Az utóbbi negyedévben csaknem ezer, az idei évben összesen több mint 2400 kilakoltatás történt. Hiába a családok éve, sokan kénytelenek hátrahagyni egykori otthonukat – olvasható az ATV honlapján.
A csatorna a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatait összesítette, ezek alapján július óta összesen 919 kilakoltatás történt az országban. Május óta tehát – a kilakoltatási moratórium lejártát követően – ez a szám több mint kétezer. Egészen pontosan 2274 esetben jártak el a hatóságok.
Az adatokból kiolvasható: július és október között (III. negyedév) a kilakoltatások csaknem kétharmadát (65%) – 601 esetet – a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások tették ki, de voltak egyéb okból végrehajtott kilakoltatások is:
  • Lakásügyben hozott határozat végrehajtása miatt 191,
  • önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt 38,
  • 38, bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően 7,
  • a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt eljárás során pedig 82 kilakoltatás zajlott le.
Ha az egész évet nézzük, akkor viszont valamivel magasabb az ingatlannal kapcsolatos végrehajtások száma, 2405 – írja az az ATV portálja. 2016-ban 3474, 2017-ben pedig 3667 kilakoltatás történt a nyilvántartás szerint. Igaz, ebbe bele kell számolni azt is, hogy a moratórium tavaly novembertől ez év áprilisának végéig volt érvényben. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke augusztus közepén még azt nyilatkozta a csatornának: már az 1355 is magas szám, ráadásul az adatok ráadásul csak a rendőri erővel történő kilakoltatásokat foglalják magukba. Barabás Gyula hozzátette: 
„Ezen kívül még ugye van ott, ahol önként hagyta el az ingatlanát a hiteladós. Ezek nem tartoznak ebbe a kilakoltatásban nevesített eljárásba, és ezeknek a száma azért ennél jóval magasabb, azt kell mondani, hogy havonta körülbelül 4-4500 otthonvesztésről beszélhetünk jelen pillanatban, ami körülbelül 10 ezer ember érinthet”.

Kampány és valóság

Mindez közel sincs összhangban a kormány családbarát politikájával: bár 2018 elvileg a „Családok éve” az Orbán-kabinet szerint, a valódi törekvéseknek nem sok jelét látni eddig – leszámítva azt, hogy két nap alatt felszámolták a lakástakarék-pénztárak állami támogatását, és a csok-ba csatornázták át az összeget, újabb lökést adva a központosított otthonteremtési programnak. Némi pozitívum, hogy az Orbán-kabinet a sokadik noszogatásra és demonstrációra volt hajlandó megemelni az otthonápolási béreket, a kezdeményezést pedig saját érdemként emlegették. A lakhatási válság megoldásáról szóló DK-s javaslat viszont nem talált meghallgatásra,  a Fidesz-KDNP egyszerűen leszavazta a parlamentben, nyilván a keresztényi könyörület jegyében.
Szerző