„Igen, történt házkutatás" - Erősítette meg lapunk információit Simonka kabinetfőnöke

Publikálás dátuma
2018.11.14. 18:37

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
„Igen, történt házkutatás. A házkutatás az eljárás szokásos része. Képviselő úr továbbra is áll minden vizsgálat elé. Mindenféleképp szeretné tisztázni magát”– erősítette meg lapunk információit Simonka György fideszes országgyűlési képviselő kabinetfőnöke. A házkutatásról a Magyar Narancs is értesült.
A Népszava több egymástól független forrásból megerősített információja szerint kedd reggel összehangolt akció keretében tartottak házkutatást Simonka Békés megyei ingatlanaiban, a hozzáköthető gazdasági társaságok telephelyein, például Újkígyóson és Pusztaottlakán. Úgy tudjuk, a hatóságok iratokat foglaltak le a Fidesz orosházi székházában is, ugyancsak kedden. Az akcióra azután került sor, hogy a Legfőbb Ügyészség kérésére az Országgyűlés két hete megfosztotta mentelmi jogától Békés megye 4.számú választókerületének parlamenti képviselőjét. Az akció méreteire jellemző – állították egybehangzóan a nevük elhallgatását kérő forrásaink, hogy húsznál több ingatlannál volt a Simonka-üggyel összefüggésben valamilyen „nyomozati cselekmény.” A lapunkat tájékoztató források úgy tudják, hogy esetenként tíz-tizenkét autóval érkeztek a különböző helyszínekre nyomozók. Meg nem erősített hírek szerint öt személyautót és két tehergépkocsit is lefoglaltak, ezeket egy orosházi rendőrségi telephelyen őrzik. A Népszava szerda délelőtt kereste a Központi Nyomozó Főügyészséget, ahonnan írásban és szóban azt a választ kaptuk: „A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt elrendelt nyomozás folyamatban van, a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben rövidesen sajtóközleményt ad ki”. Erre eddig nem került sor. Mint arról korábban többször beszámoltunk, a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt nyomoz az ügyben. A gyanú szerint Simonka György másokkal összehangoltan jogtalan vagyoni haszonhoz jutott az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a tagállami költségvetésből a termelői szervezetek beruházásaihoz, eszközbeszerzéseihez igénybe vehető, vissza nem térítendő támogatások jogellenes megszerzésével. Az ügyészség szerint Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékát – szolgáltassák vissza neki készpénzben. A beruházásokkal okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1,4 milliárd forintot. A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben 29 embert hallgatott ki gyanúsítottként, ők valamennyien szabadlábon védekeznek.
Frissítve: 2018.11.14. 18:58

"Ezt is elvették tőlünk!" - Sztrájknap a felsőoktatás szabadságáért

Publikálás dátuma
2018.11.14. 18:24

Fotó: Vajda József / Népszava
A visszafogott tiltakozó menet után után zsúfolásig megtelt több előadóterem is a felsőoktatás szabadságának csorbítása miatt meghirdetett sztrájknapon.
Szerda délelőtt fél tízkor még úgy tűnt, hogy érdektelenségbe fullad a felsőoktatás szabadságáért hirdetett harc. A Budapesti Corvinus Egyetem és a Közép-európai Egyetem (CEU) diákjai a Petőfi híd pesti hídfőjéhez beszélték meg a találkozót, hogy onnan együtt vonuljanak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karához (ELTE TÁTK), csakhogy kezdetben több volt az újságíró, mint demonstráló. Így kétségesnek tűnt, lesz-e egyáltalán vonulás az ELTÉ-re, ahol a kar oktatói információs sztrájknapot hirdettek, tiltakozásul a felsőoktatás és a tudomány szabadságát csorbító kormányzati intézkedések, valamint a Társadalmi nemek tanulmánya – más néven a „genderszak” – beszüntetése ellen. Nem sokkal fél tíz után azonban befutottak a CEU diákjai, így végül összejött egy nagyjából ötvenfős, molinókkal és transzparensekkel felszerelkezett diákcsoport.
– A többiek már az ELTE-n várnak minket – nyugtatott meg aztán mindenkit egy diáklány. – Mindannyian kiállunk az egyetemi autonómia mellett. Azért vagyunk itt, hogy kifejezzük, mi, hallgatók összetartunk.
Noha a vonulásos demonstráció nem rengette meg a Petőfi hidat, a molinók ("Egyetemi autonómiát!", "Nem hallgathatunk!", „A mi egyetemünk nem a ti befektetésetek!”) láttán több autós dudálással fejezte ki, egyetértenek a diákok céljaival. A TÁTK-ra érve valóban változott a helyzet: diákok, oktatók sokasága igyekezett az egyetem nagyelőadója felé, amely zsúfolásig megtelt. Végül egy másik termet is megnyitottak, ahol a külföldi hallgatók számára angolul tartottak sztrájknapi előadásokat. A nyitóbeszédet Kövér-Van Til Ágnes, az ELTE Társadalmi nemek tanulmánya mesterszakának igazgatója tartotta.
– Már 2015-ben is több szakot megszüntettek. Ez súlyos beavatkozás az egyetemek autonómiájába, a tanszabadságba, amivel nem érthetünk egyet – mondta, hozzátéve: az egyetemen már nem is használják a társadalmi nemek angol kifejezését, a "gendert", annyi félrevezető magyarázatot, értelmezést aggatott rá a kormánymédia, hogy a közvéleményben lassan szitokszóként jelenik meg. – Ezt is elvették tőlünk! De nem lehet minket elhallgattatni - fogalmazott, és beszéde nagy tetszést aratott a teremben. Az előadás után, a TÁTK folyosóin több diákhoz is odamentünk: tudják-e egyáltalán, micsoda pontosan a kormány által üldözött és betiltott „genderképzés”? A hét megkérdezett közül csak négyen tudták kisebb-nagyobb magabiztossággal megmondani, hogy – egyebek mellett – a társadalmi-nemi egyenlőtlenségek vizsgálatával foglalkozik ez a tudományág. A jelenség az Oktatói Hálózat (OHA) által szervezett délutáni kerekasztal-beszélgetésen is felmerült. Gregor Anikó TÁTK-s oktató osztotta meg tapasztalatait arról, hogy milyen tévképzetek alakultak ki még egyes egyetemi hallgatókban is erről a tudományágról. Szerinte – a gender mellett – valamennyi társadalomtudományi képzéssel hasonló a probléma, ezért sem követte korábban sem nagy felháborodás a hasonló szakmegszüntetéseket, ahogy az történt néhány éve például a társadalmi tanulmányok szakkal.

Újra tüntetnek a CEU mellett

A CEU diákjai november 24-ére, délután két órára tüntetést szerveznek a Fővám térre; egyebek mellett arra szólították fel a magyar kormányt, hogy írja alá végre a CEU további budapesti működését garantáló szerződést. "Küldjünk egy határozott és egységes üzenetet Magyarország kormányának: nem nézzük tovább tétlenül az akadémiai szabadságot ért támadásokat!" - írták.

Szerző

Éger: bármelyik sürgősségi „beomolhat”

Publikálás dátuma
2018.11.14. 18:06

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Szórólapokkal és plakátokkal „enyhítené” az orvos -, és a gyógyszerész kamara a sürgősségi ellátóhelyek zsúfoltságát. A szakmai köztestületek - Válasszon okosan – címmel infógrafikákkal magyarázná el, hogy milyen panaszokkal elegendő gyógyszerészhez, háziorvoshoz fordulni, és mikor  van szükség orvosi ügyeletre, mentőre, sürgősségire. A kamara szerint ugyanis a zsúfoltság nem csak az orvoshiánnyal magyarázható: sokan akkor is a sürgősségit keresik fel, amikor a gyógyszerész vagy a háziorvos is segíthetne.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta: miután naponta szembesülnek avval, hogy a sürgősségi fogadóhelyek már nem győzik a rájuk zúduló tömeget, egyeztettek Hankó Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökével, majd döntöttek, hogy közösen lépnek. A két szervezet néhány százezer forintból mintegy tízezer „betegút tájékoztató” plakátot ragaszt ki a orvosi várókban, a négyoldalas szórólapokat pedig a gyógyszertárak közvetítésével juttatnának el a közönséghez.
Kérdés, hogy a kamara kezdeményezése mennyiben segíthet, a sürgősségik egyre kritikusabb helyzetén. A napokban például – tudta meg a hvg.hu – az orosházi sürgősségin mondtak fel többen, mert itt sem fizették ki a túlmunkadíjakat.
Az orosházi eset kapcsán Éger István azt mondta: az utóbbi időszak sürgősségi ellátással kapcsolatos hírei csak a jéghegy csúcsát jelentik, mert szinte bármikor, bármelyik ilyen ellátóhely „beomolhat”. Alig van olyan hely, ahol a helyzet megnyugtató lenne. Hozzátette: az orvoskamara két évvel ezelőtti felméréséből az derült ki, hogy a rendszerben 140 sürgősségi orvos dolgozik a szükséges 600 helyett. Ha valaki szakvizsgázott is már azóta, túl sok szakembert biztosan nem sikerült pótolni.
„ A helyzet érdemben biztosan nem javult. Nagy-nagy késedelmet, ha finomat akarok fogalmazni, magára hagyatottságot, ha pedig durvábban, akkor azt mondanám: hanyagságot látok.”

- mondta Éger István.

 Hozzátette: mentőorvosként is azt tapasztalja, hogy a sürgősségi osztályok biztonságos működtetéséhez nincsenek meg a személyi feltételek. Az érdemi változáshoz „brutális módon” meg kellene fizetni az ott dolgozókat. Éger szerint a kormányzati béremelés megtorpant, a jövő évi költségvetésben már forrás sincs a célra.
Szerző