Előfizetés

Megtalálhatták a mohácsi csata helyszíneit

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.11.17. 10:10
Illusztráció
Fotó: AFP
Az 1526-os mohácsi csata helyszíneinek pontos meghatározását lehetővé tévő, mára már feltöltődött ősi Duna-medret fedeztek fel a környezetrekonstrukció módszerével a szigetvári Szulejmán-sírkomplexumot feltáró szakemberek.
Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora, a kutatócsoport vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a tudósok 1889 óta keresik a mohácsi csata pontos helyszínét, a táborokat, az összeütközés centrumát és azt, hogy a Mohácson elpusztult jóval több mint 20 ezer katonát hova temették.
A Mohácsi síkon az egykori széles, folyó menti mocsártól nyugatra fekvő, újonnan felfedezett, mintegy öt kilométer hosszúságú, északnyugat-délkeleti irányú egykori folyóvölgy, árok kapcsolja szerkezeti egységbe az ütközet ismert jelenségeit: a már feltárt tömegsírokat Sátorhelynél, az egykori eszék-budai hadiutat, az oszmán győzelmi emlékművet, valamint a csata néphagyomány által megőrzött helyszíneit - mutatott rá a felfedezés jelentőségére a kutatásvezető.
Pap Norbert szerint a korábban alkalmazott megközelítésekkel szakítva, kutatócsoportjuk írott források, régi térképek, távérzékelés, a természeti-földrajzi sajátosságok értelmezése, valamint régészeti adattár és térinformatikai eszközök felhasználásával modellezte a korabeli térség környezeti viszonyait, és határozta meg a csata helyének főbb jellemzőit. 
"Ennek kulcsa a vízrendszer vizsgálata volt"

- jegyezte meg.

Pap Norbert felidézte, hogy a mohácsi csata kutatásának 130 éves történetében az első évtizedekben Sátorhely és a Törökdomb környezetét vélték az ütközet centrumterületének. Az 1926-os megemlékezésekre készülve a korszak meghatározó kutatói elvetették ezt, és a Borza-patakon túl, a nyugati teleplépcsőn keresték a mohácsi csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök leírásában Földvárként megjelölt települést. Pap Norbert szerint azonban döntő bizonyíték nem került elő arról, hogy a Földvár Majs térségében, vagy attól délkeletre lett volna. Az új modell cáfolja ezt az utóbbi, napjainkig élő koncepciót, és részlegesen rehabilitálja a Mohács-kutatás 19. századi úttörőinek elképzelését a csata helyéről.
Pap Norbert kiemelte, hogy eredményeik szerint a Majsnál vizsgált terület nem volt része a csatatérnek, mert attól elválasztotta a hadiesemények idején megáradt Borza-patak. A Majsról előkerült hadirégészeti leletmennyiség ráadásul két nagyságrenddel ritkább előfordulású, "mint amit a csatatértől elvárnánk". Majs mellett hektáronként csupán három késő középkori lelet került elő, míg az összehasonlításul szolgáló, a korszakhoz kötődő lützeni csata hasonlóan megkutatott helyszínén ez az érték száz darab feletti.
A korabeli Földvár település a modellezés alapjául szolgáló írott források szerint a Borza-pataktól keletre, a most azonosított ároktól délre található - hangsúlyozta Pap Norbert, hozzátéve, hogy a Brodarics leírásában említett "színházi nézőtér forma" kiemelkedés Majs helyett a sátorhelyi hát északi részén azonosítható. A szemtanú püspök szerint itt volt az oszmán sereg tüzérsége, mögötte pedig a tábora.
Az I. Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír irányítása alatt álló, mintegy 60-80 ezer fős oszmán sereg 1526. augusztus 29-én ért a mohácsi harcmezőre. A Jagelló-házból származó II. Lajos magyar és cseh király, valamint a Tomori Pál kalocsai érsek és Szapolyai György vezette keresztény (magyar, cseh, horvát, lengyel és más közép-európai nemzeteket felvonultató), 25-27 ezres hadsereg megütközött az oszmánokkal, és bár bátran helytállt, az egyenlőtlen harcban végül vereséget szenvedett. Az ütközet megpecsételte a középkori Magyar Királyság sorsát és jelentősen átalakította Közép-Európa történetét.

"Nem hülyék, gyerekek" - Igazolták, hogy már a háromévesek is képesek dönteni

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2018.11.16. 16:16
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A kisgyermekek a felnőttekhez hasonlóan figyelembe veszik a kontextust, a múlt eseményeit, és más személyek tudását is a társas helyzetekre vonatkozó döntéseik meghozásakor - derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Közép-Európai Egyetem (CEU) tudósainak közös kutatásából, amelynek eredményeit az amerikai tudományos akadémia folyóirata közölte.
Az ELTE és a CEU kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban megjelent tanulmányban arra keresték a választ, hogy a kisgyermekek képesek-e kikövetkeztetni a feléjük érkező kérések valódi tartalmát, figyelembe véve a másik szándékát és vélekedéseit, valamint saját korábbi tapasztalataikat. 
"Képzeljünk el egy hétköznapi szituációt: kávézás közben egy barátunk rámutat a sótartóra, és megkér minket, hogy nyújtsuk oda neki a cukrot. Ez a kérés egyáltalán nem fog minket zavarba hozni, egyszerűen odanyújtjuk a cukrot, feltételezvén, hogy csak összetévesztette a sótartót a cukortartóval. De vajon hasonlóan egyértelmű lenne ez a helyzet egy gyermek számára is?"

- idézi az MTI a CEU közleményéből Kovács Ágnes Melindát, a kutatás egyik résztvevőjét.

A kutatás az ELTE Babalaborjában zajlott 18 és 36 hónapos gyerekek bevonásával. A vizsgálat első fázisában a gyerekek azt látták, ahogy egy kísérletvezető elhelyez két tárgyat egy-egy dobozban. Ezután egy második kísérletvezető kicserélte a dobozok tartalmát. A csere alatt az első kísérletvezető egy napszemüveget viselt, amelyről utólag kiderült, hogy nem lehet rajta átlátni. A gyerekek nem kaptak további segítséget, hogy ezt az információt hogyan használják fel a döntéseikhez. A teszthelyzetben a korábban szemüveget viselő kísérletvezető rámutatott az egyik dobozra és a gyereket kérte, hogy adja oda a benne található tárgyat.
A korábbi kutatási eredményeket megerősítve mind a fiatalabb, mind az idősebb korosztály képes volt figyelembe venni a kísérletvezető tudását a kérés teljesítésekor, akkor is, ha a kísérletvezető történetesen rosszul tudta, hogy az általa kért tárgy az adott pillanatban melyik dobozban volt. 
Emellett a 36 hónaposok arra is képesek voltak, hogy felidézzenek korábbi, a kérés szempontjából releváns eseményeket, és ezáltal rugalmasan felül tudták írni saját elképzeléseiket a másik tudására vonatkozóan, és viselkedésüket ennek megfelelően alakították. Azaz amikor rájöttek, hogy a kísérletvezető rosszul tudja, hogy hol van a kért tárgy, nem azt adták neki oda, amire mutatott, hanem a másikat, pontosan, ahogyan a felnőttek is tettek volna.
A hároméves gyerekek tehát már képesek a később érkező információt integrálni a korábban kialakított elképzeléseikkel, így pontosan ki tudták következtetni, hogy a kísérletvezető téves vélekedésekkel rendelkezik, hiszen nem láthatta a cserét.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a gyerekek már egészen fiatal korban rendelkeznek olyan mechanizmusokkal, amelyek nem csupán abban segítenek, hogy kövessék, ki milyen információ birtokában van, hanem arra is képessé teszik őket, hogy korábbi benyomásaikat felülírják, és ezáltal hatékonyan tájékozódjanak a rendkívül összetett társas helyzetekben - írja a közlemény.

A napi feszültségek kezelésében is segít a magnézium

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.16. 14:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szervezet működéséhez elengedhetetlenül szükséges ásványi anyagból sokan nem fogyasztanak eleget. A gyakori vádligörcsök, a stresszhelyzetekre adott fokozott, ideges reakció, a hangulatingadozások, illetve a csokoládé utáni állandó sóvárgás is arra utal: hiányzik a magnézium.
A magnézium életfontosságú ásványi anyag, testünk minden sejtjében megtalálható és fontos szerepet játszik az anyagcsere minden folyamatában. Nélkülözhetetlen számos életfontosságú enzim működéséhez, az izom összehúzódáshoz, az idegi működéshez. A stresszre a szervezet fokozott magnézium felhasználással reagál, a mindennapos feszültségek leküzdéséhez szükség van rá. Ebből következően a magnéziumhiány nagyjából általánosnak mondható hazánkban, pedig még a fogyást is segíti. Megelőzi a cukorbetegséget, támogatja az inzulin munkáját, az egészséges vércukorszint fenntartását. Segít székrekedés esetén, a gyomorsav megkötésében és az asztma tüneteinek csökkentésében is. Több vizsgálat szerint is képes csökkenteni a magas vérnyomást, fenntartja a szív egészségét, segíthet az infarktus és a szívritmuszavarok megelőzésében. Szabályozza a kálciumfelvételt, megfelelő mennyisége az erős és egészséges csontok egyik feltétele és segíthet a csontritkulás megelőzésében is. Hozzájárul az izomépítéshez. Enyhítheti a krónikus idegfájdalmakat, segíti ellazulást és gátolja a görcsök kialakulását. Egészségesen tartja a fogakat. Terhesség alatt kiemelten fontos a pótlása, mert csökkentheti a spontán vetélések és a koraszülések számát, a görcsök és a vérzések előfordulását és jótékonyan hat a magzat fejlődésére is. Ha a szervezet magnézium ellátottsága megfelelő, kisebb a migrén kialakulásának esélye, gátolja az érszűkületet, kedvező hatással van a szerotoninszintre és a hormonháztartásra. A megfelelő mennyiségű magnézium javítja a lelkiállapotot, csökkenti a szorongást, a stresszt. Nagyon jó hatással van a memóriára és a koncentrációs képességekre is. Enyhítheti a premenstruációs szindróma tüneteit, még a hangulatingadozásokat is mérsékelheti. Elősegíti a kollagéntermelést, ami a szép bőrért, a fényes hajért is felel. 

Miért fogy el?

A kor előrehaladtával, a környezetünk ártalmai, a gyakori stresszhelyzetek, a nem megfelelő táplálkozás és a kevés mozgással járó életmód, illetve a fokozott izommunka következményeként elfogyhat a magnézium a szervezetből. Ez gyakran meg is történik, viszont nehéz észrevenni, a jelei összekeverhetőek más betegségekkel, és akár súlyos szövődményei is lehetnek. A hiány okát elsősorban az étrendünkben kell keresni: az egyoldalú, ásványi anyagokban és vitaminokban szegényes táplálkozás következménye lehet. Bizonyos vizelethajtók, egyes antibiotikumok és gombaellenes gyógyszerek szedése is csökkentheti a magnéziumszintet. Oka lehet, ha a megnövekedett igényt, amit fokozott fizikai és szellemi igénybevétel: például vizsga, de akár terhesség is, bevitt mennyiség nem elégíti ki. Előfordulhat, hogy a bélrendszerből nem szívódik fel megfelelően vagy a vesék túl sokat választanak ki. Okozhatja a nem megfelelően kezelt cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia is, a hiánya pedig mindezeket elő is idézheti. Az alkoholistáknál is gyakori a magnéziumhiány.

Jelei

A magnéziumhiány leggyakoribb tünetei a gyengeség, az izomgörcsök, a szívritmuszavarok, a koncentrálóképesség zavara és az ingerlékenység, a magas vérnyomás, a szapora szívverés, a csontritkulás, a migrén, a cukorbetegség, a hallucinációk, a depresszió, a zavartság, a szorongás. Jelentős szerepe van a glükóz energiává alakításában, ezért a nem elegendő magnézium gyengeséget, fáradékonyságot, kevés energiát eredményezhet. Mivel a magnézium a kálium és a kalcium felhasználását is befolyásolja, időnkénti görcsös összerándulásokat eredményezhet. Ez lehet az oka annak is, ha a szemhéj rendszeresen rángatózik. Hányás és hányinger, remegés, étvágytalanság, zavartság is utalhat a hiányára. A magnézium tartósan csökkent bevitele mellett fokozott fáradékonyság, idegrendszeri problémák és anyagcsere-zavarok léphetnek fel, romlik a vérkeringés, a fizikai és a szellemi teljesítmény, gyengül a memória és általános gyengeség is jelentkezhet. 

Mennyit kellene bevinni?

Az, hogy mennyi magnéziumra van szükség, nemtől, életkortól és életstílustól is függ. Amerikai szakértők szerint felnőtteknek 310-320 mg/nap nőknél és 400-420 mg/nap férfiaknál az ideális mennyiség, átlagos táplálkozási szokások mellett azonban csak 210-270 milligramm magnéziumot fogyasztunk naponta. A legjobb, ha természetes úton fedezzük a magnéziumszükségletünket: diófélékkel, zöldlevelű zöldségekkel, teljes kiőrlésű gabonákkal, banánnal. Magas magnéziumtartalmú étel a körte, a citrusfélék, a brokkoli, a karfiol, az olajos magvak, a teljes kiőrlésű gabonafélék is. Mivel a magnézium felszívódását a B6-vitamin jelenléte segíti, jó, ha az étrendünkben szerepelnek gabonafélék - például a búzakorpa és a búzacsíra -, húsok, belsőségek (máj, vese, szív), valamint káposzta, tej, tojás is.

Magnéziumforrások

  • Hüvelyesek: érdemes hetente legalább egyszer babot, borsót enni.
  • Spenót, kelkáposzta: a sötétzöld levelű növények szinte nullás kalóriatartalommal, ellenben magas rost- és ásványi anyag tartalommal rendelkeznek, többek közt remek magnéziumforrást jelentenek.
  • Ásványvizek: a leghatékonyabban folyadékból lehet felvenni, így hasznosak a magnéziumot tartalmazó ásványvizek.
  • Halak: a tengeri halak, például a hering, a tonhal, a makréla vagy a lazac magas Omega-3 és D-vitamintartalmuk mellett magnéziumforrásként is kiválóak.
  • Olajos magvak: napi fél marék - sótlan és pirítatlan vagy szárazon pirított változatban – rendkívül hasznos a szervezetnek.
  • Avokádó: igazi szívvédő étel és szuper magnéziumforrás is. Egy darab a napi ajánlott magnézium bevitel 15 százalékát fedezi.
  • Banán: bár nem diétás étel, magas magnézium- és káliumtartalma miatt hetente egy kisebb példány kifejezetten jót tesz az egészségnek.
  • Étcsokoládé: magnéziumhiány esetén erős a vágy a csokoládéevésre, jó hír, hogy a 70 százalék feletti kakaótartalommal rendelkező, és hozzáadott cukrot nem tartalmazó étcsokoládé az egyik legjobb magnéziumforrás.

Sok is lehet

Bár inkább a hiánya jellemző, nem lehetetlen túladagolni. 
Illusztráció
Fotó: Pixabay
„A magnézium szintje vérvizsgálattal meghatározható, és csak hiány esetén javasolt a pótlása"

– mondta dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája.

Ennek tünetei sokszor a hiányéhoz hasonlóak: gyengeség, hányinger, hányás, légzési nehézségek, alacsony vérnyomás, szívritmus-zavarok, amelyek akár szívmegálláshoz is vezethetnek.