Megindító Mozart Magyarországon

Publikálás dátuma
2018.11.17. 13:33
VIRTUÓZ MEGSZÓLALÁS - Az előadásból kiemelkedett Baráth Emőke kristálytiszta gyönyörű szopránja
Fotó: BÖRÖCZ BALÁZS
Két nagyszabású Mozart-művet adott elő Müpában a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar. Legnagyobb megelégedésünkre adtak okot a hallottak.
Mozart utolsó szimfóniáját nem véletlenül nevezték el a főistenről, Jupiterről, a zenekedvelők. Valóban grandiózus mű, a szimfónia műfaja által kínált kereteket 1778-ban - és még néhány évtizedig - nem lehetett gazdagabb zenei tartalommal megtölteni. Talán ez is magyarázhatja, hogy bár még több mint három évet élt a zeneszerző a komponálása után, több szimfóniát már nem írt. A régi hangszereken játszó Orfeo zenekar kissé elfogultan kezdett hozzá az interpretációjához, de kisebb hibák hamar elmúltak, és a hangzás is kiteljesedett. Talán kissé túl puhának is tűnt, de a karmester működése nyomán a különböző dallamok, szólamok jól érzékelhetően egészítették ki egymást, ha kellett vitatkoztak, ha kellett összesimultak, áttetszővé téve a tétel szerkezetét. Szép volt a lassú tétel, táncolni lehetett volna a harmadik tétel dallamára. A zárótétel azonban az, ami a mű igazi jelentőségét megadja: a rendkívül bonyolult szövésű textúrához hasonlót addig csak Bach volt képes alkotni, például utolsó befejezetlenül maradt művében, A fuga művészetében. Mozart azonban a klasszicista formai elemeknek is megfelelteti művét, és ismét azt kell mondanunk, a zenekar pontos beszámolót nyújtott a belső összefonódásokról, miközben – mint ahogy a mű előadása során mindvégig – nem feledkezett meg az elsődlegesen feltűnő érzéki tartalomról, egyszerűbben szólva a szép, élvezhető zenélésről sem. Egyet kellett értenünk egyik társunkkal a közönségből, aki a záróhangot követő hirtelen csendbe bekiabálta: brávó. A c-moll mise nagyléptékű alkotás. A Requiemhez hasonlóan – bár csak egy-két tétel erejéig - ez is befejezetlen maradt, maga Mozart is töredékes formájában adta elő Salzburgban. Manapság legtöbbször csak a fenn maradt részeket játsszák, most azonban egy teljessé tett változatot hallottunk. A bachi és händeli mintákat is követő műben jelentős az énekkar szerepe, a Purcell Kórus az évtizedek óta megszokott magas színvonalon látta el feladatát, egységesen, szép tónussal szólt. Természetesen továbbra is első rangúan játszott a zenekar, kiváló fafúvós szólistákkal, és remekelt az üstdobos itt is. Az énekes kvartett tagjaira nem egyenlő mértékű feladatok jutnak, legtöbbet a két szoprán énekel, a tenor egy tercettben, és a záró Bendictus négyesében kap szerepet, ahol a basszus is szóhoz jut. A minden elemében kiváló előadásból is kiemelkedtek Baráth Emőke megszólalásai, kristálytiszta, gyönyörű szopránja, tökéletes technikája, amellyel a virtuóz futamokat kiénekelte önmagukban is jelentős, megindító zenei élményt adtak. Szutrély Katalin kevésbé nagyszerűen, de lényegileg jól állt helyt áriájában és az együttes számokban, a férfiak is hozták az ide szükséges formát. Megérdemelten szólt a végén a hosszas taps. Info:  Mozart Jupiter-szimfónia c-moll mise Baráth Emőke, Szutrély Katalin, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt Purcell Kórus, Orfeo Zenekar, karmester: Vashegyi György 2018. november 15., Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Szerző
Témák
koncert Mozart MÜPA

Varázsvilág az oktatásban - A Harry Potter felforgatta a világot

Publikálás dátuma
2018.11.17. 12:42

Fotó: Collection Christophel / Warner Bros
Huszonegy év alatt felforgatta a világot, és sok iskolában irodalom órának is témája J. K. Rowling regénysorozata. A történet több generációval szerettette meg az olvasást, bár ma már sokan inkább a filmből ismerik.
A világsikerű Harry Potter sorozat írója, J. K. Rowling generációkat szoktatott rá az olvasásra regényeivel. A rajongótábor egyre csak növekszik, különböző közösségi oldalakon (Facebook, Moly.hu) külön csoportok alakultak és működnek aktívan annak ellenére, hogy a történet utolsó része is már tíz éve jelent meg. Szerda óta vetítik hazánkban a Legendás állatok és megfigyelésük – Grindelwald bűntettei című filmet, amelyet sokan a Harry Potter előzményfilmjének tekintenek. Az alkotás egy kétrészes minisorozat második epizódja, 70 évvel korábban játszódik, mint a Harry Potter és nem Angliában, hanem New Yorkban. A történet szerint Göthe Salmander (a minisorozat főszereplője) Legendás állatok és megfigyelésük című könyvét a Roxfortban, a varázslóiskolában tankönyvként használják. Vitatott, hogy a Legendás állatok milyen mértékben része a Harry Potter-univerzumnak, de az egyértelmű, hogy Rowling sikerrel tudta tovább tágítani az általa 1997 óta épített világot. A Harry Potter sorozat több iskolában, ha nem is kötelező, de ajánlott olvasmány. Ezzel kapcsolatban Arató László középiskolai tanárt, a Magyartanárok Egyesületének elnökét kérdeztük. - Nagyon sok középiskolában tanítják a Harry Pottert, én csak egyike vagyok ezeknek a tanároknak. Részben azért kezdtük el oktatni, mert népszerű volt, és azt gondoltuk, hogy miért ne olvassanak olyat a gyerekek, ami tetszene nekik, és amit szeretnek? Ráadásul, végtelenül jól van megírva, ezenkívül vállalható az értékrendje is, a gyerekeknek való, mint iskolaregény. A varázslat abban rejlik, hogy ismerős és idegen is egyben. Ennek a kettőnek a keverése izgalmas – kezdte Arató.  - Én csak az első három kötetet szeretem és tanítom, azért, mert az iskolaregény jelleg és a humor is ott a legerősebb. Például Gilderoy Lockhart (a Roxfort tanára a második kötetben) jellegzetes, nevetséges, nagyotmondó, Plautus A hetvenkedő katonájának közeli rokona. Más műveltségi elemek is vannak a műben, és különböző magasirodalmi művek felé is nyílik út. A világok átlépése – Harry a mindennapi életből átlép a varázsvilágba – visszaköszön majd E.T. A Hoffmann Az arany virágcserepében vagy A Mester és Margaritában, vagy éppen a korábban is tanítható Örkény-egypercesekben – fejtette ki a szakember. - A Harry Potter beilleszkedési-fejlődési regény is. Különösen az első kötetben jelenik meg a kettős idegenség, hiszen Harry számára a Roxfortban, a varázslóiskolában minden új. Addigi életét muglik (hétköznapi emberek) között töltötte. Fokozatosan derül ki, hogy muglinak varázsló, varázslónak mugli. A lélektani problémák mellett erkölcsi dilemmákat is feszeget J. K. Rowling. Részben az iskolaigazgató, Dumbledore, részben a legjobb barátai, a szegény varázslócsaládból jövő Ron Weasley, és a mugli származású Hermione Granger óvják meg Harryt attól, hogy arisztokratikus rasszistává váljon, mint Malfoy, aki számtalanszor piszkálta Hermione-t azzal, hogy szülei hétköznapi emberek, ugyanis mindketten fogorvosok.  A Harry Potter rendkívül szórakoztató: olvasót nevel. Nem arról van szó, hogy aki a Harry Pottert szereti, automatikusan a magasirodalom fogyasztójává is válik. Az már a tanár dolga, hogy a Rowling által adott segítséget más könyvek megközelítésében is felhasználja. Sajnos, mióta én elkezdtem tanítani a sorozatot, megfordult a könyv és a film viszonya. Ma már a gyerekek jó része a filmből ismeri a történetet, a varázsvilágot. Most olvastassuk el utólag a könyvet, és nézzük meg, hogy abban mi a más, hasonlítsuk össze a könyvet a filmmel? Igen, ez tanulságos, a médiaváltást, az eltérő kódokat is tanítani kell – zárta gondolatait a magyartanár.   

Hatása a mindennapi életre

Ha már filmes változatról beszélünk, a Harry Potter zenéi is önmagában megváltoztatták a klasszikus zenét. Sokak által ismert főcímdalát – mely John Williams amerikai zeneszerző munkája – zenekarok teszik bele repertoárjukba újra és újra, az egyik legtöbbször játszott filmzene. A Harry Potter a design világában is megállja a helyét. Rengeteg ruha, táska és egyéb holmi készül akár Roxfort-felirattal (és címerrel), akár külön-külön a négy ház (Griffendél, Mardekár, Hugrabug és Hollóhát – a varázslóiskola négy csoportja, ahová tulajdonság alapján osztja be a tanulókat a Teszlek Süveg) nevével és címerével ellátva.  

Az írónő kedvence

 Amíg az egész világot felforgatta írásaival, rá egyetlen könyv volt hatással: Antoine François Prévost Manon Lescaut című regénye, mely 1731-ben jelent meg. Az írónő először 19-20 éves korában olvasta el, amikor szakdolgozatát írta. „Ez a könyv velem tartott – örökké” – olvasható egy interjújában. „Alapvetően ez egy mese a rögeszmés szerelemről. Az, amit elraktároztam magamban, hogy a szerelem mekkora illúzió, és ez folyamatosan visszatért az életembe. Amikor ez megtörténik, mindig előveszem a könyvet. Hát nem egy igazán nagyszerű könyv? Teljesen beépül a fejedbe” – áradozott Rowling.  

Durva előjel a kulturális TAO átalakításához: az EMMI-t cseppet sem érdekli szakmai delegáltak véleménye

Publikálás dátuma
2018.11.17. 10:12

Fotó: Kallos Bea / MTI
A minisztérium lazán kihagyta a Gérecz Attila-díj odaítélésnek folyamatából a kuratóriumba emelt két civil irodalmi szervezet képviselőit.
Az elsőkötetes költőket elismerő Gérecz Attila-díjat érdekes körülmények között adta ki az Emberi Erőforrások Minisztérium, írja a zoom.hu. (Az elismerést egyébként Dezső Kata, az Orbán János Dénes által vezetett Előretolt Helyőrség elnevezésű, állami pénzből finanszírozott íróakadémiának a növendéke kapta az elismerést.) Az EMMI ugyan meghívta a díjat odaítélő kuratóriumba azt a két civil irodalmi szervezetet, a József Attila Kört és a Fiatal Írók Szövetségét, amelyeknek tagjai potenciálisan esélyesek lehetnének a díjra, azonban a döntési folyamatból már se szó, se beszéd, kihagyta őket, vagyis az érdekeltek is csak arról szereztek tudomást, hogy kiosztották a díjat.
Nem véletlen, hogy Áfra János, a díjat odaítélő kuratórium korábbi tagja az ügyről szóló Facebook-posztjában azt írja, az állami szerv és az íróakadémia biztosra akart menni, ezért hagyta ki a döntési folyamatból a felkért kurátorokat.
Az EMMI eljárása azért különösen aggasztó, mert a kormány épp most szünteti meg az előadóművészeti TAO-t, azt az adókedvezmény-konstrukciót, amelyik lehetővé tette, hogy évi 50 milliárd forint kerüljön a színházakhoz. A TAO-támogatás mértéke az eladott jegyek mennyiségével volt egyenesen arányos, következésképpen a piac döntött róla, melyik színházhoz kerüljön a pénz. A kabinet viszont ezt a szisztémát egy olyanra cserélné, ahol lényegében a tárca döntené el kinek jár a dotáció.   
Szerző