Hajléktalanhelyzet: célt téveszthet az aluljárók lezárása - "Budapest alatt" egy csomó nem fedél nélküli szegény is él

A kormány és a főváros lezárathatja éjszakára Budapest aluljáróit, így kényszerítve a hajléktalan embereket a párhuzamosan bővített ellátórendszerbe. Az új helyekre biztosan szükség van, a tiltások sora pedig kényszerhelyzetbe hozza az ellátásban dolgozókat.

Még idén új szakaszába léphet a hajléktalanok eltüntetése a közterületről: Budapest legnagyobb közlekedési csomópontjaiban éjszakára lezárnák az aluljárókat az utolsó metró után, írja a hvg.hu a lap birtokába került kormányzati előterjesztés alapján. Ezzel párhuzamosan pedig végre az ellátórendszert is erősítheti a kormány, már ha a javaslat erre vonatkozó részét is elfogadják.

A Kásler Miklós tárcája által kidolgozott előterjesztésnek a budapesti aluljárók lezárására vonatkozó része nagyjából 300 embert érinthet, mondta el Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója a Népszavának. Ezeknek az embereknek az életében többféle szerepet játszanak az aluljárók: nem csak éjszakázni járnak le, de közösségi térként is használják a helyeket, ahol találkozhatnak és társasági életet élnek. Emellett megélhetésüket is jelenti a metróhoz siető vagy épp pékségnél sorban álló emberektől kért pénz. Ezek miatt nem is csak hajléktalanokról van szó; lakhatással bíró szegények is szép számmal töltik idejüket Budapest felszíne alatt. Így

Mint Aknai fogalmazott, ezzel ugyanis eddigi életmódjukon kéne változtatniuk az érintetteknek. Valószínűbb, hogy inkább csak kijjebb szorulnak majd a forgalmas belvárosból éjszakára, ahová nappal ugyanúgy visszatérnek majd, mint eddig.

A javaslatban szerepel továbbá egy 150 férőhelyes új központ létrehozása az "önellátásra képtelen", tartós ápolásra szoruló hajléktalan emberek számára. Ez egy előre mutató elképzelés, hiszen a Február harmadika kutatás szerint a hajléktalan emberek körülbelül ötöde folyamatos mentális, vagy egészségügyi támogatást igényelne, világított rá Aknai. Sokan vannak jelenleg olyanok az utcán, akik valamilyen pszichiátriai kezelést igényelnének, hiszen kezeletlenül maradt pszichés problémájuk, szenvedélybetegségük miatt veszítették el lakhatásukat.

A javaslatban szerepel még bővebb forrás biztosítása hat ellátással foglalkozó szervezetnek, ami országos szinten 346 további férőhelyet jelenthet. Mindez önmagában jól hangzik, ugyanakkor arra figyelmeztetett a szakember, hogy

Ezekkel kapcsolatban a kérdés az, hogy az adott intézményeknek van-e lehetősége a rászoruló emberek személyes, konkrét problémáival foglalkozni. Jelentős részüknek ugyanis nem világos, hogy milyen gondjai vannak, és azokkal hogyan küzdhetnének meg. Hosszú rehabilitáció végén illeszkedhetnek csak vissza a társadalomba, melynek legelső lépése az lenne, hogy belátják segítségre szorulnak. A hajléktalan embereken segítő ellátórendszer feladata ezért az is, hogy eljuttassa az érintetteket ehhez a felismeréshez.

Az ehhez szükséges személyes kapcsolattartást kifejezetten megnehezíti, hogy a jelenlegi szabályozás miatt sokan folyamatosan vándorolnak Budapesten. Az utcákon 30-nál több szervezet működik, különböző területeken, és mikor valaki az egyik városrészről a másikba kénytelen "költözni", az ott dolgozó szociális munkásoknak elölről kell kezdenie vele az ismerkedést, a bizalom kiépítését, a kapcsolatfelvételt.