Fél év az élet: májustól folytatódnak a kilakoltatások

Publikálás dátuma
2018.11.15 21:38

A kabinetnek esze ágában sincs változtatni a lakhatással kapcsolatos törvényeken, csak a hidegre való tekintettel felfüggeszti azokat.
2019. áprilisának utolsó napjáig megmenekülnek a kilakoltatástól a lakásgondokkal küzdő, válságban lévő emberek, családok. November 15-től életbe lépett ugyanis a kilakoltatási moratórium. A Város Mindenkié csoport külön felhívta a figyelmet arra: a moratóriumot a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, de a védelem nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra, így ők télen is veszélyben vannak. Ráadásul – írta a civil szervezet – tavaly több alkalommal is előfordult, hogy jogcím nélkülivé vált lakáshasználókat „önkényesnek” nyilvánítottak és ki akartak lakoltatni, azonban ez továbbra is jogellenes.
Noha a téli, tavaszi moratórium védelmet jelent, május elsején minden folytatódik tovább: a lakhatással kapcsolatos törvényeken ugyanis az Orbán-kabinet nem akar változtatni, és még az önkormányzatokat sem akarja segíteni szociális bérlakások építésében. Sőt, a kormánypárti képviselők el sem mentek arra a népjóléti bizottsági ülésre, ahol pedig mindössze arról kellett volna dönteniük, hogy a Szolidaritás DK-hoz csatlakozott vezetőjének javaslatára támogassák egy lakhatási kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság megalakítását. Székely Sándor szerint ma bizonytalan körülmények között él legalább százezer ember, nekik hosszú távú megoldást kellene kínálni, különben előbb-utóbb az utcára kerülnek.
A családok évében idén szeptemberig több mint 2400 kilakoltatást hajtottak végre rendőri segédlettel. Azt nem tudni, hányan hagyták el otthonukat a felszólítás után, ellenállás nélkül. Év eleje óta új törvény elfogadását sürgeti a lakhatási gondok megoldására A Város Mindenkié csoport, elsősorban azért, hogy gyerekes családokat ne lehessen más lakhatási lehetőség felajánlása nélkül utcára tenni. A civil szervezet azt várja, hogy a kormány a megelőzésre összpontosítson, tegye megfizethetővé és fenntarthatóvá a legszegényebbeknek kínált szociális vagy piaci alapon bérelhető lakásokat, netán megvehető ingatlanokat. Az AVM javaslatát ismertető petíciót eddig ötezren írták alá, csak épp a parlamenti tárgyalásig nem sikerül eljutni vele.

A bíróság szerint is jogellenesen rúgtak ki egy jegyvizsgálót a MÁV-tól

Publikálás dátuma
2019.02.21 16:09
illusztráció
Fotó: MTI/ Kálmándy Ferenc
Ennek az ügynek is köze lehet ahhoz, hogy a MÁV-Start vezérigazgatóját a napokban menesztették.
Jogellenesen szüntette meg egy jegyvizsgáló munkaviszonyát a MÁV-Start - mondta ki jogerős ítéletében a bíróság. A két és fél éve húzódó üggyel kapcsolatban a VDSzSz Szolidaritás szakszervezet juttatott el közleményt szerkesztőségünkhöz, amelyben azt írják, Németh Zsolt egyedüli "bűne" az volt, hogy betartotta a szerződésében foglaltakat.

A történet még 2016 nyarán kezdődött, amikor Németh egyedüli jegyvizsgálóként nem volt hajlandó továbbítani a vonatot - lévén, hogy a MÁV-Start Zrt. Kollektív Szerződése világos leírja, kétfős személyzetnek kell a vonaton szolgálatot teljesíteni. A dolgozót ezután, ahogy a szakszervezet közleménye fogalmaz,
"a MÁV-Start Zrt. akkori vezérigazgatójának hathatós közreműködésével" azonnal menesztette a cég.
A VDSzSz Szolidaritás ugyan megpróbálta elérni Csépke Andrásnál, hogy változtasson a döntésen, és ne tegye földönfutóvá kétgyermekes tagtársukat, de ő hajthatatlan volt. Szerintük a vezérigazgató célja a vasutasok megfélemlítése, a jogaiért kiálló munkavállaló tettének megtorlása volt.

Csépkét egyébként, ahogy azt mi is megírtuk, éppen a minap mentették föl pozíciójából, a szakszervezet szerint pedig az időzítés nem is véletlen. "A MÁV-csoportra nézve vállalhatatlan ügy kétségkívül hozzájárult Csépke András napokban történt menesztéséhez" - zárul a közlemény.

"Állam az államban" - nem az orosz bank kedvezményei érdekesek, hanem a szándékai

Publikálás dátuma
2019.02.21 15:52

Fotó: AFP/ Alexei Druzhinin
Semmi szokatlan nincs abban, hogy Putyin bankja minden elképzelhető mentességet megkap a magyar államtól. A kérdés az, tényleg csupán egy bankról van-e szó.
Nem is olyan rég megjelent egy nemzetközi pénzintézet Magyarországon, ami - mint egy bizonyos alkotmányjogász jellemezte - állam az államban. A szakértő hosszan sorolta a szervezetnek "az ország szuverenitását alapvetően érintő" jellemzőit:
"Korlátlanul köthet Magyarország területén szerződéseket, és szerezhet ingó és ingatlan vagyont, amellyel szabadon rendelkezhet", továbbá "mentességet élveznek mindenfajta hatósági és bírósági eljárás alól hazánk illetékességi területén, viszont lényegében joguk van bárki ellen pert indítani. A fenti jogcselemének mindegyike természetesen mentes a magyarországi közterhek, így adó, vám és illetékfizetés alól". És - mint fogalmazott - ahogy ezt mondani szokás, ha ez sem lenne elég, "minden vagyona és követelése mentes bármilyen nemű korlátozástól, az Alap vagyona és követelései – bárhol és bárki birtokában legyenek, mentesek a kutatás, igénybevétel, foglalás, elkobzás, kisajátítás és a végrehajtási vagy törvényes zár alá vétel minden formája alól". De még ez is semmi: "irattárai teljes mértékben sérthetetlenek, így semmiféle adatszolgáltatásra nem kötelezhető".
A fentieket ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász rótta fel a Nemzetközi Valutaalapnak 2012-ben, az idézett szöveg a Helyi Témában jelent meg (az internet nem felejt). Mindez tehát nem az orosz Nemzetközi Beruházási Bankra (NBB) vonatkozik, ami pontosan ugyanezeket a kedvezményeket kapta meg az Orbán-kormánytól.
Nem szokatlan és nem rendszeridegen, hogy egy nemzetközi pénzintézet olyan mentességeket kapjon, mint amiket Magyarországon a Nemzetközi Beruházási Bank kaphat - nyilatkozta Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Népszavának. Elméletileg jogi probléma nincs ezzel, ha a felek valóban mind részesei a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos Bécsi egyezménynek. (Lattman azt is megjegyezte, a Valutaalapot szintén ugyanezen az alapon illették meg mentességei.)
Ami jelen helyzetben inkább érdekes, hogy ténylegesen miért telepszik Magyarországra az orosz bank, és hogy nem pusztán egy fedőszerve lesz-e annak az Oroszországnak, melynek tavaly tavasszal száznál több kémkedéssel gyanúsított diplomatáját utasították ki világszerte, többek közt Magyarországról is. Ez még vezethet politikai problémákhoz - vélekedett a nemzetközi jogász.