Fantomgól a pokolban

Publikálás dátuma
2018.11.20 10:30

Fotó: AFP-DPA
Annyi nagy szégyene van a FIFA-históriának, hogy bőven lehet válogatni, sajnos. A megdöbbentő gyalázatok egyike negyvenöt évvel ezelőtt történt.
Az 1974-es vb-részvételért interkontinentális pótselejtezőt kellett vívnia egymással a Szovjetunió és Chile válogatottjának. A szovjet csapat a franciák fölött aratott 2-0-lal szerezte meg európai kvalifikációs csoportjában az elsőséget, míg a chilei együttes a peruiak elleni, háromtételes párharcban (0-2 és 2-0 után semleges pályán, Montevideóban 2-1) vívta ki a jogot a további szereplésre. Akkor még Salvador Allende volt Chile elnöke.
Ám szeptember 11-én Augusto Pinochet tábornok véres puccsal magához ragadta a hatalmat, majd koncentrációs táborrá alakította a santiagói Nemzeti Stadiont, ahol több tízezer embert tartottak fogva törvénytelenül. Az aréna területén rendszeresek voltak a gyilkosságok és a kínzások, ezért a Szovjet Labdarúgó Szövetség bejelentette: a szbornaja nem áll ki 1973. november 21-én a pótselejtező visszavágójára, amennyiben azt Santiagóban rendezik. Márpedig Pinochet elrendelte, hogy mindenképpen ott tartsák a találkozót. Majd amikor a FIFA szemlebizottsága a szenvedések színterévé aljasított sporttelepen járt, a foglyok többségét az öltözőépületekbe zsúfolták, s csupán keveset hagytak közülük a nézőtéren. Hallatlan cinizmussal néhányat a bejárás során lőttek agyon, nyilván hangtompítós fegyverekkel. A megtévesztés szándéka nem menti a nemzetközi szövetséget, hiszen annak illetékesei a híradásokból két hónapja értesülhettek róla, mi folyik Chilében, ám Helmut Käser FIFA-főtitkár soha nem felejthetően azt nyilatkozta: „Semmilyen sportbéli okot nem látok arra, hogy bárki bojkottálja a Világ Kupát.”
A brit Morning Star ezzel szemben maró gúnnyal azt írta: „Belfast pillanatnyilag nyugodtabb hely Santiagónál.” Az üzenet nyilvánvalóan Sir Stanley Rousnak, a FIFA angol elnökének szólt...
Noha a világszervezet múlhatatlan felelősségét ez sem enyhíti, a szovjet szövetség súlyos hibát követett el azzal, hogy a pótselejtező első mérkőzését (0-0) szeptember 26-án engedte lejátszani Moszkvában. A futballisták már akkor sem akartak pályára lépni, majd Oleg Blohin, az 1975-ös aranylabdás meg a többiek azzal fordultak a vezérkarhoz, hogy félnek elutazni Santiagóba, a szövetség pedig akceptálta ellenérzésüket. (A bojkottról persze nyilván Leonyid Brezsnyev döntött.) 
Ami ezután következett, az – a rémálmon túl – a legálnokabb bohózatok között tartható számon. Pinochet november 9-én kiüríttette a tábort, és visszahelyezte eredeti funkciójába a stadiont, majd a mérkőzés napján a helyszínen megjelent a chilei csapat, felvonták a zászlókat, a zenekar eljátszotta a himnuszokat, miközben az ellenfél – bejelentésének megfelelően – nem volt sehol. A mérkőzést is elkezdték: a chileiek elindították a labdát, és akciójuk végén Francisco Valdez – gondolták volna? – az üres kapuba passzolt. Legalább 18 000 (egyes források szerint 25 000) néző ünnepelte a fantomgólt... A „meccset” a chileiek 1-0-ra nyerték, majd a mindenre képes FIFA 2-0-lal igazolta a találkozót.
Az 1974-es vb-re a bravúros győzelmet arató chileiek utazhattak, de a valaha volt legszomorúbb futballesemény egyikének még nem volt vége. Mivel a chileiek tudták, hogy a szovjet együttes nem megy el Santiagóba, a visszavágó napjára meghívták a Santost, amelynek elöljárói – 30 ezer dollárért – elfogadták az invitálást. Nem mellesleg: a pótselejtezőtől a világbajnokságig mindössze három válogatott mérkőzést tudott játszani a chilei csapat, ezek közül kettőt a diktáror Duvalier-dinasztia rettenetes Haitijában. A harmadikra az ír válogatott utazott el 1964 májusában Santiagóba, de Dublinban heves – ám hiábavaló – tiltakozás előzte meg a vendégszereplést. A Santos viszont erényt kovácsolt a morális mételyből: miután csapata 5-0-ra győzött a chilei válogatott ellen, az eredményt így aposztrofálja a klubkrónika: „Pinochet–Santos 0-5. Finom bosszú volt ez azoktól, akik iszonyodnak az erőszaktól, a brutalitástól. Hasonló történt, mint Jesse Owens diadalai alkalmával az 1936-os olimpián Hitler Berlinjében.”
A politikai párhuzam megáll. Ám a Santosnak – amelyben, ha Pelé nem is, Euzebio (Carlos de Jesus) játszott, sőt két gólt szerzett – csak annyi helyben hagyható magyarázata van Santiagóra, akár a FIFA-nak...
Frissítve: 2018.11.20 10:30

Babos feladta az isztambuli tenisztorna selejtező meccsét, de még így is továbbjuthat

Publikálás dátuma
2019.04.22 14:50
Illusztráció
Fotó: AFP/ VOLKAN FURUNCU
A 250 ezer dollár (71 millió forint) összdíjazású isztambuli salakpályás női tenisztorna selejtezőjének második fordulójában adta fel a mérkőzést.
A torna honlapja szerint a világranglista 142. helyén álló játékos - a kvalifikáció ötödik kiemeltje - az osztrák Barbara Haas (191.) után hétfőn Jelena Ribakinával (161.) találkozott, akit tizedikként rangsoroltak a szervezők. A kazah gyorsan 4:1-re elhúzott, majd Babos kiegyenlített, de az első szett így is az ellenfélé lett. A folytatásban Ribakina 3:0-ra meglépett, ekkor
a soproni teniszező ápolást kért a bal lábfejére. Ezt követően visszament a pályára adogatni, de hamarosan jelezte a székbírónak, hogy nem tudja folytatni a meccset.
A menedzsmentjétől származó információ szerint azonban szerencsés vesztesként így is a főtáblára került, ahol kedden a selejtezőből érkező szerb Ivana Joroviccsal mérkőzik.
A 25 éves Babos - aki márciusban fejezte be az együttműködést horvát edzőjével, Nikola Horvattal - egyesben az elmúlt egy évben 27 vereség mellett kilenc mérkőzést nyert meg. Ebből hét főtáblás győzelem volt, kettőt pedig pedig selejtezőben aratott. Ami az idei teljesítményét illeti, 11 vereség (ebből két mérkőzést sérülés miatt feladott) és négy győzelem a mérlege, főtáblán két mérkőzést nyert eddig 2019-ben. Párosban Babos az első kiemelt a francia Kristina Mladenovic oldalán a török metropoliszban, míg Stollár Fanny a svájci Xenia Knoll-lal indul.
Eredmény: selejtező, 2. forduló:

Jelena Ribakina (kazah, 10.) - Babos Tímea (5.) 6:4, 3:0-nál Babos feladta
Frissítve: 2019.04.22 18:52

Nyolcadszor is bajnok lett a Juventus

Publikálás dátuma
2019.04.20 20:21

Fotó: AFP/ ISABELLA BONOTTO
A torinóiak behozhatatlan előnyre tettek szert a Napolival szemben.
Sorozatban nyolcadik alkalommal a Juventus nyerte az olasz labdarúgó-bajnokságot. A torinóiak a Serie A 33. fordulójában hazai pályán hátrányból fordítva 2-1-re győzték le a Fiorentinát, így öt fordulóval a befejezés előtt behozhatatlan előnyre tettek szert a második Napolival szemben. A Juventus az első csapat az öt nagy európai bajnokságban, amely sorozatban nyolcszor nyert bajnoki címet, eddig a rekordot holtversenyben tartotta a francia Olympique Lyonnal, amely 2002 és 2008 között volt egyeduralkodó hazájában.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:25