Épül Matolcsyék rejtélyes konferenciaközpontja Matolcsy falujában

Publikálás dátuma
2018.11.14 06:00

Fotó: Népszava
Több éves csúszás után, de most nagyberuházásba kezdtek az MNB-alapítványok Akarattyán, ahol a jegybankelnök volt felesége a polgármester. Az építkezés részleteit titkolják.
– Itt épül Matolcsy új wellnessközpontja – mutat a balatonakarattyai férfi az értékes vízparti területen álló munkagépekre, és a több méter magas sitthalomra. – Persze azt mondják, ez csak egy oktatási- meg konferenciaközpont lesz, amit készséggel elhiszek, de akkor minek lesz benne medence? Több éves csúszás után kezdődött el a bontási munkálatokkal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak beruházása Balatonakarattyán, ahová több szállal is kötődik a jegybankelnök Matolcsy György. Gyerekkora óta sok időt van itt, a településen van nyaralója, és volt felesége, Matolcsy Gyöngyi a polgármester. A hathektáros vízparti telken a munkagépek már ledózerolták a valamikori MÁV-üdülők épületeit, és tavasszal kezdődik az építkezés. A Pallas Athéné Alapítványok – mint arról korábban többször írtunk – még 2015-ben, nettó 890 millió forintért vették meg a területet a MÁV-tól. Akkor azt közölték: „a meglévő épületegyüttes fejlesztését követően 2016 nyarától oktatási és konferencia célokra használják, és a létesítmény ad majd otthont a Magyar Vezetéstudományi Iskolának is.” Ehhez képest a fejlesztés csak most kezdődött el. A helyszínen járva az is kiderült, hogy szó sincs már a meglévő épületek felújításáról, hiszen minden nagyobb házat lebontottak. A beruházás részleteiről keveset lehet tudni, mert a Pallas Athéné Alapítványok kérdéseinkre jobbára kitérő választ adtak. Közölték, hogy „az építkezés a bontás befejezését követően, 2019. tavaszán kezdődik meg” és várhatóan 2020-ban fejeződik be, de állításuk szerint azt nem tudják, hogy a munka mennyibe fog kerülni. „Költségbecslést végezni csak az engedélyes tervek birtokában tud a beruházó, a végső költségekről pedig csak a beruházás befejezését követően tudunk tájékoztatást adni.” – írták. Vagyis azt állítják: úgy kezdenek bele egy jelentős építkezésbe, hogy azt sem tudják, mennyibe kerül az. Arra a kérdésünkre, hogy miből állják az építkezést, és vesznek-e fel hitelt, azt közölték: „a beruházást alapítványi forrásból finanszírozzák”. A szervezet titkolózása azért is meglepő, mert már a bíróság is kimondta, hogy a jegybanki alapítványok pénze közpénz, az adóforintokkal pedig el kell számolniuk. Az új létesítményről kifejezett kérésünk ellenére sem árultak el részleteket, csak annyit: „a kor igényeit kielégítő oktatási- és konferenciaközpont” készül „a funkcióhoz tartozó kiszolgáló létesítményekkel együtt.” Arra a kérdésünkre, hogy lesz-e fürdője az új létesítménynek, azt közöltek: „önállóan működő wellness részleg nem épül, de a tervek között szerepel egy teniszpálya létrehozása, mely alatt egy kisméretű medence, valamint gyermekfoglalkoztató kapna helyet.” Szerettük volna megtudni, hogy a miért csak most kezdődött el az építkezés, amikor korábban még 2016-os átadással számoltak, és még tavaly májusban is 2018 tavaszára tették az építkezés kezdetét, de az alapítványok figyelmen kívül hagyták kérdésünket. Ennek csak azért lehet jelentősége, mert az alapítványok előtt – a szervezet nagy befolyása és pénzbősége miatt – ritkán van akadály. Korábban a térségben többen is úgy vélték, hogy a késlekedés összefüggésben lehet Balatonakarattya és Balatonkenese különválásával, és az emiatt kialakul – a jegybanki alapítványok telkét is súlyosan érintő – határvitával. Akarattya elszakadását Matolcsyék is forszírozták, ám Kenese vezetése nem értett egyet azzal, ahol és ahogyan meghúzták a határvonalat. Tömör István, Balatonkenese Fidesz-KDNP színekben megválasztott polgármestere érdeklődésünkre elmondta: mivel a Matolcsy Gyöngyi vezette akarattyai önkormányzat nem engedett a települések közötti határvitában, pert indítottak. Az ügyben már több tárgyalást tartottak, de az ítéletre alighanem még sokat kell várni. Annyi biztos, hogy a tét nem kicsi: ha ugyanis a Kenese szerint elképzelt módon húzzák meg a települések közötti határvonalat, akkor Matolcsyék „faluja” elveszítené a jegybanki alapítványok új komplexumát, mert az Keneséhez kerülne.
Frissítve: 2018.11.14 06:00

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.