Az idei esztendőben nagyot nőtt a háztartások pénzügyi vagyona - az MNB adatai szerint, a harmadik negyedév végére 52 473 milliárd forintot tett ki. A vagyonnövekedésben jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság továbbra is rendületlenül gyűjtögeti a készpénzt, 130 milliárd forinttal növekedett az állomány negyedév alatt - értékelte a lakosság hozzáállását Horváth András, a Takarékbank elemzője.
Érdekes, hogy egyre kedveltebbek a tőzsdei részvények, ezekből a háztartások 28 milliárd forintért vásároltak, ugyanakkor a befektetési jegyek állománya 13 milliárd forinttal mérséklődött. Biztosításra ugyanannyit költöttek a családok, mint részvényvásárlásra. Pedig tőzsdézés nem bizonyult igazán kifizetődőnek, ugyanis ezen 15 milliárd forintot vesztettek a famíliák, a befektetési alapokon pedig 13 milliárdot. A valuták tartása és a devizabetétek sem bizonyultak jó ötletnek, 31 milliárd forint volt az összesített veszteség.
Horváth András úgy fogalmazott, hogy a hozamsivatagos környezetben a lakosság is aktívan keresi a lehetőségeket, egyre aktívabban vásárolja a tőzsdei részvényeket illetve nem tőzsdei vállalkozásokban is az üzletrészeket.
A legutolsó rendelkezésre álló, 2016-os Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az az évi GDP 104 százalékán állt, ez az arány a horvát háztartások esetében 87, a cseheknél 81, a lengyeleknél pedig 65 százalék, míg a fejlettebb országok közé sorolt német 130, az osztrák pedig 129 százalékos. A legspórolósabbak a hollandok a maguk 213 százalékával.
