Megtalálhatták a mohácsi csata helyszíneit

Publikálás dátuma
2018.11.17 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP
Az 1526-os mohácsi csata helyszíneinek pontos meghatározását lehetővé tévő, mára már feltöltődött ősi Duna-medret fedeztek fel a környezetrekonstrukció módszerével a szigetvári Szulejmán-sírkomplexumot feltáró szakemberek.
Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora, a kutatócsoport vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a tudósok 1889 óta keresik a mohácsi csata pontos helyszínét, a táborokat, az összeütközés centrumát és azt, hogy a Mohácson elpusztult jóval több mint 20 ezer katonát hova temették.
A Mohácsi síkon az egykori széles, folyó menti mocsártól nyugatra fekvő, újonnan felfedezett, mintegy öt kilométer hosszúságú, északnyugat-délkeleti irányú egykori folyóvölgy, árok kapcsolja szerkezeti egységbe az ütközet ismert jelenségeit: a már feltárt tömegsírokat Sátorhelynél, az egykori eszék-budai hadiutat, az oszmán győzelmi emlékművet, valamint a csata néphagyomány által megőrzött helyszíneit - mutatott rá a felfedezés jelentőségére a kutatásvezető.
Pap Norbert szerint a korábban alkalmazott megközelítésekkel szakítva, kutatócsoportjuk írott források, régi térképek, távérzékelés, a természeti-földrajzi sajátosságok értelmezése, valamint régészeti adattár és térinformatikai eszközök felhasználásával modellezte a korabeli térség környezeti viszonyait, és határozta meg a csata helyének főbb jellemzőit. 
"Ennek kulcsa a vízrendszer vizsgálata volt"
- jegyezte meg.
Pap Norbert felidézte, hogy a mohácsi csata kutatásának 130 éves történetében az első évtizedekben Sátorhely és a Törökdomb környezetét vélték az ütközet centrumterületének. Az 1926-os megemlékezésekre készülve a korszak meghatározó kutatói elvetették ezt, és a Borza-patakon túl, a nyugati teleplépcsőn keresték a mohácsi csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök leírásában Földvárként megjelölt települést. Pap Norbert szerint azonban döntő bizonyíték nem került elő arról, hogy a Földvár Majs térségében, vagy attól délkeletre lett volna. Az új modell cáfolja ezt az utóbbi, napjainkig élő koncepciót, és részlegesen rehabilitálja a Mohács-kutatás 19. századi úttörőinek elképzelését a csata helyéről.
Pap Norbert kiemelte, hogy eredményeik szerint a Majsnál vizsgált terület nem volt része a csatatérnek, mert attól elválasztotta a hadiesemények idején megáradt Borza-patak. A Majsról előkerült hadirégészeti leletmennyiség ráadásul két nagyságrenddel ritkább előfordulású, "mint amit a csatatértől elvárnánk". Majs mellett hektáronként csupán három késő középkori lelet került elő, míg az összehasonlításul szolgáló, a korszakhoz kötődő lützeni csata hasonlóan megkutatott helyszínén ez az érték száz darab feletti.
A korabeli Földvár település a modellezés alapjául szolgáló írott források szerint a Borza-pataktól keletre, a most azonosított ároktól délre található - hangsúlyozta Pap Norbert, hozzátéve, hogy a Brodarics leírásában említett "színházi nézőtér forma" kiemelkedés Majs helyett a sátorhelyi hát északi részén azonosítható. A szemtanú püspök szerint itt volt az oszmán sereg tüzérsége, mögötte pedig a tábora.
Az I. Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír irányítása alatt álló, mintegy 60-80 ezer fős oszmán sereg 1526. augusztus 29-én ért a mohácsi harcmezőre. A Jagelló-házból származó II. Lajos magyar és cseh király, valamint a Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György vezette keresztény (magyar, cseh, horvát, lengyel és más közép-európai nemzeteket felvonultató), 25-27 ezres hadsereg megütközött az oszmánokkal, és bár bátran helytállt, az egyenlőtlen harcban végül vereséget szenvedett. Az ütközet megpecsételte a középkori Magyar Királyság sorsát és jelentősen átalakította Közép-Európa történetét.
Frissítve: 2018.11.17 10:10

A képernyő előtt töltött idő nem, de a tartalmak árthatnak a kamaszoknak

Publikálás dátuma
2019.04.20 12:12
Illusztráció
Fotó: Pexels
Egy új kutatás a korábbi tanulmányokkal ellentétben nem találtak összefüggést a képernyő előtt töltött idő és a kamaszok egészségi állapota között.
Lényegében nincs összefüggés a képernyő - tévé, számítógép, okostelefon - előtt töltött idő és a tinédzserek egészségi állapota között – állítják az Oxfordi Egyetem pszichológus kutatói, akik a Psychological Science című folyóiratban közölték eredményeiket. Kirívó esetekben azért a túlzásba vitt kütyüzés fizikailag is káros lehet, a nézett vagy olvasott tartalom pedig lelki sérüléseket okozhat - írta a Qubit.
A kutatók a terület korábbi tanulmányait, önbevalláson alapuló jelentéseket, és olyan vizsgálatokat is elemeztek, ahol az alanyoknak rögzíteniük kellett, bizonyos napszakokban mit csinálnak. Így összesen több mint 17 ezer amerikai, brit és ír kamasz 2011 és 2016 között rögzített adatait vizsgálva jutottak arra az eredményre, hogy 
mindegy, mennyi időt töltenek a tizenéves gyerekek online, videójátékokkal vagy tévénézéssel, akár lefekvés előtt is, a mentális egészségükre ez nincs hatással.
Az ennek ellenkezőjét állító korábbi tanulmányokkal többek közt módszertani problémái is voltak az oxfordi szakértőknek. A szerzők szerint sok tanulmány kizárólag önbevallásos jelentéseken alapul, de a függők sokszor alábecsülik, a ritkán tévézők-internetezők pedig túlbecsülik a képernyő előtt eltöltött idejüket. Amy Orben, a kutatás vezetője elmondta, hogy ezért választottak olyan tanulmányokat az elemzéshez, amelyek nagy adathalmazból dolgoztak, és a megfelelő kérdéseket tették fel.
„A robusztus elemzés arra enged következtetni, hogy a teljes lakosságra gyakorolt hatás túl kicsi ahhoz, hogy népegészségügyi problémának tekinthessük. Továbbá azt a széles körben elterjedt hiedelmet is megkérdőjelezi, hogy az elalvás előtti képernyőhasználat különösen káros a gyerekek mentális egészségére” – mondta a BBC-nek Max Davie, a brit gyermek-egészségügyi intézet orvosa.     

Nem az idő, a tartalom számít

Mások viszont arra figyelmeztettek, hogy a tanulmány állításain túl is van még mit vizsgálni a területen, hiszen például a mentális betegségeknek nem a képernyők előtt eltöltött idő, hanem a veszélyes online tartalmak a legfőbb okozói. Dubicka, a brit pszichiátriai intézet gyermekosztályának vezetője szerint 
„a tanulmány azt vizsgálja, hogy a gyerekek mennyi időt töltenek a képernyők előtt, de azt nem, hogy milyen kártékony tartalmakat láthatnak közben.
Frissítve: 2019.04.20 12:12

Kimutatták a világűr legrégebbi molekuláját

Publikálás dátuma
2019.04.18 18:18
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/Biosphoto/ Alberto Ghizzi Panizza
Kimutatták az űrben az univerzum legrégebbi, az ősrobbanás után létrejött molekuláját. A hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.
A felfedezés segíthet az univerzum korai fejlődési szakaszának jobb megértésében – közölte Rolf Güsten, a bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatója és csapata a Nature című tudományos lapban. A hélium-hidrid ionok voltak az első molekulák, amelyek a mintegy 13,8 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás után kialakultak. Bár az ionizált hidrogén és hélium kötéséből álló ionok létezését már 1925-ben kimutatták laborban, az űrben sokáig felfedezetlenek maradtak.
„Eddig egyszerűen nem léteztek megfelelő detektorok”
– mondta Güsten.
Több mint tíz éven át dolgozott a szakértő kollégáival, míg kifejlesztettek egy olyan nagyfelbontású spektrométert, amely érzékelni tudta az űrben a molekula sajátos infravörös sugárzását. A döntő jelentőségű méréseket végül egy repülő csillagvizsgálóvá alakított Boeing 747-esen végezték. A molekulát egy a Földtől 3000 fényévnyire lévő planetáris ködben találták meg. A kutatók azt remélik, hogy a felfedezés nyomán a jövőben jobban tudják modellezni az univerzum kialakulásának korai szakaszában lezajlott kémiai reakciókat - írta a Híradó.hu.
Frissítve: 2019.04.18 18:18