"Ezt is elvették tőlünk!" - Sztrájknap a felsőoktatás szabadságáért

Publikálás dátuma
2018.11.14. 18:24

Fotó: Vajda József / Népszava
A visszafogott tiltakozó menet után után zsúfolásig megtelt több előadóterem is a felsőoktatás szabadságának csorbítása miatt meghirdetett sztrájknapon.
Szerda délelőtt fél tízkor még úgy tűnt, hogy érdektelenségbe fullad a felsőoktatás szabadságáért hirdetett harc. A Budapesti Corvinus Egyetem és a Közép-európai Egyetem (CEU) diákjai a Petőfi híd pesti hídfőjéhez beszélték meg a találkozót, hogy onnan együtt vonuljanak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karához (ELTE TÁTK), csakhogy kezdetben több volt az újságíró, mint demonstráló. Így kétségesnek tűnt, lesz-e egyáltalán vonulás az ELTÉ-re, ahol a kar oktatói információs sztrájknapot hirdettek, tiltakozásul a felsőoktatás és a tudomány szabadságát csorbító kormányzati intézkedések, valamint a Társadalmi nemek tanulmánya – más néven a „genderszak” – beszüntetése ellen. Nem sokkal fél tíz után azonban befutottak a CEU diákjai, így végül összejött egy nagyjából ötvenfős, molinókkal és transzparensekkel felszerelkezett diákcsoport.
– A többiek már az ELTE-n várnak minket – nyugtatott meg aztán mindenkit egy diáklány. – Mindannyian kiállunk az egyetemi autonómia mellett. Azért vagyunk itt, hogy kifejezzük, mi, hallgatók összetartunk.
Noha a vonulásos demonstráció nem rengette meg a Petőfi hidat, a molinók ("Egyetemi autonómiát!", "Nem hallgathatunk!", „A mi egyetemünk nem a ti befektetésetek!”) láttán több autós dudálással fejezte ki, egyetértenek a diákok céljaival. A TÁTK-ra érve valóban változott a helyzet: diákok, oktatók sokasága igyekezett az egyetem nagyelőadója felé, amely zsúfolásig megtelt. Végül egy másik termet is megnyitottak, ahol a külföldi hallgatók számára angolul tartottak sztrájknapi előadásokat. A nyitóbeszédet Kövér-Van Til Ágnes, az ELTE Társadalmi nemek tanulmánya mesterszakának igazgatója tartotta.
– Már 2015-ben is több szakot megszüntettek. Ez súlyos beavatkozás az egyetemek autonómiájába, a tanszabadságba, amivel nem érthetünk egyet – mondta, hozzátéve: az egyetemen már nem is használják a társadalmi nemek angol kifejezését, a "gendert", annyi félrevezető magyarázatot, értelmezést aggatott rá a kormánymédia, hogy a közvéleményben lassan szitokszóként jelenik meg. – Ezt is elvették tőlünk! De nem lehet minket elhallgattatni - fogalmazott, és beszéde nagy tetszést aratott a teremben. Az előadás után, a TÁTK folyosóin több diákhoz is odamentünk: tudják-e egyáltalán, micsoda pontosan a kormány által üldözött és betiltott „genderképzés”? A hét megkérdezett közül csak négyen tudták kisebb-nagyobb magabiztossággal megmondani, hogy – egyebek mellett – a társadalmi-nemi egyenlőtlenségek vizsgálatával foglalkozik ez a tudományág. A jelenség az Oktatói Hálózat (OHA) által szervezett délutáni kerekasztal-beszélgetésen is felmerült. Gregor Anikó TÁTK-s oktató osztotta meg tapasztalatait arról, hogy milyen tévképzetek alakultak ki még egyes egyetemi hallgatókban is erről a tudományágról. Szerinte – a gender mellett – valamennyi társadalomtudományi képzéssel hasonló a probléma, ezért sem követte korábban sem nagy felháborodás a hasonló szakmegszüntetéseket, ahogy az történt néhány éve például a társadalmi tanulmányok szakkal.

Újra tüntetnek a CEU mellett

A CEU diákjai november 24-ére, délután két órára tüntetést szerveznek a Fővám térre; egyebek mellett arra szólították fel a magyar kormányt, hogy írja alá végre a CEU további budapesti működését garantáló szerződést. "Küldjünk egy határozott és egységes üzenetet Magyarország kormányának: nem nézzük tovább tétlenül az akadémiai szabadságot ért támadásokat!" - írták.

Szerző

Éger: bármelyik sürgősségi „beomolhat”

Publikálás dátuma
2018.11.14. 18:06

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Szórólapokkal és plakátokkal „enyhítené” az orvos -, és a gyógyszerész kamara a sürgősségi ellátóhelyek zsúfoltságát. A szakmai köztestületek - Válasszon okosan – címmel infógrafikákkal magyarázná el, hogy milyen panaszokkal elegendő gyógyszerészhez, háziorvoshoz fordulni, és mikor  van szükség orvosi ügyeletre, mentőre, sürgősségire. A kamara szerint ugyanis a zsúfoltság nem csak az orvoshiánnyal magyarázható: sokan akkor is a sürgősségit keresik fel, amikor a gyógyszerész vagy a háziorvos is segíthetne.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt mondta: miután naponta szembesülnek avval, hogy a sürgősségi fogadóhelyek már nem győzik a rájuk zúduló tömeget, egyeztettek Hankó Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökével, majd döntöttek, hogy közösen lépnek. A két szervezet néhány százezer forintból mintegy tízezer „betegút tájékoztató” plakátot ragaszt ki a orvosi várókban, a négyoldalas szórólapokat pedig a gyógyszertárak közvetítésével juttatnának el a közönséghez.
Kérdés, hogy a kamara kezdeményezése mennyiben segíthet, a sürgősségik egyre kritikusabb helyzetén. A napokban például – tudta meg a hvg.hu – az orosházi sürgősségin mondtak fel többen, mert itt sem fizették ki a túlmunkadíjakat.
Az orosházi eset kapcsán Éger István azt mondta: az utóbbi időszak sürgősségi ellátással kapcsolatos hírei csak a jéghegy csúcsát jelentik, mert szinte bármikor, bármelyik ilyen ellátóhely „beomolhat”. Alig van olyan hely, ahol a helyzet megnyugtató lenne. Hozzátette: az orvoskamara két évvel ezelőtti felméréséből az derült ki, hogy a rendszerben 140 sürgősségi orvos dolgozik a szükséges 600 helyett. Ha valaki szakvizsgázott is már azóta, túl sok szakembert biztosan nem sikerült pótolni.
„ A helyzet érdemben biztosan nem javult. Nagy-nagy késedelmet, ha finomat akarok fogalmazni, magára hagyatottságot, ha pedig durvábban, akkor azt mondanám: hanyagságot látok.”

- mondta Éger István.

 Hozzátette: mentőorvosként is azt tapasztalja, hogy a sürgősségi osztályok biztonságos működtetéséhez nincsenek meg a személyi feltételek. Az érdemi változáshoz „brutális módon” meg kellene fizetni az ott dolgozókat. Éger szerint a kormányzati béremelés megtorpant, a jövő évi költségvetésben már forrás sincs a célra.
Szerző

Hány embert érintene valójában a nyugdíjminimum emelése?

Publikálás dátuma
2018.11.14. 17:58

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A kormány szerint a nyugdíjminimum nagyon kevés embert érint, mert a havi 28 500 forintos juttatásban részesülő ellátottak aránya tizedszázalékban mérhető. De ha ez így van, a kabinet miért nem emeli fel ezt a nevetségesen alacsony összeget? – teszi fel a kérdést a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozata.
Nincs szükség a tíz éve változatlanul havi 28 500 forintos nyugdíjminimum emelésére Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint. Legalábbis ez derült ki kedden az Országgyűlésben a politikus Hohn Krisztina LMP-s képviselő kérdésére adott válaszából - írja közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség.  De ha ez tényleg így van, MASZSZ nyugdíjas tagozata nem érti, miért nem lehet a minimálnyugdíjat növelni. Juhász László, a tagozat vezetője szerint ez – ha az államtitkár állítása igaz – nem is elsősorban költségvetési, hanem inkább politikai kérdés, mert legfeljebb néhány ezer emberről lehet szó. Az érdekvédő úgy gondolja, nem jelenthet gondot, hogy valamennyit segítsenek az érintetteken. Másfelől felhívja a figyelmet arra, hogy egyes szociális juttatások összegét is a nyugdíjminimumhoz kötik, és akkor már nem csupán tizedszázalékokról van szó, hiszen például a gyes és az anyasági, valamint a gyermeknevelési támogatás összegét ugyancsak a 28 500 forintból kiindulva állapítják meg. A családok évében a kormánynak ezen is el kellene gondolkodnia – hangsúlyozza Juhász László. Meg azon is – teszi hozzá –, hogy az aktív dolgozók esetében a minimálbér elérte legalább a létminimum szintjét. Sok százezer szépkorú viszont jóval kevesebbet kap a nyugdíjasok esetében számított létminimumnál, s több mint felüknek százezer forintnál kisebb összegből kell gazdálkodniuk havonta. Itt súlyos bajok vannak Juhász László szerint. Nem vitatja, hogy a nyugdíjkassza kiadásainak határt kell szabni, a közteherviselés és a családtámogatási rendszer jelenlegi szabályait azonban elfogadhatatlannak tartják. Az egykulcsos – jövedelemtő függetlenül 15 százalékos – szja, illetve a családi adókedvezmények kifejezetten a tehetősebb rétegek érdekeit szolgálják, miközben a szegényebbek, illetve a nyugdíjasok egyre rosszabb helyzetbe kerülhetnek.
Szerző