Engedelmességre és pluszmunkára kényszerítik a közigazgatás robotosait

Publikálás dátuma
2018.11.16. 06:00

Fotó: Mónus Márton / MTI
A nagy állami leépítés után törvénybe iktatnák a kormányzati tisztviselők túlmunkáját. És elvárás a szoros "engedelmességi kötelezettség" is. A kabinet gyorsan átverné a jogszabályt.
A kormány eltörli a mindössze két éves állami tisztviselőkről szóló törvényt, helyette a kormányzati tisztviselőkről szóló 195 oldalas jogszabályt akarja elfogadtatni. Közben módosítaná a közszolgálati tisztviselőkről, a kormányhivatalokról, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényeket – tudta meg lapunk.
A teljes titkolózás mellett született törvényjavaslat a mostaninál szigorúbb szabályokat is tartalmaz a központi szint munkavállalóinak. A szöveg tervezetét csak csütörtök este küldték meg a szakszervezeteknek, miközben péntek délután háromra már össze is hívták az országos közszolgálati érdekegyeztető fórumok munkavállalói oldalait. Azt pedig, hogy az várhatóan elhangzó kritikákat aligha akarja figyelembe venni a kormány, jól jelzi: két órával később, péntek délután ötkor meg is akarja tartani a látszategyeztetést az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) testületeiben is. A napirendekben jellemző módon csak a törvényjavaslatok bemutatása szerepel, még arra sem vette a fáradságot a Miniszterelnökség, hogy betervezzen egy rövid vitát a programba. Sokkolhatta a miniszterelnököt, hogy a kormányalakításkor kiderült, két ciklusnyi kormányzás után fogalma sincs az apparátusának, hányan dolgoznak és milyen munkát végeznek az egyes hivatalokban. Júniusban létszámstopot kellett elrendelni, hogy a mozgások ne akadályozzák a számolgatást. Az jogszabály tervezetének indoklásában már úgy fogalmaznak: egy hosszútávon is kiszámítható, álláshely-alapú létszámgazdálkodás bevezetésére van szükség, ami azt jelenti, minden szervezetnek meghatároznak majd egy alaplétszámot, s azt évente ellenőrzik. Emellett lesz egy központi álláshely-állomány, ahonnan pluszfeladatra ki lehet majd kérni dolgozókat és ide kerül át az a munkahely is a hivatalokból, amelyiket fél évig nem sikerül betölteni.
Ami pedig a dolgozókat illeti: elbocsátáskor két hónap marad a felmentési idő, a kormány tehát nem hallotta meg a szakszervezetek emelést sürgető javaslatait. Ha a munkahelyet átminősítik és mondjuk a közalkalmazotti törvény hatálya alá kerül, a jogviszony változásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül – vagyis utólag - köteles tájékoztatni. A központi munkahelyeken dolgozókat munkaidőkeretben foglalkoztatják, napi munkaidejük maximum 12 óra, heti munkaidejük 48 óra lehet – szerepel a javaslatban, ami így szentesíti a mostani gyakorlatot, a rengeteg túlmunkát. A munkaidőkeret elszámolásáért pedig majd harcolhatnak szabadon, hiszen papíron engedik, hogy szakszervezetet alapítsanak. Az már csak hab a tortán, hogy a szervezet vezetője a napi munkaidőt két részletben is beoszthatja, csak annyi a feltétel, hogy a két időszak között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani. A javaslat indoklásában kimondják, hogy a kormánytisztviselőket szoros "engedelmességi kötelezettség" terheli, az általánosnál súlyosabb fegyelmi és kártérítési felelősséggel. Új, hosszú távú önálló életpálya törvényt kapnak a rendvédelmi szervek civil dolgozói is, akiket januártól rendvédelmi alkalmazottnak kell majd nevezni. Bevezetik a teljesítményértékelést, a rendszeres továbbképzést, új illetményrendszert kapnak. S ezt a majdnem száz oldalas javaslatot szinte mellékesen odacsapták a kormánytisztviselőkhöz. Ebben a pillanatban kérdés, hogy az Orbán-kabinet át tud-e lépni a tisztességes érdekegyeztetésen és ellenállás nélkül beviheti akár már hétfőn a parlament elé a két törvényjavaslatot, vagy a szakszervezetek képesek lesznek kiharcolni az érdemi vitát. Bár ez is legfeljebb pár napos csúszást eredményezne. 

Illetménytáblák

Az egyes intézménytípusokban a beosztások alapján széles skálán mozognak majd a bérek. A minisztériumokban a legalacsonyabb kategóriában lévő kormánytanácsosok legalább 250 ezer forintot vihetnek haza, a közigazgatási államtitkárnak viszont 1 millió 900 ezer forint jár. A kormányzati főhivatalokban és központi hivatalokban a tanácsosok 200 ezer forintja áll a lista alján, de egy főosztályvezető már akár 1 millió 300 ezer forintot is érhet.

Fél év az élet: májustól folytatódnak a kilakoltatások

Publikálás dátuma
2018.11.15. 21:38

A kabinetnek esze ágában sincs változtatni a lakhatással kapcsolatos törvényeken, csak a hidegre való tekintettel felfüggeszti azokat.
2019. áprilisának utolsó napjáig megmenekülnek a kilakoltatástól a lakásgondokkal küzdő, válságban lévő emberek, családok. November 15-től életbe lépett ugyanis a kilakoltatási moratórium. A Város Mindenkié csoport külön felhívta a figyelmet arra: a moratóriumot a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, de a védelem nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra, így ők télen is veszélyben vannak. Ráadásul – írta a civil szervezet – tavaly több alkalommal is előfordult, hogy jogcím nélkülivé vált lakáshasználókat „önkényesnek” nyilvánítottak és ki akartak lakoltatni, azonban ez továbbra is jogellenes.
Noha a téli, tavaszi moratórium védelmet jelent, május elsején minden folytatódik tovább: a lakhatással kapcsolatos törvényeken ugyanis az Orbán-kabinet nem akar változtatni, és még az önkormányzatokat sem akarja segíteni szociális bérlakások építésében. Sőt, a kormánypárti képviselők el sem mentek arra a népjóléti bizottsági ülésre, ahol pedig mindössze arról kellett volna dönteniük, hogy a Szolidaritás DK-hoz csatlakozott vezetőjének javaslatára támogassák egy lakhatási kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság megalakítását. Székely Sándor szerint ma bizonytalan körülmények között él legalább százezer ember, nekik hosszú távú megoldást kellene kínálni, különben előbb-utóbb az utcára kerülnek.
A családok évében idén szeptemberig több mint 2400 kilakoltatást hajtottak végre rendőri segédlettel. Azt nem tudni, hányan hagyták el otthonukat a felszólítás után, ellenállás nélkül. Év eleje óta új törvény elfogadását sürgeti a lakhatási gondok megoldására A Város Mindenkié csoport, elsősorban azért, hogy gyerekes családokat ne lehessen más lakhatási lehetőség felajánlása nélkül utcára tenni. A civil szervezet azt várja, hogy a kormány a megelőzésre összpontosítson, tegye megfizethetővé és fenntarthatóvá a legszegényebbeknek kínált szociális vagy piaci alapon bérelhető lakásokat, netán megvehető ingatlanokat. Az AVM javaslatát ismertető petíciót eddig ötezren írták alá, csak épp a parlamenti tárgyalásig nem sikerül eljutni vele.

„Nekünk itt a helyünk”: a Scala királyi páholyából üzent a magyaroknak Orbán

Publikálás dátuma
2018.11.15. 21:38
Orbán Viktor, Milánóban, a maga helyén
Fotó: Facebook/Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldala
A miniszterelnök a nap szerinte legfontosabb történéséről írt Facebook-oldalán.
Miközben a nemzetközi és a magyar sajtó attól visszhangzik, hogy a magyar kormány egy jogerősen elítélt, körözött macedón politikust istápol, és saját törvényeit is felrúgva, diplomáciai járművel szállítja Budapestre, Orbán úgy érezte, neki is meg kell nyilvánulnia.  Igaz, nem a Nikola Gruevszki felé tanúsított különleges bánásmód ügyében, mert az erre vonatkozó kérdést jogász létére is azzal pattintotta vissza, hogy „Ez egy jogi kérdés, hát forduljon a jogászokhoz.”    
Orbán ehelyett – több napos hallgatás után –  a milánói Scalából, Kurtág György operájának bemutatójáról üzent Facebook-oldalán. (A Samuel Beckett darabja alapján készült műről itt írtunk bővebben.)
„Először tartják magyar opera ősbemutatóját a Scalában. Nekünk itt a helyünk. Ma itt történik a legfontosabb dolog a magyarok számára // This is the first time that a Hungarian opera is being premiered at the Scala. This is where we need to be. This is the most important event for Hungarians today”

- írta a magyaroknak miniszterelnök, a mellékelt képen pedig feleségével, Lévai Anikóval áll a milánói operaház királyi páholyában (il palco reale). 
Szerző