védjegy;

Egy szimbólum mind fölött: jön a nemzeti védjegy, és mindent a pékekről

Az állam 47 tanúsító védjegyet sűrítene egybe - így javítaná többek között az élelmiszerek minőségét.

Az Agrárminisztérium olyan új, állami minősítési rendszert szeretne létrehozni, amely kiváltja az összes egyéb minőségi emblémát, egyetlen erős védjegyet teremtve, deklarálta az agrárminiszter. Nagy István a Magyar Pékszövetség közgyűlésén beszélt arról, hogy a biztonságos és jó minőségű termékek iránti igénynek megfelelve hoznának létre egy új, állami felügyeletű nemzeti védjegyet, amely hiteles és valódi biztonságot ad a termékeknek és a vásárlóknak.

Jelenleg Magyarországon 47 tanúsító védjegy és 11 ezer olyan jelölés létezik, amely élelmiszerek esetében használatos, de ezek között nehéz eligazodnia a gyártóknak és a vásárlóknak is - indokolta a kezdeményezést az agrárminiszter.

Emlékeztetett arra, hogy a sütőipar az élelmiszerágazat egyik legrégebbi ága, amelyben a hazai élelmiszeripari vállalatok mintegy negyede, vagyis csaknem 1200 vállalkozás 19 ezer munkavállalója dolgozik.  Az újjáalakult Agrárminisztériumnak egyik kiemelt feladata az élelmiszeripar, azon belül a sütőipar fejlesztése. Január 1-jétől például 40 milliárd forintos pályázati keret nyílik meg technológiai beruházásokra, amelyekre a pékségek is jelentkezhetnek.

A gazdaságfejlesztési pályázatokon a sütőipari cégek eddig több mint négyszáz pályázatot adtak be és 6 milliárd forintot nyertek el, amelyből 4 milliárdot már ki is osztottak - jegyezte meg.

Nagy István szerint védeni kell a magyar pékárukat az olcsóbb és gyengébb minőségű termékektől, ezért is változtatták meg a magyar élelmiszerkönyv előírásait. Úgy fogalmazott: a fehér kenyér és a rozskenyér legyen az, amit a neve is tükröz.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a sütőipar az elmúlt 50 évben jelentős átalakuláson ment át, robbanásszerűen bővült a termékpaletta. Míg 50 éve alig tízféle kenyér és 50-féle péksütemény volt, addig ma 150-féle kenyér és több ezerféle péksütemény van a kínálatban.

Az agrártárca vezetője arról is szólt, hogy a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Nébih) kiemelt ügyekkel foglalkozó igazgatóságának feladatkörét bővítették, hogy növelje az élelmiszerbiztonsági ellenőrzések hatékonyságát. Ezt szolgálja az is, hogy a következő években mintegy 8 milliárd forintból egységes központi laborbázist alakíthat ki a Nébih, visszaszorítva a visszaéléseket.

Az agrártárca új online élelmiszeripari adatbázist is kiépít, hogy az ágazat statisztikai adatait felhasználóbarát módon, módszertani útmutatókkal együtt lehessen elérni. A minisztérium szándéka, hogy az új élelmiszeripari információs rendszer, az ÉLIR az élelmiszeripar valós információs központja legyen - emelte ki Nagy István.