Szabályosan elözönlötték a rendőrök a szolnoki műtrágyaüzemet: az MTI értesülései szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda és a katasztrófavédelem szakértői dolgoznak a helyszínen, a nyomozók pedig a hulladékgazdálkodás megsértése és más bűncselekmény gyanújával vizsgálódnak. Hogy a „más bűncselekmény” mi lehet, arról Gál Kristófot, az ORFK szóvivőjét kérdeztük, de ő sem kapott közelebbi tájékoztatást az NNI-től.

A miabonyunk.hu hírportál szerint a rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai gyakorlatilag megszállták a szolnoki műtrágyagyárat. Az információik szerint már kedd óta tartó akcióban mintegy háromszáz rendőr vesz részt. Úgy tudják, hogy a rendőrök és a katasztrófavédelmisek az éjszakát is a gyár területén töltötték.  A hírportál értesülései szerint valaki feljelentette az üzemet környezetszennyezés miatt. A dolgozókat folyamatosan hallgatják ki – írták. Lapunk megkereste az üzemet működtető Bige Holding Kft. ügyvezető igazgatóját, Kubola Imrét, ám ő a tulajdonos, Bige László kérését követve nem nyilatkozott a történtekről.   

Az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön támogatták azt a módosító javaslatot, ami a vonatok késése esetén növeli az utasoknak járó kártérítés összegét, a fogyatékkal élő utasoknak hathatósabb segítséget ír elő, a bicikliseknek pedig a vasút könnyebb használhatóságát biztosítja. Az uniós parlament közölte: az egy óránál hosszabb késések esetén az utasoknak járó kártérítés összege a jegy árának negyedéről a felére emelkedne. Ha a vonat másfél órát késik, akkor a jegy 75 százaléka, két órás késésen túl pedig a teljes jegyár járna kártérítésként. A javaslat szerint ha az utasnak több, vagy akár eltérő vasúttársaságtól vett jegye van az út különböző szakaszaira, az információhoz, segítséghez és kártérítéshez való joga akkor sem változhat. A képviselők elutasították a javaslatnak azt a részét, aminek az értelmében az utasok „rendkívüli körülmények” fennállásakor nem kaptak volna kártérítést. Az állásfoglalás szerint a csökkent mozgásképességű embereknek a nagyobb állomásokon ingyenesen és előzetes kérés nélkül segítségnek kell rendelkezésére kell állnia. Tisztázták azt is, hogy a kerekes székben vagy egyéb mozgássegítő eszközben a vasúti társaságok és állomásüzemeltető által okozott kár teljes körű megtérítése a társaságok és az üzemeltető felelőssége. A szöveg szerint az utasoknak jogukban áll felvinni a biciklijüket a vonatra, beleértve a nagysebességű, távolsági, a határokat átlépő és a helyi járatokat is. Az új és felújított vonatokban mindenképpen lennie kell jól láthatóan kijelölt helynek összeszerelve szállított kerékpároknak is. A képviselők támogatták a szabályok alóli ideiglenes felmentések előrehozott kivezetését is. Korábban több tagállam, köztük Magyarország is kapott felmentést, hogy a 2009-es utasjogokat egy ideig csak részben alkalmazhassa a hazai vasúton. A felmentéseknek a javaslat szerint legkésőbb egy évvel a megváltoztatott szabályok életbe lépése után meg kell szűnniük. A javasolt változtatások minden EU-tagállamra és mindenféle vasúti szolgáltatásra (privát és közösségi, nemzetközi és belföldi egyaránt) érvényesek lesznek, és azokat az elővárosi vasutak esetében is alkalmaznák – közölte az Európai Parlament.

A Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Simonka György országgyűlési képviselőt. Az ügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást. A Központi Nyomozó Főügyészség a héten a Nemzeti Nyomozó Iroda különféle egységeinek közreműködésével több helyszínen hajtott végre összehangolt nyomozati cselekményeket (ezt korábban lapunknak Simonka elismerte). A hatóságok számos ingatlanban tartottak kutatást, amely intézkedések során bizonyítási eszközöket, vagyontárgyakat foglaltak le. A megalapozott gyanú lényege szerint Simonka György tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. Az eddig beszerzett adatok alapján a Simonka György rendelkezései szerint lebonyolított beruházások kapcsán okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot. Simonka György a mai gyanúsítotti kihallgatásán panasszal élt a gyanúsítás ellen, tagadta a bűncselekmény elkövetését és a későbbiekben tesz vallomást. A NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése alapján indult ügyben az ügyészség eddig 34 személyt hallgatott ki gyanúsítottként, akik valamennyien szabadlábon védekeznek.