A törvény 2012-es bevezetése és az Alkotmánybíróság (Ab) múlt heti döntése között eltelt szűk hét esztendőben havonta nagyjából ötmilliárd, azaz összesen több százmilliárd forinttal károsította meg a kormány a megváltozott munkaképességűeket. Az Ab által – a Kúria kezdeményezése nyomán – megsemmisített, a rokkantsági ellátás drasztikus csökkenését eredményező szabály 200 ezer valamilyen fogyatékkal élőt érintett. Az összesen negyedmillió ellátásban részesülőt alapulvéve átlagosan havi húszezer forinttal csökkent a járandóságuk.
Hegedüs Lajos ügyvéd, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének elnöke, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) korábbi vezetője jutott ilyen összesítésekre számításai nyomán. A szakértő a most elbukott törvény bevezetésétől – 2015-ig a MEOSZ- elnökeként – folyamatosan tiltakozott az érintettek számára nemcsak anyagilag káros, de megalázó át-és újraminősítési eljárás ellen.
- Protestáltunk a kormánynál, a parlamentnél, az Alkotmánybíróságnál, s a strasbourgi bíróság előtt, eljárásokat kezdeményeztünk, demonstrációt szerveztünk, szakmai javaslatokat készítettünk, s egészen mostanáig úgy tűnt, hiába – mondta Hegedüs Lajos. – Ugyanis nyilvánosan, tévéműsorokban, parlamenti bizottsági üléseken és mindenütt máshol is, az illetékes kormányképviselők hazugsággal, politikai hangulatkeltéssel vádoltak, amikor rámutattunk, hogy a propagandagépezetükben szajkózott érveik hazugságok.
A MEOSZ korábbi elnöke szerint a nagyjából 250 ezer megváltozott munkaképességű nyolcvan százalékát érintette az átminősítés, melynek hatására a 2011-es, átlagosan 72 ezer forintos ellátás 2014-re 52 ezerre csökkent.
- Amúgy is meglehetősen alacsony összegekről beszéltünk, így ezek megkurtítása rengeteg családnak napi szintű megélhetési nehézséget okozott, az anyagi helyzet megromlása nemegyszer tragédiába torkollott – jegyezte meg Hegedüs Lajos. – Voltak, aki nem tudták tovább fizetni a törlesztő-részletüket, s így az utcára kerültek, mások, hogy ezt elkerüljék, öngyilkosok lettek. Csak mert a jogszabály szerinti rokkantság felülvizsgálatok azt mutatták, hogy a világtrenddel ellentétben Magyarországon a kora előrehaladtával mindenkinek javul az egészségi és fizikai állapota. Mint például az általam képviselt betegnek, akit 30 év folyamatos munkaviszony és járulékfizetés után, gégerák miatti teljes gégefő-kiirtást követően beszédképtelenül a korábbi jogszabály véglegesen II. csoportos rokkantnak minősített. Ezután súlyos halláskárosodás és látásromlás lépett fel nála, a tavalyi felülvizsgálatokon mégis visszaminősítették 68 százalékos rokkantnak, s a korábbinál 13 ezer forinttal kevesebb ellátást állapítottak meg számára.
A somogyi mozgáskorlátozott egyesület elnöke szerint, ahogy védence, úgy a többi érintett sem fogja visszakapni az évek során elvett milliókat, bár megjegyezte, mostantól azért küzd majd, hogy valamilyen kárpótlást kapjanak a rokkantsági ellátásban részesülők.
- Ne feledjük, azzal, hogy az AB megsemmisítette a törvényt, még ugyanazt az összeget kapják az érintettek, mint eddig, hiszen új jogszabályt kell hoznia a parlamentnek – tette hozzá. – Csak remélni tudom, hogy a képviselők érdemben leszűrik és felhasználják az AB-határozatot, bár jelzésértékű, hogy az AB kormánypárti tagjai csatolt különvéleményükben mind azt vallották, hogy megfelelő az eddigi szabályozás. Jövő március végéig kell meghozni az új törvényt, s kérdés, a kormánytöbbség szavazógépként működik majd, vagy átérzi korábbi felelősségét, s érdemi, pozitív változást hoz a fogyatékkal élők életébe.