Előfizetés

A kormány az állatkertben érzi magát Gruevszki miatt

Népszava-infromáció
Publikálás dátuma
2018.11.19. 15:30

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Természetesen téma volt a Parlamentben a Magyarországra szökött volt macedón miniszterelnök ügye. Harangozó Tamás nem mondhatta el Orbán Viktornak címzett kérdését, mert megvonták tőle a szót.
A statisztikák szerint az ország leglátogatottabb intézménye a Fővárosi Állatkert, örömmel látom, hogy hamarosan akár a most második helyen álló Országgyűlés is felzárkózhat hozzá – ez a kijelentés Nikola Gruevszki Magyarországra szökött volt macedón miniszterelnök kapcsán hangzott el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter részéről. A minisztert Varju László, a DK képviselője kérdezte a hazájában korrupció miatt két év letöltendő börtönbüntetésre ítélt politikussal kapcsolatban. Varju László szerint a kormány a letelepedési kötvényekkel „soha be nem fektető befektetőket” engedett be nagy számban az országba, a Gruevszki megszöktetésében játszott magyar szerep, a különleges bánásmód pedig diktatúrákat, banánköztársaságokat idéz. Gulyás Gergely a válaszában a fentieken túl még azt mondta, hogy a Gruevszkit érintő menekültügyi eljárásról már „így is sokkal több információt közölt a kormány, mint azt számos nyugat-európai országban tennék”, az ügy pedig tisztán jogi megítélésű. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője kérdésében az uniós alapszerződés 83. cikkelyét idézte, miszerint egyes súlyos bűncselekmények esetében (ilyen a korrupció is), az EU jogi minimumokat állapít meg, az egyik ilyen, hogy a korrupcióért jogerősen elítéltek nem kaphatnak menekültstátuszt – feltéve, hogy az Orbán-kormány az ilyen eseteket nem „szabadságjognak” tekintik, aminek üldözése miatt az illető védelmet érdemel. A képviselő azt is kérdezte, milyen alapon kapott Gruevszki különleges elbírálást a Magyarországra lépése esetében, mivel a magyar törvények ilyet csak terhes nőknek, kisgyermekes anyáknak, kísérő nélküli kiskorúaknak, háborús traumákon átesetteknek biztosítja. Gulyás Gergely válaszában megismételte, hogy menekültügyi eljárás zajlik az ügyben, „mindezek a szempontok ennek keretében értelmezendők”, a bevándorlási hivatal önállóan dönt, ezért meg kell várni a határozatát. Egyébként pedig „a korrupció súlyos bűncselekmény, ezért ez a kormány szigorította is a büntetését”. Szabó Tímea szerint az egész ügyben „kínosabbnál kínosabb válaszokat ad a kormány”. Harangozó Tamás nem mondhatta el az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett kérdését, mert az elnöklő Jakab István megvonta tőle a szót. Az MSZP képviselője Pintér Sándor belügyminisztert is kérdezte volna, de nem fogadta el a válaszadónak kijelölt belügyi államtitkárt, ezek után szerette volna a Gruevszkire vonatkozó kérdését feltenni az Orbán Viktort helyettesítő Gulyás Gergelynek, de Jakab István erre már nem hagyott időt. Harangozó Tamás a Népszavának azt mondta, miután a sajtó gyakorlatilag teljes mértékben rekonstruálta Gruevszki menekülését, és azt, hogy ebben milyen formában vettek részt magyar diplomaták, azt akarta megkérdezni, hogy erre ki és milyen alapon adott nekik utasítást, illetve azt is elmondta volna, hogy az a különleges bánásmód, amire a kormány hivatkozik Gruevszkivel kapcsolatban, a törvények szerint tömeges migráció okozta válsághelyzetben nem alkalmazható, így a kormány mindenképpen megszegte saját törvényeit.

Macedón kamion hozta a bevándorlókat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.19. 15:19
Képünk illusztráció
Az afgán férfiak nem ismerték a magyar módit, diplomataautó helyett egy kamion rakterében próbáltak magyar területre jutni.
A tömeges bevándorlás ezúttal négy afgán határsértő képében tette próbára a magyar rendőröket: az afgán férfiak hétfőn reggel Röszkén, egy kamionra rejtőzve próbáltak átjutni a szerb-magyar határon – de gyorsan lebuktak.
A határsértők nem tudták igazolni magukat, ezért a rendőrök visszakísérték az ideiglenesnek nevezett, valójában már három éve álló biztonsági határzáron, derül ki a police.hu cikkéből.
 A múlt héten egyébként 174 hasonló átkísérést bonyolítottak le a magyar rendőrök, és 15 személy ellen indítottak eljárást. Egy határsértőt azonban nem tudtak elkapni: Nikola Gruevszki, körözött, elítélt macedón kormányfőt, aki dörzsölt módon nem vonat alvázára kapaszkodva, teherautók platóján kucorogva érkezett, hanem  diplomáciai kísérettel – és bár útlevele sem volt, elkerülhette a tranzitzónát, egyenesen Budapesten adta be menedékkérelmét.

Harangozó: rabszolgává tennék a kormányzati tisztviselőket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.19. 15:12

Fotó: Németh András Péter
A kommunista módi köszön vissza a tizenkét órás robottal és az eddiginél is szigorúbb fegyelmi szabályok bevezetésével – mondta Harangozó Tamás a parlamentben. A változások ráadásul anyagilag sem kedveznek a kormányzati dolgozóknak.
 A véleménynyilvánítás és a mozgás szabadságát is korlátozza a kormány új jogszabálytervezete, –mondta napirend előtti felszólalásában a szocialisták képviselője. Harangozó Tamás szerint a kapkodva, érdemi véleményezés nélkül formába öntött tervezet alapjaiban forgatná fel rendvédelmi köztisztviselők életét – akik korábban kormányzati tisztviselők voltak, de egyik pillanatról a másikra a belügy alá sorolnák őket. A politikus hozzátette, a kormány a kötelező 12 órás munkaidővel szentesítené a túlórázást is, úgy hogy azért semmilyen kompenzációt nem kínál. „Mindezzel újra létrejönne a kommunizmusban ismert belügyi alkalmazotti állás” - jegyezte meg a politikus, aki szerint a szakszervezetek szerint is elfogadhatatlan a javaslat. Harangozó arra is emlékeztetett, hogy a tervezett bértábla is hátrányos lenne az a belügybe átvett tisztviselők számára, hiszen amíg egy ügykezelő bruttó 145 ezer forintot keresne, addig egy közigazgatási államtitkár 19 milliót vihetne havonta haza.

A béremelés, amiért robotot várnak

Felvetésére Kontrát Károly a belügyi tárca parlamenti államtitkára válaszolt, aki azt hányta Harangozó szemére, hogy egykori kormányzati tanácsadóként – több mint tíz évvel ezelőtt – nem kért illetményemelést a köztisztviselőknek. Kontrát riposztjában azt is büszkén említette, hogy a rendvédelmi életpályával 2015 és 2019-ig átlagosan 50 százalékkal emelkedett a szférában dolgozók bére.
Épp csak az inflációt nem számolta hozzá, na és azt, hogy az új tervezet kioltja majd a béremelés hatását, hiszen az ötven százalékkal emelt bérért másfélszer annyit kell majd dolgozni.

Az utolsó pillanatban „egyeztettek”

 Mint lapunk korábban beszámolt róla, a kormány nem véletlenül nem akarta, hogy a szakszervezeteknek legyen idejük átbogarászni az új tisztviselői jogállási törvények passzusait, olyan sok kérdésben akarja a mostaninál hátrányosabb, még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozni az állami pénzen fenntartott hivatalok alkalmazottait. A kancellária péntek délutánra, utolsó pillanatban hívta össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összevont ülését. Az egyik javaslat – ahogyan arról lapunk tegnap elsőként beszámolt – eltörli a mindössze két éves állami tisztviselőkről szóló törvényt, helyette a kormányzati tisztviselőkről szóló jogszabályt akarja bevezetni. Bár az indoklás szerint erre „a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése érdekében” van szükség, sem kiszámíthatóbb, sem könnyebb nem lesz a hivatalok munkatársainak élete. A szakszervezetek jelentős része azt gondolja, hogy a javaslat szakmailag elfogadhatatlan, nem teszi kiszámíthatóvá a központi igazgatásban dolgozók életét, viszont sok ponton az eddig rájuk vonatkozó szabályoknál rosszabb helyzetet teremt az alkalmazottaknak. Nem tartják kizártnak, hogy mindkét érintett kör szabadságainak durva megnyirbálása alaptörvénybe ütköző lépés a kormány részéről és erősen kifogásolják a napi 12 órás munkavégzés bevezetését, a túlórák ingyenességét is. A legtöbb érdekvédelmi vezető szerint az új jogviszonyra nem lehet egy hónap alatt átállítani a hivatali rendszert. A minisztériumok és központi hivatalok alkalmazottai mellett életpálya-törvényt kapnak a rendvédelmi szervek jelenleg még közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői minőségben dolgozó munkatársai is. Ők jövő februártól egységesen rendvédelmi alkalmazottak lesznek, szerződéseiket átminősítik rendvédelmi igazgatási jogviszonnyá. A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára azonban úgy látja, hogy többen nem kérnek majd az alapvető jogaikat korlátozó kötöttségekből, a kiszámíthatatlan bérekből és máshol keresnek munkát.