Engedelmességre és pluszmunkára kényszerítik a közigazgatás robotosait

Publikálás dátuma
2018.11.16 06:00

Fotó: MTI/ Mónus Márton
A nagy állami leépítés után törvénybe iktatnák a kormányzati tisztviselők túlmunkáját. És elvárás a szoros "engedelmességi kötelezettség" is. A kabinet gyorsan átverné a jogszabályt.
A kormány eltörli a mindössze két éves állami tisztviselőkről szóló törvényt, helyette a kormányzati tisztviselőkről szóló 195 oldalas jogszabályt akarja elfogadtatni. Közben módosítaná a közszolgálati tisztviselőkről, a kormányhivatalokról, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényeket – tudta meg lapunk.
A teljes titkolózás mellett született törvényjavaslat a mostaninál szigorúbb szabályokat is tartalmaz a központi szint munkavállalóinak. A szöveg tervezetét csak csütörtök este küldték meg a szakszervezeteknek, miközben péntek délután háromra már össze is hívták az országos közszolgálati érdekegyeztető fórumok munkavállalói oldalait. Azt pedig, hogy az várhatóan elhangzó kritikákat aligha akarja figyelembe venni a kormány, jól jelzi: két órával később, péntek délután ötkor meg is akarja tartani a látszategyeztetést az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) testületeiben is. A napirendekben jellemző módon csak a törvényjavaslatok bemutatása szerepel, még arra sem vette a fáradságot a Miniszterelnökség, hogy betervezzen egy rövid vitát a programba. Sokkolhatta a miniszterelnököt, hogy a kormányalakításkor kiderült, két ciklusnyi kormányzás után fogalma sincs az apparátusának, hányan dolgoznak és milyen munkát végeznek az egyes hivatalokban. Júniusban létszámstopot kellett elrendelni, hogy a mozgások ne akadályozzák a számolgatást. Az jogszabály tervezetének indoklásában már úgy fogalmaznak: egy hosszútávon is kiszámítható, álláshely-alapú létszámgazdálkodás bevezetésére van szükség, ami azt jelenti, minden szervezetnek meghatároznak majd egy alaplétszámot, s azt évente ellenőrzik. Emellett lesz egy központi álláshely-állomány, ahonnan pluszfeladatra ki lehet majd kérni dolgozókat és ide kerül át az a munkahely is a hivatalokból, amelyiket fél évig nem sikerül betölteni.
Ami pedig a dolgozókat illeti: elbocsátáskor két hónap marad a felmentési idő, a kormány tehát nem hallotta meg a szakszervezetek emelést sürgető javaslatait. Ha a munkahelyet átminősítik és mondjuk a közalkalmazotti törvény hatálya alá kerül, a jogviszony változásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül – vagyis utólag - köteles tájékoztatni. A központi munkahelyeken dolgozókat munkaidőkeretben foglalkoztatják, napi munkaidejük maximum 12 óra, heti munkaidejük 48 óra lehet – szerepel a javaslatban, ami így szentesíti a mostani gyakorlatot, a rengeteg túlmunkát. A munkaidőkeret elszámolásáért pedig majd harcolhatnak szabadon, hiszen papíron engedik, hogy szakszervezetet alapítsanak. Az már csak hab a tortán, hogy a szervezet vezetője a napi munkaidőt két részletben is beoszthatja, csak annyi a feltétel, hogy a két időszak között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani. A javaslat indoklásában kimondják, hogy a kormánytisztviselőket szoros "engedelmességi kötelezettség" terheli, az általánosnál súlyosabb fegyelmi és kártérítési felelősséggel. Új, hosszú távú önálló életpálya törvényt kapnak a rendvédelmi szervek civil dolgozói is, akiket januártól rendvédelmi alkalmazottnak kell majd nevezni. Bevezetik a teljesítményértékelést, a rendszeres továbbképzést, új illetményrendszert kapnak. S ezt a majdnem száz oldalas javaslatot szinte mellékesen odacsapták a kormánytisztviselőkhöz. Ebben a pillanatban kérdés, hogy az Orbán-kabinet át tud-e lépni a tisztességes érdekegyeztetésen és ellenállás nélkül beviheti akár már hétfőn a parlament elé a két törvényjavaslatot, vagy a szakszervezetek képesek lesznek kiharcolni az érdemi vitát. Bár ez is legfeljebb pár napos csúszást eredményezne. 

Illetménytáblák

Az egyes intézménytípusokban a beosztások alapján széles skálán mozognak majd a bérek. A minisztériumokban a legalacsonyabb kategóriában lévő kormánytanácsosok legalább 250 ezer forintot vihetnek haza, a közigazgatási államtitkárnak viszont 1 millió 900 ezer forint jár. A kormányzati főhivatalokban és központi hivatalokban a tanácsosok 200 ezer forintja áll a lista alján, de egy főosztályvezető már akár 1 millió 300 ezer forintot is érhet.

Frissítve: 2018.11.16 06:00

Műsorvezetőként tér vissza Juhász Péter

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:21
Fotó: Népszava
Újdonsült kollégáival nem kezdőként vágnak bele a feladatba, mindhárman készítettek már műsort a Tilos Rádióban.
Juhász Péter, a megszűnt Együtt párt volt társelnöke a közösségi oldalán tette közzé hogy ezentúl Sárosi Péterrel és Dj Dervissel készít műsort a Tilos Rádióban – írja a Magyar Narancs
„Nem most hordott minket össze a szél, mindhárman a Kendermag Egyesület tagjai voltunk, majd mindhárman készítettünk már műsort a Tiloson”
– idézte fel Juhász.  Sárosi sokáig a TASZ Drogpolitikai koordinátoraként volt ismert, egy ideje önállósult alapítványával készíti a Drogriporter cikkeit, videóit. Juhász szerint világlátását leginkább a Pendulum cikkein keresztül lehet megismerni.

Csaknem félmillióval emelték a közmédia vezetőjének fizetését

Publikálás dátuma
2019.04.24 08:36
Fotó: Népszava
Papp Dániel járandósága havi bruttó 2 millió forintról 2,4 millió forintra nőtt.
Az RTL Klub Híradója szerint az MTVA vezérigazgatói 2016 októberéig egységesen havi bruttó 2 millió forintot kerestek – így tehát Böröcz István, Szabó László Zsolt és Vaszily Miklós is. A kereskedelmi csatorna és a köztévé közötti másfél évig tartó per után megosztott adatokból az is kiderült, hogy akkor a még tartalomszolgáltatási igazgatóként dolgozó, később 
hírhamisítóként elhíresült Papp Dániel volt a második legjobban fizetett alkalmazott havi bruttó 1,85 millió forintos fizetésével.
HVG most közérdekű adatigénylést nyújtott be a vezetői fizetésekre vonatkozóan, amiből úgy tűnik, béremelés volt a közmédiánál, ugyanis a jelenlegi vezérigazgató, Papp most már bruttó 2,4 milliós fizetést tudhat magáénak. A vezérigazgató nemcsak a magas havi fizetésére számíthat: ha teljesít egy prémiumfeladatot, akkor,
további akár 12 millió forintot vihet haza.
„Egyéb juttatás jelenleg: vállalati gépjármű, mobilkommunikációs eszközök korlátlan használata, prémiumfeladat kitűzése (opcionális) esetén legfeljebb 5 havi alapbérnek megfelelő prémium/év” – írta a laphoz eljuttatott válaszában az MTVA. Ez is újdonság, ugyanis tavaly márciusban prémiumfeladatra vonatkozó pluszjuttatás még nem volt. Papp Dániel mellett kikérték Dobos Menyhért fizetését is, aki jelenleg a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója ( ő volt az, aki Hadházy Ákossal és Szél Bernadettel folytatott rövid beszélgetést, miután emlékezetes kidobásukat követően a képviselők újra bementek az MTVA-ba.)  Dobos  havi bruttó 2 millió forintot kap munkájáért - a DMSZ-nél jellemző vezérigazgatói fizetés nem emelkedett 2016 októbere óta.
Dobos prémiuma az éves fizetés 25 százaléka lehet, tehát 6 millió forint, ami már 2018 márciusában is így volt.
Témák
köztévé
Frissítve: 2019.04.24 08:50