Baloldali túlélési gyakorlat

Publikálás dátuma
2018.11.14. 07:45

Fotó: Népszava
Hétfőn eldől a Politikatörténeti Intézet sorsa. A kormány régóta szeretné megfelelő ellentételezés nélkül kilakoltatni az intézményt.
 „A mai kultúrharcos időkben érdemes megemlíteni, hogy vállaltan baloldali szellemi központként működünk. A baloldaliság számunkra nem ideologikus, hanem értékrendi alapon használt fogalom” – nyilatkozta lapunknak Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet (PTI) főigazgatója. Az intézet honlapján közölt bemutatkozás szerint a PTI az állami intézményrendszeren kívül működő, kiemelten közhasznú kutatóhely, levéltára és könyvtára minden érdeklődő számára szabadon hozzáférhető. Az intézet történeti és társadalomelméleti kutatásaival összhangban nyilvános vitákat, konferenciákat, ismeretterjesztő programokat szervez. Szellemi műhelyként elsősorban a széles értelemben vett társadalomkritikai gondolkodás megújítására, népszerűsítésére összpontosít. Ezt segíti a Napvilág Kiadó, a Múltunk történeti folyóirata és a TEM Műhelytanulmányok társadalomelméleti folyóirata is. „2010 óta nem kapunk költségvetési támogatást, pályázati pénzekből tartjuk fenn magunkat. Gazdag kulturális repertoárral rendelkezünk. A politikai és társadalmi gondolkodást is szeretnénk új eszmékkel megtermékenyíteni” – mondta a főigazgató a Népszavának. Egry Gábor szerint a szűkülő nyilvánosságon belül az intézmény egyre jelentősebb térré válik. A közelmúltban például a PTI fogadott be két olyan rendezvényt – az egyik a szabadkőművességről, a másik az alapjövedelemről szólt –, amit máshol nem engedtek megtartani. Az intézet minden hónapban több alkalommal filmklubot és legalább két konferenciát rendez, eseményeit havonta közel ezren látogatják. A PTI levéltárában évente mintegy ezer kutató fordul meg. Az intézet székhelye a Parlamenttel szemben, a Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál lévő hajdani Igazságügyi Palotában van. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az egykori Párttörténeti Intézet jogutódjaként a PTI egy 1990-es megállapodás révén kapta meg további használatra az épületrészt. A megváltozott jogszabályokhoz igazodva erről 1996-ban új szerződést írtak alá. A kormány ebben az épületben akarja elhelyezni a Kúriát (és a Legfőbb Ügyészséget). A Néprajzi Múzeumot már kiköltöztették innen, a PTI-vel évek óta tart a huzavona. „A kezdetektől, 2012 óta azt mondjuk, hogy megfelelő ellentételezés esetén, jogaink és az érdekeink tiszteletben tartása mellett hajlandók vagyunk elköltözni” – hangsúlyozta Földes György, PTI ügyvezető igazgatója a Népszavának nyár közepén. A megfelelő ellentételezés anyagiakat és/vagy ingatlant jelent. A Fővárosi Ítélőtábla már megerősítette, hogy az intézet jogszerűen használja az épületrészt. Most a Kúrián a sor. A helyzet pikantériája, hogy a Kúria egy olyan ügyben dönt, amely saját magát is közvetlenül érinti. Egry Gábor szerint a periratok ismeretében egyértelmű, hogy a jogszabályok alapján a PTI-nek, és nem a kormánynak – illetve az eljárásban részt vevő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek – van igaza. A főigazgató bízik abban, hogy a papírforma a Kúria jövő hétfőn kihirdetett döntésében is érvényesülni fog. Persze – tette hozzá a főigazgató –, a mai Magyarországon bármi előfordulhat.
Szerző

Sztrájk indul az oktatás szabadságáért

Publikálás dátuma
2018.11.14. 07:25
Egy korábbi, 2018. márciusi diákmegmozdulás. Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Önkényesen betiltott genderszak, az akadémiai függetlenség megcsorbítása – ezek miatt tiltakoznak szerdán az ELTE, valamint a CEU tanárai és hallgatói.
Figyelemfelhívó információs sztrájknapot szerveztek mára az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának (ELTE-TÁTK) oktatói és diákjai, tiltakozásul a felsőoktatás autonómiáját és az akadémiai tanszabadságot érintő sorozatos beavatkozások, gazdasági átalakítások, valamint a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak beszüntetése ellen. Az akcióhoz eddig a Közép-európai Egyetem (CEU), a Budapesti Corvinus Egyetem, az ELTE Bölcsészettudományi karának három tanszéke (kommunikáció- és médiatudomány, esztétika és a filmtudományi tanszék), a kar Angol-Amerikai Intézete, valamint az Oktatói Hálózat Szegedi Tudományegyetemi Szervezete csatlakozott.
A csatlakozó intézmények, tanszékek és oktatók vállalták, hogy a november 12-16-i héten zajló óráinkon kitérnek az általuk tartott kurzus témájának gender-szempontjaira. „Továbbá a társadalmi nemek szak megszüntetéséről, a tanszabadságról, az egyetem függetlenségének megőrzéséről is beszélgetünk majd a hallgatókkal. Felhívjuk az ELTE karok, illetve minden magyarországi egyetem oktatóit és diákjait, hogy hasonló akciókkal fejezzék ki tiltakozásukat!” – olvasható az ELTE TÁTK közleményében. 
Délelőtt fél tízkor Budapesten a Petőfi híd pesti hídfőjénél gyülekeznek majd a CEU, a Corvinus és más egyetemek diákjai, oktatói, innen vonulnak át az ELTE Lágymányosi campusához, ahol tíz órától az ELTE oktatói tartanak előadásokat. Fél tizenkettő körül egy flashmobra is sor kerül a Corvinus C épülete előtt, déltől pedig kiscsoportos szemináriumok és vitakörök lesznek kapcsolódó társadalmi problémákról, ügyekről az ELTE-n. Délután kettő és négy óra között egy kerekasztal-beszélgetésre kerül sor az Oktatói Hálózat szervezésében az ELTE TÁTK konferenciatermében, a téma a magyar felsőoktatás jelene és jövője lesz. Négytől pedig az ELTE TÁTK hallgatói önkormányzata szervez fórumot. Hasonló előadások, beszélgetések lesznek egész délután a CEU-n is. 
Szerző

Kritikus helyzet az orosházi sürgősségi osztályon

Publikálás dátuma
2018.11.14. 06:58

Fotó: Shutterstock
Orosházi kórházban is fölmondtak többen, mert itt sem fizették ki a túlmunkadíjakat - a hvg.hu értesülései szerint.
Felmondott az SBO osztályvezető főorvosa, vele együtt a főnővér is, de állítólag mások is erre készülnek. Mostanra lett ugyanis elegük a ki nem fizetett pluszmunkából. Januárra így akár ki is ürülhet az SBO Orosházán, bár úgy tudjuk, a menedzsment szerint nincs gond, mert sorra jönnek a jelentkezők az üres helyekre - írja a portál. A lap szerint  Dankó Alpár , az orosházi kórház Sürgőss égi Betegellátó Osztályának főorvosa szívzűrre hivatkozva mondott fel.  Az orvos azt nyilatkozta: hogy nem kockáztat tovább, fontosabb az egészsége és a családja. A főorvos a szívzűr okairól már kevésbé készségesen beszélt, azzal próbálta elütni az okot, hogy a kórházi munka mellett mentőzik, mentőhelikopterezik, de besegít a térség orvosi ügyeletének a szervezésében is, elege lett. A hvg.hu úgy tudja: a kórház feladatait vállalkozásban elvégzőknek járó pénzt hónapok óta nem fizeti ki az intézmény. Állítólag száz-százötven óra túlmunkáért járó összegekkel – egyeseknek százezrek, de akad, akinek egy-két millió – tartozik a kórház. Mivel ugyanis az SBO nonstop működését az alkalmazottakkal a kötelező túlórákkal együtt sem tudják biztosítani, így kénytelenek külsősöket is bevonni a sürgősségi törvényes működéséhez, amire, úgy tűnik, nincs elegendő forrás. A portál értesülései szerint a takarékoskodás jegyében a főigazgató olyan változtatásokat tervez az intézményben, amiket az ott dolgozók egy része – éppen a szigorú előírások miatt – vállalhatatlannak tart. A főorvos és a főnővér most a felmondási idejét tölti (ők már október közepén felmondtak), de ezekben a napokban újabb vállalkozók bonthatják fel a kórházzal kötött megállapodásukat. Egyelőre minden esetre a kórház honlapján az SBO főorvosi és főnővéri állására írtak ki pályázatot. A probléma nem egyedi.  Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szeptember elején - miután a Honvédkórházban 45 orvos fölbontotta az önkéntes túlmunkaszerződését, és ezzel ott is kritikussá vált a sürgősségi ellátás - beszélt arról a Népszavának, hogy bármikor, bármelyik kórházban előállhat ez a helyzet.  Éger szerint már évek óta is csak a szükséges orvosok negyede dolgozik a sürgősségi osztályokon. Kásler Miklós humán miniszter hivatalba lépése óta ígéri, hogy rendbe teszi a sürgősségi ellátást, egyebek mellett gyakran szól arról, hogy elkészült az ezzel kapcsolatos jogszabály. A gyakorlatban viszont eddig nem valósult meg semmi.
Szerző