Engedelmességre és pluszmunkára kényszerítik a közigazgatás robotosait

A nagy állami leépítés után törvénybe iktatnák a kormányzati tisztviselők túlmunkáját. És elvárás a szoros "engedelmességi kötelezettség" is. A kabinet gyorsan átverné a jogszabályt.

A kormány eltörli a mindössze két éves állami tisztviselőkről szóló törvényt, helyette a kormányzati tisztviselőkről szóló 195 oldalas jogszabályt akarja elfogadtatni. Közben módosítaná a közszolgálati tisztviselőkről, a kormányhivatalokról, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényeket – tudta meg lapunk.

A teljes titkolózás mellett született törvényjavaslat a mostaninál szigorúbb szabályokat is tartalmaz a központi szint munkavállalóinak. A szöveg tervezetét csak csütörtök este küldték meg a szakszervezeteknek, miközben péntek délután háromra már össze is hívták az országos közszolgálati érdekegyeztető fórumok munkavállalói oldalait. Azt pedig, hogy az várhatóan elhangzó kritikákat aligha akarja figyelembe venni a kormány, jól jelzi: két órával később, péntek délután ötkor meg is akarja tartani a látszategyeztetést az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) testületeiben is. A napirendekben jellemző módon csak a törvényjavaslatok bemutatása szerepel, még arra sem vette a fáradságot a Miniszterelnökség, hogy betervezzen egy rövid vitát a programba.

Sokkolhatta a miniszterelnököt, hogy a kormányalakításkor kiderült, két ciklusnyi kormányzás után fogalma sincs az apparátusának, hányan dolgoznak és milyen munkát végeznek az egyes hivatalokban. Júniusban létszámstopot kellett elrendelni, hogy a mozgások ne akadályozzák a számolgatást. Az jogszabály tervezetének indoklásában már úgy fogalmaznak: egy hosszútávon is kiszámítható, álláshely-alapú létszámgazdálkodás bevezetésére van szükség, ami azt jelenti, minden szervezetnek meghatároznak majd egy alaplétszámot, s azt évente ellenőrzik. Emellett lesz egy központi álláshely-állomány, ahonnan pluszfeladatra ki lehet majd kérni dolgozókat és ide kerül át az a munkahely is a hivatalokból, amelyiket fél évig nem sikerül betölteni.

Ami pedig a dolgozókat illeti: elbocsátáskor két hónap marad a felmentési idő, a kormány tehát nem hallotta meg a szakszervezetek emelést sürgető javaslatait.

Ha a munkahelyet átminősítik és mondjuk a közalkalmazotti törvény hatálya alá kerül, a jogviszony változásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül – vagyis utólag - köteles tájékoztatni. A központi munkahelyeken dolgozókat munkaidőkeretben foglalkoztatják, napi munkaidejük maximum 12 óra, heti munkaidejük 48 óra lehet – szerepel a javaslatban, ami így szentesíti a mostani gyakorlatot, a rengeteg túlmunkát. A munkaidőkeret elszámolásáért pedig majd harcolhatnak szabadon, hiszen papíron engedik, hogy szakszervezetet alapítsanak. Az már csak hab a tortán, hogy a szervezet vezetője a napi munkaidőt két részletben is beoszthatja, csak annyi a feltétel, hogy a két időszak között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani. A javaslat indoklásában kimondják, hogy a kormánytisztviselőket szoros "engedelmességi kötelezettség" terheli, az általánosnál súlyosabb fegyelmi és kártérítési felelősséggel.

Új, hosszú távú önálló életpálya törvényt kapnak a rendvédelmi szervek civil dolgozói is, akiket januártól rendvédelmi alkalmazottnak kell majd nevezni. Bevezetik a teljesítményértékelést, a rendszeres továbbképzést, új illetményrendszert kapnak. S ezt a majdnem száz oldalas javaslatot szinte mellékesen odacsapták a kormánytisztviselőkhöz.

Ebben a pillanatban kérdés, hogy az Orbán-kabinet át tud-e lépni a tisztességes érdekegyeztetésen és ellenállás nélkül beviheti akár már hétfőn a parlament elé a két törvényjavaslatot, vagy a szakszervezetek képesek lesznek kiharcolni az érdemi vitát. Bár ez is legfeljebb pár napos csúszást eredményezne.