Előfizetés

Áder most nem aggódik a klímáért, viszont csúsztat

Batka Zoltán - Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2018.11.14. 09:13

Szokatlanul erős hullámokat vetett az a kormányzati lépés, amely gyakorlatilag megfelezte a környezetüggyel foglalkozó apparátus létszámát, és az agrártárca egészére kirótt leépítéseket szinte teljes mértékben a gyenge érdekérvényesítési képességű környezet- és természetvédelemre tolta. A példátlan intézkedés alkotmányossága kérdéses – ami miatt jogi ellenlépések várhatók –, a magát környezetvédőnek mondó Áder Jánost államfő ennek ellenére most nem aggódik. A „zöld” államigazgatás 44 százalékának elküldése miatt a köztársasági elnökhöz fordult Szél Bernadett, a volt LMP-s, jelenleg független parlamenti képviselő. Az Áder Jánosnak címzett levél emlékeztet rá, hogy az elnök néhány környezetvédelmi ügyben már „hajlandó volt óvatosan szembehelyezkedni” a kormányzati akarattal. Szél Bernadett hasonló fellépésre biztatja most is az államfőt, jelezve: a jogvégzett Áder nyilván tisztában van vele, hogy a drasztikus leépítés alkotmányos alapjogot sért. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője azt írta a Facebookon, hogy az Európai Bizottsághoz fordul a magyar környezetvédelmi intézményrendszer szétverését kifogásolva, és további jogorvoslati lehetőségeket keres. Mint lapunknak kifejtette, létezik egy 2018-as ombudsmani állásfoglalás, amely szerint az új alkotmányból is levezethető a „visszalépés tilalmaként” ismert, 1994-es alkotmánybírósági döntésen alapuló szabály, amely szerint a környezet- és természetvédelem korábban elért szintje jogszerűen nem csökkenthető (mivel különben az egészséges környezethez való alkotmányos jog csorbulna), és ez az intézményrendszerre ugyanúgy érvényes, mint a törvényekre, vagyis a kormány itt minden bizonnyal tilosba tévedt. A leépítési hullám miatt a Népszava is megkereste Áder Jánost – a köztársasági elnök kérdéseinkre ugyanazzal a csúsztatással válaszolt, amely az agrártárca korábbi közleményében is szerepelt. Az elnöki hivatal válasza szerint semmi ok az aggodalomra, mivel „ a környezetügyi államtitkársága, valamint a szakmai felügyelete alá tartozó háttérintézmények és területi szervek 2208 fős létszámából összesen 60 kolléga álláshelye szűnt meg, ez a sajtóban megjelent számokkal ellentétben mindösszesen 2,7 %-os létszámcsökkenést jelent”. A csúsztatás abban áll, hogy a környezet- és természetvédelemért felelős államtitkárságon ténylegesen 44 százalékos az elbocsátás (ez a részleg véleményezi fenntarthatósági szempontból a készülő jogszabályokat és a kormányzati szakpolitikákat), a hátérintézményeknél pedig csak a következő hetekben kezdődik a leépítés. Az ügyben 85 civil zöldszervezet írt tiltakozó levelet az agrárminiszternek, fölemlegetve, hogy a 2010-es kormányváltáskor a környezetvédelmi tárcánál még 400 szakember dolgozott, ám mára alig hetvenen maradtak. A zöldek szerint minden felelősen gondolkodó polgár számára nyilvánvaló, hogy a környezetüggyel kapcsolatos állami feladatok száma a jövőben nem csökkenni, hanem nőni fog. Lapunk értesülése szerint a téma Schmuck Erzsébet, a parlament fenntartható fejlődési bizottságának elnöke és a zöldszervezetek mai találkozóján is napirenden lesz.

A Közbeszerzési Hatóság elnöke az Elios-ügyről: „valószínűleg nem történt jogsértés”

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.14. 08:18
Az Elios LED-lámpái Hódmezővásárhelyen
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Rigó Csaba szerint ők nem kaptak jelzést az OLAF-tól, és amúgy sem hatóságuk dolga, hogy visszaélések gyanúját bizonyítsák be – ez szerinte azok feladata, akik korrupciót gyanítanak.
Furcsa, önellentmondásokkal teli interjút adott a Közbeszerzési Hatóság elnöke az Echo TV-nek: Rigó Csabát a csatorna keddi műsorában kérdezték az Elios-botrányról. amiben a rendőrség nemrég bűncselekmény hiányában zárta le a nyomozást, – bár az OLAF és az Európai Bizottság is korrupciógyanúsnak találta a kormányfő vejének korábbi közvilágítási tendereit.
Rigó szerint ők nem kaptak jelzést az OLAF-tól vagy más szervtől az ügyben, és amúgy sem hatóságának feladata bizonyítani a korrupció gyanúját. „Bárki valamit állít, azt be kell bizonyítani a hatóságok vagy a bíróságok előtt” - mondta a riporternek, amiből kitűnik, hogy Rigó Csaba alaposan félreértelmezi a helyzetet és a bejelentők jogi kötelezettségeit: 
  • egy bűncselekmény bejelentőjének gyanúját kell jeleznie, valamint az erre utaló körülményeket – a bizonyítás épp hogy a hatóságok dolga, a bíróságok pedig megítélik a bizonyítás alaposságát, az állítások valóságtartamát.
  • Az OLAF a magyar hatóságoknak megküldött jelentésében pontról pontra, részletesen leírta, hogy mit találnak gyanúsnak az Elios üzemszerűen zajló vidéki közvilágítási tendereiben
Hogy a bizonyítás mégsem a bejelentő dolga, azt a következő pillanatban már Rigó Csaba is közvetetten elismerte, ugyanis azt mondta, hogy a Közbeszerzési Hatóság bármilyen közérdekű bejelentést, hatósági bejelentést kivizsgál a tenderek kapcsán. És nem ez volt az egyetlen homályos momentum a beszélgetésben. A hatóság elnöke úgy fogalmazott, hogy
„A Legfőbb Ügyészségnek lehetősége van jogorvoslati eljárás kezdeményezésére akkor, ha közbeszerzési jogsértést talál. Na most a hír arról szól, hogy bűncselekményt sem talált, ezért zárta le (az ügyet- a szerk), ezért közbeszerzési jogsértés sem merült fel valószínűleg.”

Vagyis, Rigó hírként említi azt, amivel a Közbeszerzési Hatóságnak ügyként kellett foglalkoznia, és mint a hatóság feje is csak valószínűsíti, hogy nem történt jogsértés. Erre hivatkozva tette hozzá azt is, hogy az Elios-botrány egy adott időszakban felfújt ügy volt, szintén „valószínűleg” Az Echo műsorvezetője arra is rákérdezett, hogy a Korrupciókutató Központ nevű szervezet felmérése alapján a magyar közbeszerzések 60 százaléka vagy korrupciógyanús vagy átláthatatlan – erre a következtetésre 193 eset vizsgálata során jutottak. Rigó Csaba ezzel sem értett egyet – szerinte a jelentés készítői olyan származtatott adatok alapján dolgoztak, mint amilyeneket a Sargentini-jelentés készítői is felhasználtak. A valós adatok viszont nálunk vannak, bárkinek, aki hasonlóakat állít, előbb meg kellene keresnie a Közbeszerzési Hatóságot - mondta a szervezet elnöke. A műsorvezető többször is visszatért a kérdésre, hogy a az említett civil kutatóközpont milyen háttérrel dolgozhat, Rigó azonban a jelek szerint nem volt vevő a konspirációs elméletekre, ezzel ugyanis nem akart foglalkozni. 

Baloldali túlélési gyakorlat

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2018.11.14. 07:45

Fotó: Népszava
Hétfőn eldől a Politikatörténeti Intézet sorsa. A kormány régóta szeretné megfelelő ellentételezés nélkül kilakoltatni az intézményt.
 „A mai kultúrharcos időkben érdemes megemlíteni, hogy vállaltan baloldali szellemi központként működünk. A baloldaliság számunkra nem ideologikus, hanem értékrendi alapon használt fogalom” – nyilatkozta lapunknak Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet (PTI) főigazgatója. Az intézet honlapján közölt bemutatkozás szerint a PTI az állami intézményrendszeren kívül működő, kiemelten közhasznú kutatóhely, levéltára és könyvtára minden érdeklődő számára szabadon hozzáférhető. Az intézet történeti és társadalomelméleti kutatásaival összhangban nyilvános vitákat, konferenciákat, ismeretterjesztő programokat szervez. Szellemi műhelyként elsősorban a széles értelemben vett társadalomkritikai gondolkodás megújítására, népszerűsítésére összpontosít. Ezt segíti a Napvilág Kiadó, a Múltunk történeti folyóirata és a TEM Műhelytanulmányok társadalomelméleti folyóirata is. „2010 óta nem kapunk költségvetési támogatást, pályázati pénzekből tartjuk fenn magunkat. Gazdag kulturális repertoárral rendelkezünk. A politikai és társadalmi gondolkodást is szeretnénk új eszmékkel megtermékenyíteni” – mondta a főigazgató a Népszavának. Egry Gábor szerint a szűkülő nyilvánosságon belül az intézmény egyre jelentősebb térré válik. A közelmúltban például a PTI fogadott be két olyan rendezvényt – az egyik a szabadkőművességről, a másik az alapjövedelemről szólt –, amit máshol nem engedtek megtartani. Az intézet minden hónapban több alkalommal filmklubot és legalább két konferenciát rendez, eseményeit havonta közel ezren látogatják. A PTI levéltárában évente mintegy ezer kutató fordul meg. Az intézet székhelye a Parlamenttel szemben, a Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál lévő hajdani Igazságügyi Palotában van. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva erről 1996-ban új szerződést írtak alá. A kormány ebben az épületben akarja elhelyezni a Kúriát (és a Legfőbb Ügyészséget). A Néprajzi Múzeumot már kiköltöztették innen, a PTI-vel évek óta tart a huzavona. „A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György, PTI ügyvezető igazgatója a Népszavának nyár közepén. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A Fővárosi Ítélőtábla már megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt. Most a Kúrián a sor. A helyzet pikantériája, hogy a Kúria egy olyan ügyben dönt, amely saját magát is közvetlenül érinti. Egry Gábor szerint a periratok ismeretében egyértelmű, hogy a jogszabályok alapján a PTI-nek, és nem a kormánynak – illetve az eljárásban részt vevő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek – van igaza. A főigazgató bízik abban, hogy a papírforma a Kúria jövő hétfőn kihirdetett döntésében is érvényesülni fog. Persze – tette hozzá a főigazgató –, a mai Magyarországon bármi előfordulhat.