Előfizetés

Környezeti hatásvizsgálat nélkül épülhet óriási sporthotel Budajenőn

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.16. 08:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A közel 6 hektáros területen négy négyemeletes épület, bennük több száz szoba és egy wellness-fürdő is helyet kapna. A kormányhivatal nem gondolja, hogy ennek jelentős környezeti hatása lehetne.
Hatalmas beruházás előkészületei zajlanak Budajenő határában; egy 5,8 hektáros területen 4 - egyenként 4 emeletes - épületből álló sporthotel épülhet, írja az Mfor.hu. Mindez a zöldhatóság számára benyújtott előzetes vizsgálati dokumentumokból derül ki. Mint a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának október 30-i határozata meglepő módon megállapítja: a Dominium Invest Kft., mint beruházó által tervezett hatalmas komplexumnak, a Grapehill Sport Hotel létesítésének
"jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges".

Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a négy szabadon álló épület pince, földszint és 3 emelet szintekkel kerül megépítésre. Többek közt 253 apartman és egy wellness fürdő kap bennük helyet, naponta 400 vendéggel számolnak a beruházók. A megvalósítást jövőre tervezik.

800 milliót költött eddig indokolatlan nyugati irodákra az MNB

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.16. 07:38

Fotó: YORICK JANSENS / BELGA MAG / Belga
A New Yorkban, Párizsban, Rómában és Hamburgban működő irodákban - melyek létét nem sikerült a Magyar Nemzeti Banknak meggyőzően magyarázni - havi fél és egymillió forint közti fizetéseket kapnak az alkalmazottak is.
2015 óta több mint 800 millió forint adófizetői pénzt költött el a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra a négy külföldi kapcsolattartó irodára, amit Hamburgban, Párizsban, Rómában és New Yorkban nyitott meg, írja a 24.hu. Mindössze a jegybank honlapján közölt, kissé ködös tájékoztatóból lehet következtetni arra, hogy ezekben min dolgoznak:
  • a helyi gazdasági intézmények munkáját követve tartják azokkal a kapcsolatot;
  • olvassák a helyi újságokat, gazdasági hírösszefoglalókat írnak;
  • figyelik a helyi egyetemek munkáját, konferenciákra járnak;
  • "innovációs területeket" tartanak szemmel;
  • rendezvényekre járnak az MNB nevében.
Az irodák megnyitásáról korábban nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Róna Péter közgazdász, a jegybank felügyelőbizottságának egykori tagja. Szerinte a fenti feladatok jórészt nem tartoznak az MNB kötelezettségei közé. A kapcsolattartáshoz nem kell személyes jelenlét, és a központi bankok körében ezért nem is szokás külföldi irodákat bérelni. A francia jegybank képviseletét például a követség egyik alkalmazottja látja el, félállásban.
Mint a 24.hu közérdekű adatigényléssel kiderítette, az irodák 2-4 tagú stábjának lakhatási támogatására is óriási pénzeket, csaknem 200 millió forint közpénzt fordított az MNB. Ezen felül a fizetésük is 201 millióba fájt eddig az adófizetőknek. A legjobban fizetett munkatársak több mint havi nettó 900 ezer forintot kapnak kézhez, de a legalacsonyabb asszisztensi fizetés is meghaladja a nettó félmillió forintot. Erre jön még az egységes évi 540 ezres béren kívüli juttatás.
A szakmailag nem különösebben indokolható költések sora ezzel még mindig nem ért: a jegybank Argentína fővárosában, Buenos Airesben is hasonló iroda megnyitását tervezi.

Gruevszki-ügy: egyre jobban belegabalyodik saját állításaiba a magyar kormány

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2018.11.16. 06:45

Mindenki mélyen hallgat arról, hogy jutott Magyarországra, és miért nincs a tranzitzónában Nicola Gruevszki, miközben szépen szivárognak az albán rendőrségi források.
A tiranai magyar nagykövetség autóján menekült Albániából Montenegróba Nikola Gruevszki, a hazájában hivatali visszaélésért jogerősen elítélt és négy másik korrupciós ügyben is vádlott volt miniszterelnök – derült ki az albán rendőrség tegnap esti közleményéből. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján még azt állította, hogy a magyar kormánynak semmi köze nem volt ahhoz, hogy a volt macedón miniszterelnök elhagyta a hazáját. Arról azonban a folyamatban lévő menedékjogi eljárásra hivatkozva nem nyilatkozott, hogy a magyar hatóságoknak volt-e szerepe a kedden Magyarországra érkezett Gruevszki Magyarországra való utazásában. Az albán rendőrségi közlések szerint mindenesetre kimutatható a magyar szerepvállalás is: a volt macedón kormányfő ugyanis a november 11-én kora este lépte át a magyar nagykövetség autójával a Hani i Hotit-i határállomást, ahol a személyi igazolványával igazolta magát. Az albán rendőrség azért nem tartóztatta fel Gruevszkit, mert az ellene kiadott nemzetközi elfogató parancs csak 13-án érkezett meg hozzájuk. A tiranai rendőrség közzétette a magyar nagykövetség autójának a rendszámát is. Csütörtök estig a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium nem reagált arra a felvetésre, hogy a magyar diplomaták segítették-e a hazájában jogerősen elítélt, köztörvényes bűnözővé lett volt miniszterelnök menekülését. Ha a magyar állam valóban segítette az utazást, az lerombolná az Orbán-kormány korábbi állítását, miszerint Magyarország nem kíván Macedónia belügyeibe beavatkozni. 
Közben egyértelmű üzenetet kapott az Orbán-kormány az Egyesült Államoktól. Az amerikai kormányzat a lapunknak is eljuttatott közleményben leszögezte: a hivatali visszaélésért elítélt Nikola Gruevszkinek, Macedónia korábbi miniszterelnökének hazájában, a bíróság előtt van a helye. Mint írták, Gruevszkit – hiába kért menedékjogot Magyarországon – otthonában alapos és átlátható bírósági eljárásban ítélték el, ráadásul további négy köztörvényes bűncselekményben is vádat emeltek ellene. - Úgy gondoljuk Macedóniának joga van ezeket az eljárásokat lefolytatni - írta az amerikai külügyminisztérium. A közleményt nem sokkal azután adták ki, hogy Macedónia bejelentette: kérvényezni fogják Gruevszki kiadatását Magyarországtól.
Forrásaink szerint a szokatlanul kemény hangú közlemény azt jelzi: az USA rossz szemmel nézi, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségeseként elkönyvelt Gruevszki az EU- és NATO-tag Magyarországra menekült. Az elmúlt napok történéseit emiatt az amerikai-orosz szembenállás egyik fontos eseményeként értékelik.
Diplomácia forrásaink szerint valószínűtlen, hogy a magyar kormány nyíltan szembe merne menni a nyugati szövetségi rendszer elvárásaival, így a kabinet várhatóan menedékjogi eljárással próbálja majd "altatni" az ügyet.  Gruevszkinek - aki ideérkezését kedden a Facebookon kürtölte szét, ezáltal viszont igen kellemetlen helyzetbe hozta az Orbán-kormányt - feltehetően végül lehetősége lesz arra, hogy csöndben tovább menekülhessen.
A hazai kormány zavarodottságát mindenesetre jól mutatja, hogy míg máskor a kabinet hevesen tiltakozik a magyar belügyekbe való beavatkozási kísérletek ellen, a Külgazdasági és Külügyminisztérium lapzártánkig semmilyen választ nem adott az Egyesült Államok egyértelmű üzenetére.
A korábban teljes hírzárlatot elrendelő kabinetben két nap után is csak zavaros magyarázkodásokra futotta, azt pedig tagadják, hogy politikai ügyről lenne szó. Orbán Viktor kormányfő például mindössze annyit vetett oda a 24.hu erről kérdező újságírójának: „Ez egy jogi kérdés, kérdezze a jogászokat”. Azok sem lettek sokkal okosabbak, akik a szintén jogász végzettségű Gulyás Gergelyt Miniszterelnökséget vezető minisztert kérdezték a csütörtöki Kormányinfón: a tárcavezető ugyanis csak annyit árult el, hogy Gruevszki egy Macedónián kívüli magyar külképviseleten jelezte szándékát arról, hogy politikai menedékjogot kér. Ezek után - fűzte hozzá - a magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) „biztonsági okok figyelembevételével” döntött úgy, hogy Gruevszkinek megadja azt a lehetőséget, hogy ne a tranzitzónából, hanem Budapestről adhassa be a kérelmét. Pedig a lapunk által megkérdezett jogászok szerint nincs olyan jogszabály, amely lehetővé tette volna a BÁH-nak, hogy kivételezzen Gruevszkivel.
Gulyás Gergely a folyamatban lévő menekültügyi eljárásra hivatkozva arról nem nyilatkozott, hogy Gruevszki mikor és hogyan jutott el Budapestre. A miniszter az ezt firtató kérdéseket azzal zárta rövidre, hogy a volt macedón kormányfőnek „volt arra jogi lehetősége, hogy a magyar állam segítsége nélkül jogszerűen bejusson az országba".
Az ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy milyen azonosító papírokkal rendelkezett Gruevszki:  egy volt nagykövet lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, régebben a magyar diplomáciában is teljesen megszokott volt, hogy aki csak tehette, több útlevelet is tartott. Szerinte macedón kormányfőként Gruevszki is könnyedén juthatott több útlevélhez, így hiába vonta be tőle az egyiket még tavaly az ottani bíróság, a másikkal átléphette a magyar határt. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban csak azt hangsúlyozta: a magyar kormánynak nem volt abban szerepe, hogy Gruevszki elhagyta Macedóniát, mert az macedón belügy.

A tranzitzónában kellene lennie

A Fővárosi Törvényszéknél pattog a labda a Grueviszki-ügyben – mondta lapunknak Valki László nemzetközi jogász  Gulyás Gergely azt mondta, Nikola Gruevszki egy magyar nagykövetségen, de nem Macedóniában kért menedékjogot az őt ért halálos fenyegetésekre hivatkozva, ami után megnyílt valamilyen lehetőség, hogy legális úton Magyarországra érkezzen. Mi lehet ez a lehetőség? Nem tudom elképzelni, mi lehet ez a lehetőség, mert tudjuk, hogy amikor Gruevszkit elítélték, elvették tőle az útlevelét, és enélkül nem tudott legálisan Magyarországra jönni. Az rendben van, hogy – mint Gulyás Gergely említette – a Balkánon személyi igazolvánnyal átléphet valaki határt, de normál esetben ezt is legalább megnézik, és ha körözés van ellene, akkor még a macedón határon is megállíthatják. Kivéve persze, ha nagyon figyelmetlenek a határőrök. Nyilván valamilyen más magyarázata van a történetnek. Milyen magyarázata lehet? Talán két éve volt, hogy éppen a Gruevszki-kormány titkosszolgálatának két egykori tisztje hamis bolgár útlevéllel ment át Macedóniából Görögországba és ott akartak egy Budapestre tartó Wizz Air járatra felszállni, de a görög hatóságok elfogták őket. Úgy tűnik, Magyarország kezd egyre népszerűbb célponttá válni ilyen esetekben. Azt el tudja képzelni, hogy Gruevszki valahogy kijutott Macedóniából majd valamelyik szomszédos országban valahogy feljutott egy magángép fedélzetére amelyik Budapestre repült vele? Ebben az esetben a helyi, vagy a magyar hatóságoknak nem kötelességük ellenőrizni, ki utazik a gépen? Természetesen kötelességük lenne. Valamilyen rejtélyes kapcsolat van Gruevszki és a magyar hatóságok között. Sajtóhírek szerint Orbán Viktor korábban megígérte neki, hogy szívesen a segítségére lesz, ha valami baj történne vele. Én azt feltételezem egyébként, és a nemzetközi sajtóban is ezt olvasni, hogy Szerbia nyújtott segítséget a szökéshez. Ez lehetett egy magánrepülőgép is akár. De ehhez szükség volt a szerb hatóságok félrenézésére is. Az sem világos, miért kellett Gruevszkinek az állítólagos halálos fenyegetések ellen külföldre szöknie, hiszen, ha bevonul a börtönbe, onnantól védve lett volna ezektől. Ha mondjuk egy Belgrádban dolgozó külföldi diplomata autójával jött volna Gruevszki a magyar határhoz, a diplomata folyosót használva, elképzelhetőnek tartja, hogy nem kellett volna valamilyen személyes dokumentumot felmutatnia? De, ilyenkor is igazolnia kellett volna magát. De, mint az említett két egykori titkosszolga, neki is lehetett akár hamis bolgár útlevele. Most milyen kötelezettségei vannak a magyar hatóságoknak Macedónia felé? Rövidesen Magyarországra érkezik a macedón kiadatási kérelem, amit egy macedón bíróság bocsájtott ki. Itt érdekes szituáció alakult ki: a menedékjog megadásáról a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal dönt, ami egy állami szerv, ezáltal bármire utasítható. A kiadatási kérelem viszont a Fővárosi Törvényszékre kerül, ami természetétől fogva független és nekik kell elbírálniuk, hogy a Gruevszkivel szemben hozott macedón ítélet és azok a feltételezések, hogy vélhetően egyéb bűncselekményeket is elkövetett, indokolják-e a kiadatását. A Fővárosi Törvényszék felülbírálhatja a menekültügyi hivatal döntését, elrendelheti Gruevszki kiadatási őrizetét és ezt követően haza kell őt szállítani. Egy ilyen procedúra tényleg több hónapig tart? Igen, mert Macedónia nem tagja az Európai Uniónak. Ebben az esetben sokkal gyorsabb lenne. A magyar kormány valamilyen gesztust gyakorolt Gruevszkivel szemben arra hivatkozva, hogy tíz évig kormányfő volt, elvileg ezért nem kell egy tranzitzónában várakoznia. Van jogi alapja egy ilyen gesztusnak? És ha Gruevszki szabadon mozog, mi a garancia rá, hogy nem hagyja el az országot? Jog szerint Gruevszkinek egy tranzitzónában kellene lennie, de nem lep meg nagyon, hogy különleges elbánásban részesül. De nem tudom, mi alapján gyakorolhatta ezt a gesztust, én nem ismerek ilyen jogszabályt.