Varázsvilág az oktatásban - A Harry Potter felforgatta a világot

Publikálás dátuma
2018.11.17. 12:42

Fotó: Collection Christophel / Warner Bros
Huszonegy év alatt felforgatta a világot, és sok iskolában irodalom órának is témája J. K. Rowling regénysorozata. A történet több generációval szerettette meg az olvasást, bár ma már sokan inkább a filmből ismerik.
A világsikerű Harry Potter sorozat írója, J. K. Rowling generációkat szoktatott rá az olvasásra regényeivel. A rajongótábor egyre csak növekszik, különböző közösségi oldalakon (Facebook, Moly.hu) külön csoportok alakultak és működnek aktívan annak ellenére, hogy a történet utolsó része is már tíz éve jelent meg. Szerda óta vetítik hazánkban a Legendás állatok és megfigyelésük – Grindelwald bűntettei című filmet, amelyet sokan a Harry Potter előzményfilmjének tekintenek. Az alkotás egy kétrészes minisorozat második epizódja, 70 évvel korábban játszódik, mint a Harry Potter és nem Angliában, hanem New Yorkban. A történet szerint Göthe Salmander (a minisorozat főszereplője) Legendás állatok és megfigyelésük című könyvét a Roxfortban, a varázslóiskolában tankönyvként használják. Vitatott, hogy a Legendás állatok milyen mértékben része a Harry Potter-univerzumnak, de az egyértelmű, hogy Rowling sikerrel tudta tovább tágítani az általa 1997 óta épített világot. A Harry Potter sorozat több iskolában, ha nem is kötelező, de ajánlott olvasmány. Ezzel kapcsolatban Arató László középiskolai tanárt, a Magyartanárok Egyesületének elnökét kérdeztük. - Nagyon sok középiskolában tanítják a Harry Pottert, én csak egyike vagyok ezeknek a tanároknak. Részben azért kezdtük el oktatni, mert népszerű volt, és azt gondoltuk, hogy miért ne olvassanak olyat a gyerekek, ami tetszene nekik, és amit szeretnek? Ráadásul, végtelenül jól van megírva, ezenkívül vállalható az értékrendje is, a gyerekeknek való, mint iskolaregény. A varázslat abban rejlik, hogy ismerős és idegen is egyben. Ennek a kettőnek a keverése izgalmas – kezdte Arató.  - Én csak az első három kötetet szeretem és tanítom, azért, mert az iskolaregény jelleg és a humor is ott a legerősebb. Például Gilderoy Lockhart (a Roxfort tanára a második kötetben) jellegzetes, nevetséges, nagyotmondó, Plautus A hetvenkedő katonájának közeli rokona. Más műveltségi elemek is vannak a műben, és különböző magasirodalmi művek felé is nyílik út. A világok átlépése – Harry a mindennapi életből átlép a varázsvilágba – visszaköszön majd E.T. A Hoffmann Az arany virágcserepében vagy A Mester és Margaritában, vagy éppen a korábban is tanítható Örkény-egypercesekben – fejtette ki a szakember. - A Harry Potter beilleszkedési-fejlődési regény is. Különösen az első kötetben jelenik meg a kettős idegenség, hiszen Harry számára a Roxfortban, a varázslóiskolában minden új. Addigi életét muglik (hétköznapi emberek) között töltötte. Fokozatosan derül ki, hogy muglinak varázsló, varázslónak mugli. A lélektani problémák mellett erkölcsi dilemmákat is feszeget J. K. Rowling. Részben az iskolaigazgató, Dumbledore, részben a legjobb barátai, a szegény varázslócsaládból jövő Ron Weasley, és a mugli származású Hermione Granger óvják meg Harryt attól, hogy arisztokratikus rasszistává váljon, mint Malfoy, aki számtalanszor piszkálta Hermione-t azzal, hogy szülei hétköznapi emberek, ugyanis mindketten fogorvosok.  A Harry Potter rendkívül szórakoztató: olvasót nevel. Nem arról van szó, hogy aki a Harry Pottert szereti, automatikusan a magasirodalom fogyasztójává is válik. Az már a tanár dolga, hogy a Rowling által adott segítséget más könyvek megközelítésében is felhasználja. Sajnos, mióta én elkezdtem tanítani a sorozatot, megfordult a könyv és a film viszonya. Ma már a gyerekek jó része a filmből ismeri a történetet, a varázsvilágot. Most olvastassuk el utólag a könyvet, és nézzük meg, hogy abban mi a más, hasonlítsuk össze a könyvet a filmmel? Igen, ez tanulságos, a médiaváltást, az eltérő kódokat is tanítani kell – zárta gondolatait a magyartanár.   

Hatása a mindennapi életre

Ha már filmes változatról beszélünk, a Harry Potter zenéi is önmagában megváltoztatták a klasszikus zenét. Sokak által ismert főcímdalát – mely John Williams amerikai zeneszerző munkája – zenekarok teszik bele repertoárjukba újra és újra, az egyik legtöbbször játszott filmzene. A Harry Potter a design világában is megállja a helyét. Rengeteg ruha, táska és egyéb holmi készül akár Roxfort-felirattal (és címerrel), akár külön-külön a négy ház (Griffendél, Mardekár, Hugrabug és Hollóhát – a varázslóiskola négy csoportja, ahová tulajdonság alapján osztja be a tanulókat a Teszlek Süveg) nevével és címerével ellátva.  

Az írónő kedvence

 Amíg az egész világot felforgatta írásaival, rá egyetlen könyv volt hatással: Antoine François Prévost Manon Lescaut című regénye, mely 1731-ben jelent meg. Az írónő először 19-20 éves korában olvasta el, amikor szakdolgozatát írta. „Ez a könyv velem tartott – örökké” – olvasható egy interjújában. „Alapvetően ez egy mese a rögeszmés szerelemről. Az, amit elraktároztam magamban, hogy a szerelem mekkora illúzió, és ez folyamatosan visszatért az életembe. Amikor ez megtörténik, mindig előveszem a könyvet. Hát nem egy igazán nagyszerű könyv? Teljesen beépül a fejedbe” – áradozott Rowling.  

Durva előjel a kulturális TAO átalakításához: az EMMI-t cseppet sem érdekli szakmai delegáltak véleménye

Publikálás dátuma
2018.11.17. 10:12

Fotó: Kallos Bea / MTI
A minisztérium lazán kihagyta a Gérecz Attila-díj odaítélésnek folyamatából a kuratóriumba emelt két civil irodalmi szervezet képviselőit.
Az elsőkötetes költőket elismerő Gérecz Attila-díjat érdekes körülmények között adta ki az Emberi Erőforrások Minisztérium, írja a zoom.hu. (Az elismerést egyébként Dezső Kata, az Orbán János Dénes által vezetett Előretolt Helyőrség elnevezésű, állami pénzből finanszírozott íróakadémiának a növendéke kapta az elismerést.) Az EMMI ugyan meghívta a díjat odaítélő kuratóriumba azt a két civil irodalmi szervezetet, a József Attila Kört és a Fiatal Írók Szövetségét, amelyeknek tagjai potenciálisan esélyesek lehetnének a díjra, azonban a döntési folyamatból már se szó, se beszéd, kihagyta őket, vagyis az érdekeltek is csak arról szereztek tudomást, hogy kiosztották a díjat.
Nem véletlen, hogy Áfra János, a díjat odaítélő kuratórium korábbi tagja az ügyről szóló Facebook-posztjában azt írja, az állami szerv és az íróakadémia biztosra akart menni, ezért hagyta ki a döntési folyamatból a felkért kurátorokat.
Az EMMI eljárása azért különösen aggasztó, mert a kormány épp most szünteti meg az előadóművészeti TAO-t, azt az adókedvezmény-konstrukciót, amelyik lehetővé tette, hogy évi 50 milliárd forint kerüljön a színházakhoz. A TAO-támogatás mértéke az eladott jegyek mennyiségével volt egyenesen arányos, következésképpen a piac döntött róla, melyik színházhoz kerüljön a pénz. A kabinet viszont ezt a szisztémát egy olyanra cserélné, ahol lényegében a tárca döntené el kinek jár a dotáció.   
Szerző

Elsöprő siker Kurtág operája

Publikálás dátuma
2018.11.16. 21:05

Fotó: MILÁNÓI SCALA
Fényes sikernek nevezte az olasz sajtó Kurtág György operáját. Mint a L’Avvenire című lap fogalmazott, Samuel Beckett 1957-ben bemutatott A játszma vége című abszurd drámájának megzenésített változata, amelyet csütörtökön a milánói Scalában mutattak be, a magyar zeneszerző „opus maximuma”, mivel eddig legfeljebb 15 perces műveket írt. Az opera azonban két órás. A mű, amelyet Marjus Stenz vezényelt, azonban talán még Beckett drámájánál is jobb, állapítja meg a lap. Kurtág Beckett művének csak néhány elemét jelenítette meg. Kurtág önmagát hozza, zenei meggyőződését elemi erővel jeleníti meg. A szerző megállapítja A játszma vége valami új kezdete. „Ez életem legcsodálatosabb napja” – mondta az előadás után Alexander Pereira, a milánói Scala intendánsa. Egy tízéves álma vált ugyanis valóra azzal, hogy a híres operaházban mutatták be a világon először Kurtág darabját. A kétórás zene érzelmek sorát hozza elő. Nyolc percen át tapsolt a közönség. A 92 éves zeneszerző feleségével, Martával Budapesten hallgatta a bemutatót. Jelen volt azonban fia, ifj. Kurtág György, aki elmondta, apja azért valamiképpen mégiscsak jelen van a milánói operában. A szerző megállapítja, Kurtág valódi operát alkotott, az érzelmi intenzitást a tőle megszokott és a végletekig mértéktartó zenei stílussal párosította. A lap szerint ehhez igazodik a minimálisra redukált, de elegáns, fekete-fehér díszlet is, amely forgószínpaddal követi az opera öt jelenetét. A főszereplő Hamm szülei, Nell és Nagg úgy jelennek meg a színpadon, hogy felsőtestük egy-egy szemeteskukából emelkedik ki. A lap megemlítette, hogy a bemutatón neves kritikusok is megjelentek. Az Il Giornale di Vicenza ugyancsak óriási sikerről tett említést, s bár maga a szerző nem volt jelen, a hatalmas taps neki szólt.
Szerző
Frissítve: 2018.11.16. 21:07