Az agrárminisztériumban igyekezett tájékozódni a környezet- és természetvédelmet érintő leépítésekről Szél Bernadett. A független képviselő elvileg a legilletékesebbel, Rácz András környezetügyi államtitkárral beszélt, ám a kép a megbeszélés után sem lett sokkal tisztább.
Ahogy lapunknak elmondta, Rácz András tájékoztatása szerint a környezetügyi államtitkárságon 31 százalékos leépítés volt (a sajtó mindmáig nem cáfolt híreiben 44 százalék szerepelt), ami azt jelenti, hogy 36 főt mentettek fel, és ezen felül akadt még 7 fő, aki önként, felmondással ment el. Összesen 43 fő távozott az államtitkárságtól - ám további 17 munkatársat elbocsátottak az államtitkárság felügyelete alá tartozó Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ): igy jön ki az a 60 fő, amennyit a minisztérium említett a hivatalos közleményében. (Mivel az OMSZ háttérszervnek számít, a közlemény az összes háttérintézmény összesített létszámával vetette össze az elbocsátottakét, és azt közölte „A minisztérium környezetügyi államtitkársága, valamint a szakmai felügyelete alá tartozó háttérintézmények és területi szervek 2208 fős létszámából összesen 60 kolléga álláshelye szűnt meg. Ez a sajtóban megjelent számokkal ellentétben mindösszesen 2,7 százalékosos létszámcsökkenést jelent az államtitkárság vonatkozásában.”)
Szél Bernadett azt a kérdést is föltette, hogy a tárca más szakterületeinél mekkora volt a leépítés. Rácz András konkrétumok nélküli válasza szerint 32 százalék a minisztériumi átlag, amihez képest „kifejezetten jónak mondható” a környezet- és természetvédelmet érintő 31 százalék. A valóságban ugyanakkor a tárca számára csak 25 százalékos csökkentési keretet határozott meg a kormány, amit a környezetügynél a 31 százalékos elbocsátással mindenképpen túlteljesítettek.
Az államtitkár egyúttal azt is elismerte a képviselőnek, hogy a környezetügyben egy teljes főosztály megszűnik, mivel az előírt 12 fős keret alá csökken a létszám, a természetvédelmi helyettes államtitkárságon pedig 40 százalékos volt a leépítés. Rácz András büszkén említette ugyanakkor, hogy a nemzeti parkoktól senkit sem küldtek el, mert a tárcánál „az a filozófiájuk, hogy a természetvédelem kétkezi munka, nem irodákban és konferenciatermekben zajlik”, és hogy „csupán akkor keletkezett volna gond az állami természetvédelemben, ha a nemzeti parkoktól bocsátottak volna el embereket”.
Ez azonban ebben a formában semmiképpen sem helytálló: a tárca már eddig sem tudta követni a kormány jogalkotási tempóját, a jövőben a szűkített létszámmal még nehezebb lesz megoldani az összes jogszabály és kormányzati intézkedés – elvben kötelező – fenntarthatósági szempontú elemzését, a hatások utólagos monitorozását, illetve az uniós környezetvédelmi jognak való megfelelés ellenőrzését, vagyis mindazt, ami a környezetvédelmi kormányzat legfőbb feladata lenne.
