Hajléktalanhelyzet: célt téveszthet az aluljárók lezárása - "Budapest alatt" egy csomó nem fedél nélküli szegény is él

Publikálás dátuma
2018.11.19. 15:52

Fotó: Népszava
A kormány és a főváros lezárathatja éjszakára Budapest aluljáróit, így kényszerítve a hajléktalan embereket a párhuzamosan bővített ellátórendszerbe. Az új helyekre biztosan szükség van, a tiltások sora pedig kényszerhelyzetbe hozza az ellátásban dolgozókat.
Még idén új szakaszába léphet a hajléktalanok eltüntetése a közterületről: Budapest legnagyobb közlekedési csomópontjaiban éjszakára lezárnák az aluljárókat az utolsó metró után, írja a hvg.hu a lap birtokába került kormányzati előterjesztés alapján. Ezzel párhuzamosan pedig végre az ellátórendszert is erősítheti a kormány, már ha a javaslat erre vonatkozó részét is elfogadják.
A Kásler Miklós tárcája által kidolgozott előterjesztésnek a budapesti aluljárók lezárására vonatkozó része nagyjából 300 embert érinthet, mondta el Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója a Népszavának. Ezeknek az embereknek az életében többféle szerepet játszanak az aluljárók: nem csak éjszakázni járnak le, de közösségi térként is használják a helyeket, ahol találkozhatnak és társasági életet élnek. Emellett megélhetésüket is jelenti a metróhoz siető vagy épp pékségnél sorban álló emberektől kért pénz. Ezek miatt nem is csak hajléktalanokról van szó; lakhatással bíró szegények is szép számmal töltik idejüket Budapest felszíne alatt. Így
kérdéses, hogy az újabb tiltással eléri-e az Emmi, hogy többen forduljanak az egyébként is kapacitáshiánnyal küzdő ellátórendszerhez.

Mint Aknai fogalmazott, ezzel ugyanis eddigi életmódjukon kéne változtatniuk az érintetteknek. Valószínűbb, hogy inkább csak kijjebb szorulnak majd a forgalmas belvárosból éjszakára, ahová nappal ugyanúgy visszatérnek majd, mint eddig.
A javaslatban szerepel továbbá egy 150 férőhelyes új központ létrehozása az "önellátásra képtelen", tartós ápolásra szoruló hajléktalan emberek számára. Ez egy előre mutató elképzelés, hiszen a Február harmadika kutatás szerint a hajléktalan emberek körülbelül ötöde folyamatos mentális, vagy egészségügyi támogatást igényelne, világított rá Aknai. Sokan vannak jelenleg olyanok az utcán, akik valamilyen pszichiátriai kezelést igényelnének, hiszen kezeletlenül maradt pszichés problémájuk, szenvedélybetegségük miatt veszítették el lakhatásukat.
A javaslatban szerepel még bővebb forrás biztosítása hat ellátással foglalkozó szervezetnek, ami országos szinten 346 további férőhelyet jelenthet. Mindez önmagában jól hangzik, ugyanakkor arra figyelmeztetett a szakember, hogy
pusztán a számok, hogy hol hány újabb hely lesz, önmagukban semmit sem jelentenek.

Ezekkel kapcsolatban a kérdés az, hogy az adott intézményeknek van-e lehetősége a rászoruló emberek személyes, konkrét problémáival foglalkozni. Jelentős részüknek ugyanis nem világos, hogy milyen gondjai vannak, és azokkal hogyan küzdhetnének meg. Hosszú rehabilitáció végén illeszkedhetnek csak vissza a társadalomba, melynek legelső lépése az lenne, hogy belátják segítségre szorulnak. A hajléktalan embereken segítő ellátórendszer feladata ezért az is, hogy eljuttassa az érintetteket ehhez a felismeréshez.
Az ehhez szükséges személyes kapcsolattartást kifejezetten megnehezíti, hogy a jelenlegi szabályozás miatt sokan folyamatosan vándorolnak Budapesten. Az utcákon 30-nál több szervezet működik, különböző területeken, és mikor valaki az egyik városrészről a másikba kénytelen "költözni", az ott dolgozó szociális munkásoknak elölről kell kezdenie vele az ismerkedést, a bizalom kiépítését, a kapcsolatfelvételt.

Tarlós személyes kérése volt

"Én kértem, hogy vizsgálják meg a nagyobb fővárosi aluljárók éjszakai lezárásának lehetőségét és következményeit" – mondta az Index.hu-nak Tarlós István budapesti főpolgármester arra a kérdésre, hogy ismeri-e a nyilvánosságra került kormányzati előterjesztést. A főpolgármester hozzátette: még gondolkodik, hogyan és mikor érdemes lépni az ügyben, mert - mint fogalmazott - "amikor mínusz van, az speciális helyzet".

Szerző
Frissítve: 2018.11.19. 17:15

Oda a könyvelés, elégtek az európai ügyészségi csatlakozásért gyűjtött aláírások is DK irodájában

Publikálás dátuma
2018.11.19. 15:30

Fotó: Kocsonya Zsófia / MTI
Gyakorlatilag minden megsemmisült a Demokratikus Koalíció központi irodáiban a szombati épülettűzben - jelentette be a párt ügyvezető alelnöke.
Molnár Csaba hétfőn az épület előtt tartott sajtótájékoztatót, miután a párt néhány tagja felmehetett a kiégett tetőtéri irodákba. A politikus azt mondta, hogy az eszközeik és használati tárgyaik vagy elégtek vagy a lezuhanó gerendáktól, illetve az oltóvíztől semmisültek meg.
Még mindig csak annyit tudnak, hogy az épület alsó és az ötödik emeletén is kiütött egy-egy tűz, de a tűzoltóság egyelőre nem tudja megmondani, hogy van-e összefüggés a két eset között, mondta Molnár. A DK által kezelt adatbázisokat és személyes adatokat nem az épületben lévő szervereken tárolták, ezért azok biztonságban vannak,
a könyveléseik és irataik azonban megsemmisültek.

A politikus hozzátette, hogy az Állami Számvevőszék munkatársai éppen az elmúlt héten kértek dokumentumokat tőlük, azokat már korábban átadták.
Azt is elmondta, hogy az irodáikban több kortárs művészeti alkotást is kiállítottak, ezek egy vagy kettő kivételével teljesen megsemmisültek.
Szintén elégett az összes, a közvetlen főpolgármester-választásért, valamint az európai ügyészség felállításának érdekében gyűjtött aláírásuk is

- jelentette be Molnár, aki egyúttal köszönetet mondott azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek felajánlották, hogy megosztják velük irodáikat. Ám a DK nem él a lehjetőséggel, mert nem férnének el. A párt központja több mint harminc alkalmazottnak adott helyet, ők átmenetileg a Képviselői Irodaházból, illetve otthonról folytatják munkájukat.
Az ügyvezető alelnök megköszönte a felajánlott adományokat is. Egy kérdésre felelte, hogy még nem tudják, hogy mikor és mennyit fog fizetni a biztosító, ezért az adományokból a működésükhöz leginkább szükséges eszközöket veszik majd meg.
Frissítve: 2018.11.19. 16:37

A kormány az állatkertben érzi magát Gruevszki miatt

Publikálás dátuma
2018.11.19. 15:30

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Természetesen téma volt a Parlamentben a Magyarországra szökött volt macedón miniszterelnök ügye. Harangozó Tamás nem mondhatta el Orbán Viktornak címzett kérdését, mert megvonták tőle a szót.
A statisztikák szerint az ország leglátogatottabb intézménye a Fővárosi Állatkert, örömmel látom, hogy hamarosan akár a most második helyen álló Országgyűlés is felzárkózhat hozzá – ez a kijelentés Nikola Gruevszki Magyarországra szökött volt macedón miniszterelnök kapcsán hangzott el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter részéről. A minisztert Varju László, a DK képviselője kérdezte a hazájában korrupció miatt két év letöltendő börtönbüntetésre ítélt politikussal kapcsolatban. Varju László szerint a kormány a letelepedési kötvényekkel „soha be nem fektető befektetőket” engedett be nagy számban az országba, a Gruevszki megszöktetésében játszott magyar szerep, a különleges bánásmód pedig diktatúrákat, banánköztársaságokat idéz. Gulyás Gergely a válaszában a fentieken túl még azt mondta, hogy a Gruevszkit érintő menekültügyi eljárásról már „így is sokkal több információt közölt a kormány, mint azt számos nyugat-európai országban tennék”, az ügy pedig tisztán jogi megítélésű. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője kérdésében az uniós alapszerződés 83. cikkelyét idézte, miszerint egyes súlyos bűncselekmények esetében (ilyen a korrupció is), az EU jogi minimumokat állapít meg, az egyik ilyen, hogy a korrupcióért jogerősen elítéltek nem kaphatnak menekültstátuszt – feltéve, hogy az Orbán-kormány az ilyen eseteket nem „szabadságjognak” tekintik, aminek üldözése miatt az illető védelmet érdemel. A képviselő azt is kérdezte, milyen alapon kapott Gruevszki különleges elbírálást a Magyarországra lépése esetében, mivel a magyar törvények ilyet csak terhes nőknek, kisgyermekes anyáknak, kísérő nélküli kiskorúaknak, háborús traumákon átesetteknek biztosítja. Gulyás Gergely válaszában megismételte, hogy menekültügyi eljárás zajlik az ügyben, „mindezek a szempontok ennek keretében értelmezendők”, a bevándorlási hivatal önállóan dönt, ezért meg kell várni a határozatát. Egyébként pedig „a korrupció súlyos bűncselekmény, ezért ez a kormány szigorította is a büntetését”. Szabó Tímea szerint az egész ügyben „kínosabbnál kínosabb válaszokat ad a kormány”. Harangozó Tamás nem mondhatta el az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett kérdését, mert az elnöklő Jakab István megvonta tőle a szót. Az MSZP képviselője Pintér Sándor belügyminisztert is kérdezte volna, de nem fogadta el a válaszadónak kijelölt belügyi államtitkárt, ezek után szerette volna a Gruevszkire vonatkozó kérdését feltenni az Orbán Viktort helyettesítő Gulyás Gergelynek, de Jakab István erre már nem hagyott időt. Harangozó Tamás a Népszavának azt mondta, miután a sajtó gyakorlatilag teljes mértékben rekonstruálta Gruevszki menekülését, és azt, hogy ebben milyen formában vettek részt magyar diplomaták, azt akarta megkérdezni, hogy erre ki és milyen alapon adott nekik utasítást, illetve azt is elmondta volna, hogy az a különleges bánásmód, amire a kormány hivatkozik Gruevszkivel kapcsolatban, a törvények szerint tömeges migráció okozta válsághelyzetben nem alkalmazható, így a kormány mindenképpen megszegte saját törvényeit.