Engedelmességre és pluszmunkára kényszerítik a közigazgatás robotosait

Publikálás dátuma
2018.11.16 06:00

Fotó: MTI/ Mónus Márton
A nagy állami leépítés után törvénybe iktatnák a kormányzati tisztviselők túlmunkáját. És elvárás a szoros "engedelmességi kötelezettség" is. A kabinet gyorsan átverné a jogszabályt.
A kormány eltörli a mindössze két éves állami tisztviselőkről szóló törvényt, helyette a kormányzati tisztviselőkről szóló 195 oldalas jogszabályt akarja elfogadtatni. Közben módosítaná a közszolgálati tisztviselőkről, a kormányhivatalokról, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényeket – tudta meg lapunk.
A teljes titkolózás mellett született törvényjavaslat a mostaninál szigorúbb szabályokat is tartalmaz a központi szint munkavállalóinak. A szöveg tervezetét csak csütörtök este küldték meg a szakszervezeteknek, miközben péntek délután háromra már össze is hívták az országos közszolgálati érdekegyeztető fórumok munkavállalói oldalait. Azt pedig, hogy az várhatóan elhangzó kritikákat aligha akarja figyelembe venni a kormány, jól jelzi: két órával később, péntek délután ötkor meg is akarja tartani a látszategyeztetést az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) testületeiben is. A napirendekben jellemző módon csak a törvényjavaslatok bemutatása szerepel, még arra sem vette a fáradságot a Miniszterelnökség, hogy betervezzen egy rövid vitát a programba. Sokkolhatta a miniszterelnököt, hogy a kormányalakításkor kiderült, két ciklusnyi kormányzás után fogalma sincs az apparátusának, hányan dolgoznak és milyen munkát végeznek az egyes hivatalokban. Júniusban létszámstopot kellett elrendelni, hogy a mozgások ne akadályozzák a számolgatást. Az jogszabály tervezetének indoklásában már úgy fogalmaznak: egy hosszútávon is kiszámítható, álláshely-alapú létszámgazdálkodás bevezetésére van szükség, ami azt jelenti, minden szervezetnek meghatároznak majd egy alaplétszámot, s azt évente ellenőrzik. Emellett lesz egy központi álláshely-állomány, ahonnan pluszfeladatra ki lehet majd kérni dolgozókat és ide kerül át az a munkahely is a hivatalokból, amelyiket fél évig nem sikerül betölteni.
Ami pedig a dolgozókat illeti: elbocsátáskor két hónap marad a felmentési idő, a kormány tehát nem hallotta meg a szakszervezetek emelést sürgető javaslatait. Ha a munkahelyet átminősítik és mondjuk a közalkalmazotti törvény hatálya alá kerül, a jogviszony változásáról az érintetteket az átvevő munkáltató az átalakulást követő harminc napon belül – vagyis utólag - köteles tájékoztatni. A központi munkahelyeken dolgozókat munkaidőkeretben foglalkoztatják, napi munkaidejük maximum 12 óra, heti munkaidejük 48 óra lehet – szerepel a javaslatban, ami így szentesíti a mostani gyakorlatot, a rengeteg túlmunkát. A munkaidőkeret elszámolásáért pedig majd harcolhatnak szabadon, hiszen papíron engedik, hogy szakszervezetet alapítsanak. Az már csak hab a tortán, hogy a szervezet vezetője a napi munkaidőt két részletben is beoszthatja, csak annyi a feltétel, hogy a két időszak között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani. A javaslat indoklásában kimondják, hogy a kormánytisztviselőket szoros "engedelmességi kötelezettség" terheli, az általánosnál súlyosabb fegyelmi és kártérítési felelősséggel. Új, hosszú távú önálló életpálya törvényt kapnak a rendvédelmi szervek civil dolgozói is, akiket januártól rendvédelmi alkalmazottnak kell majd nevezni. Bevezetik a teljesítményértékelést, a rendszeres továbbképzést, új illetményrendszert kapnak. S ezt a majdnem száz oldalas javaslatot szinte mellékesen odacsapták a kormánytisztviselőkhöz. Ebben a pillanatban kérdés, hogy az Orbán-kabinet át tud-e lépni a tisztességes érdekegyeztetésen és ellenállás nélkül beviheti akár már hétfőn a parlament elé a két törvényjavaslatot, vagy a szakszervezetek képesek lesznek kiharcolni az érdemi vitát. Bár ez is legfeljebb pár napos csúszást eredményezne. 

Illetménytáblák

Az egyes intézménytípusokban a beosztások alapján széles skálán mozognak majd a bérek. A minisztériumokban a legalacsonyabb kategóriában lévő kormánytanácsosok legalább 250 ezer forintot vihetnek haza, a közigazgatási államtitkárnak viszont 1 millió 900 ezer forint jár. A kormányzati főhivatalokban és központi hivatalokban a tanácsosok 200 ezer forintja áll a lista alján, de egy főosztályvezető már akár 1 millió 300 ezer forintot is érhet.

Frissítve: 2018.11.16 06:00

Karácsony Gergely sem könnyen döntötte el: j vagy ly a jó megoldás

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:44

Draskovics Ádám
Úgy tűnik, az ellenzéki politikusoknak nehezen megy a helyesírás: a szocialisták emlékezetes hétfői durva hibája után most Karácsony Gergelynek gyűlt meg a baja a "j vagy ly"-dilemmával.
Karácsony Gergely reggel arról írt a Facebook-oldalán, semmi haszna nincs Budapestnek abból, hogy fideszes a vezetése, mert 67 milliárdos hitelt vesz fel. A Párbeszéd társelnökének bejegyzése úgy folytatódik:
"Miközben Mészáros Lőrinc dupla áron építi csilivili stadionokat városszerte, a budapestieknek fontos dolgokra még hitelből se nagyon van pénz. Persze Orbán Viktor dolgozószobájából ez már nem látszik."
Az eredeti posztban azonban a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje a "dolgozószobájából" szóban lévő j-t ly-nek írta. A szerkesztési előzményekből kiderül, Karácsony Gergelynek ezt a bejegyzés másodszori módosításakor sikerült javítania - írta a hvg.hu a Pesti Srácok alapján.
Hétfőn az MSZP két képviselője, Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó vitt az Országgyűlés mentelmi bizottságának tárgyalószobája elé olyan papírlapokat, amelyekre a fojtani szó helytelenül, ly-vel írták.

Lélegezzen óvatosan 2030-ig, a kormány nem siet a légszennyezettség csökkentésével

Publikálás dátuma
2019.02.20 14:44

Népszava
Naponta jelentik be az újabb és újabb szmogriadókat az országban - most éppen Szolnokon -, a Fidesz-KDNP mégis évek óta tétlen.
Reggel inkább ne tartózkodjanak a szabadban a szolnokiak, használják a tömegközlekedést autóik helyett, és reméljék a legjobbakat: szerdán elrendelték a szomgriadó tájékoztatási fokozatát a városban - közölte a polgármesteri hivatal az MTI-vel. A szálló por koncentrációja egy belvárosi mérőállomás adatai szerint haladta meg a küszöbértéket kedden és szerdán a megyei kormányhivatal tájékoztatása alapján, és
nem várható lényeges változás az időjárásban, így a szálló por küszöbérték feletti koncentrációjában sem a következő napokon.
Veszélyes a levegő öt városban, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden, és egészségtelen még 12 településen (Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota) - ezt szintén szerdán jelentette be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

A szegénység megfojtja a vidéket

A magyar vidéken rendkívül súlyos problémát jelent a téli időszakban a szmog: az embereknek nincs pénze jó minőségű tüzelőre, sem korszerű fűtési rendszerekre. Így sokszor, különösen a tél végéhez közeledve már egyenesen hulladékot kényszerülnek elégetni, rengeteg szennyezőanyagot juttatva a levegőbe. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Az ezzel összefüggő megbetegedések száma az évi egymilliót is meghaladja. Évek óta túllépi Magyarország az unió légszennyezési határértékeit, ezért kötelezettségszegési eljárás is indult.
"Mit tesz a kormány, hogy minél hamarabb és hatékonyan visszaszorítsa a helytelen fűtési módok alkalmazását?"
- tette fel parlamenti írásbeli kérdését Nagy István, agrárminiszternek az LMP-s Ungár Péter. A miniszter válaszából kiderül, hogy a 2014-es "Fűts okosan" tájékoztató kampány óta gyakorlatilag semmit sem tett az Orbán-kormány a légszennyezés csökkentéért. Magyarország számára ugyanakkor már csak az EU-s, légszennyezettség csökkentéséről szóló irányelv is jelentős kötelezettségeket ír elő 2030-ra. Mint Nagy írta, a megfelelés érdekében ugyanakkor már elkezdték kidolgozni az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot. A program részletesen tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket, amik ütemezett megvalósításával elérhetőek a 10 éves célok. Arról az agrárminiszter nem nyilatkozott, hogy legkorábban mikor léphetnek életbe ezek az intézkedések.