Majdnem 300 milliárdot utalnak haza évente a külföldön dolgozó magyarok

854 millió eurót, több mint 270 milliárd forintot utaltak haza a tartósan külföldön élő magyar állampolgárok tavaly, szemlézi az Eurostat jelentését a portfolio.hu. És ez végre egy hiteles adatnak tűnik.

Az MNB számai között ugyan szerepelt egy majdnem 3,5 milliárd eurónyi (több mint 1000 milliárd forint) munkavállalói jövedelem szerepel (értsd: az idegenben robotoló hazánkfiai ennyit kerestek) de egyrészt ez bruttó összeg, másrészt tartalmazza a külföldi megélhetés költségeit és a megtakarításokat, vagyis nincs túl sok köze a direkt hazautalásokhoz.

A hazaküldött pénzről a Hitelintézeti Szemlében jelent meg egy tanulmány, mely kikérdezéses módszerrel próbálta megbecsülni a külföldről hazautalt összeg nagyságát. Ebben az említett 270 milliárdos tételnek csak a töredéke, mindössze 38 milliárd forint jelent meg. (Igaz, azt maga az MNB is elismerte, hogy ezekkel a kutatásokkal az emberek egy részét nem sikerült elérni még reprezentatív mintavétel mellett sem, ezért ennek eredményei nem minden esetben hasonlíthatók össze a makrostatisztikákban szereplő adatokkal.)

Az Eurostat kimutatása szerint a teljes 854 millió eurós Magyarországra utalt pénz tetemes része, 808 millió euró az Unión belülről érkezik. A "pénzküldésben" az első nagy ugrás 2011-ről 2012-re volt, hiszen 2011-ben nyílt meg a német és az osztrák munkaerőpiac a magyarok számára a hétéves moratóriumot követően. Ez egyébként egybevág az elvándorlási trendekkel is, a 2010-es évek elején pörgött fel leginkább a magyarok külföldre vándorlása. Emellett az egyre magasabb összegben az is szerepet játszhat, hogy az elmúlt években egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a hazautalásoknak, így egyre megbízhatóbbak az erre vonatkozó adatok.

A hazautalások jelentősége azon túl, hogy a külföldön élő magyarok számára lehet következtetni belőle, a magyar gazdaság szempontjából is jelentős. Korábban a Portfolio is írt arról, hogy Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest vezetője felvetette, hogy ha a hazautalások jelentős összeget tesznek ki, akkor nem biztos, hogy csak a magyar béremelések hajtják az itthoni fogyasztást, ahogy eddig gondoltuk. Vagyis a most kapott összeget érdemes lehet az itthoni fogyasztással összevetni. Persze nem tudhatjuk biztosan, hogy a hazautalt jövedelem mekkora részét költik el itthon, és mennyi megy megtakarításra, de a 270 milliárdos összeg is eltörpül a 10 ezer milliárd forint feletti magyarországi éves kiskereskedelmi forgalomhoz képest.