Egy hvg.hu birtokába került levélben figyelmeztette Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgatója Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztert, hogy változtasson az atomerőmű-projekten, még mielőtt túl késő. Ellenkező esetben a hibás döntések költsége akkora lesz, hogy azt a következő két generáció is nyögni fogja.
- olvasható a Süli Jánosnak, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszternek címzett levélben. Mártha hangsúlyozta, ő semmilyen módon nem kíván közreműködni a projektben, a levéllel az a célja, hogy „egy őszinte, kozmetikázás nélküli technokrata összefoglalót” adjon, „olyat, amilyet nem biztos, hogy manapság így tömörítve, kendőzetlenül” a miniszter elé tárnának. Majd pedig pontokba szedve sorolja a volt MVM-vezér, hogy szerinte melyek a beruházással kapcsolatos legégetőbb problémák:
Mártha Imre levele Süli Ján... by on Scribd
A magyar-orosz szerződések
A hitelszerződés nem a magyar érdekeket tartja szem előtt, ami az engedélyeztetésnél is megbosszulja majd magát. Mártha szerint a miniszter irodájában
és „egyre jobban látszik, hogy lehetetlen, így a projekt jogi, műszaki értelemben összeomlik”. A helyzet kezelése Süli felelőssége.
Engedélyeztetés és szabványok
Tízmilliárdos pluszköltséget jelenthet a végén, hogy az oroszok - Mártha Imre szerint – képtelenek európai uniós jogi környezetben atomerőművet engedélyeztetni, és az ehhez szükséges dokumentációt, terveket elkészíteni.
A Roszatom a gyártásban sem tudja majd az uniós szabványokat tartani. Mártha így világít rá ennek problematikus voltára: „mit kezdjünk egy mutatós, ámde orosz szabványok szerint felépített atomerőművel, amit itthon az EU-ban nem lehet majd jogszerűen üzemeltetni?
A társadalmi támogatottság hiánya
„Bármilyen kis szikra elegendő ahhoz, hogy egy hangulathullám elsodorja a beruházást” - fogalmaz az MVM volt vezetője. Hozzáteszi, minél később történik ez meg, annál nagyobb lesz a „Bős-Nagymaros jellegű kár és veszteség”.
Meg sem éri
A 2012-2014-es piaci elemzések már nem irányadóak, a Paks 2 által termelt áram költsége magasabb lesz a tervezettnél, ezért újra kell számolni az üzleti tervet. Ugyanakkor a Paks 1 üzemidejét minimális költségekkel 2040-ig lehetne kitolni. Viszont ha együtt működik a két erőmű, akkor az így létrejövő többletet lehetetlen volna eladni az árampiacon. Arra Mártha gondolni sem mer, hogy
Gond továbbá, hogy nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű víz a Dunában Paksnál. Mint Mártha hozzáteszi, ráadásul „10-15 éven belül a megújuló termelés több szezonban és napszakban ki fogja szorítani a rendszerből Paks 2-t”.
Mint Mártha Imre összegzi, a projektet így folytatni szakmai dilettantizmus lenne. Ezért többek közt a szerződés újratárgyalását javasolja, a műszaki tervek EU-szabványok szerinti átdolgozását, és az üzembe helyezés 2040-re való átidőzítését.
Süli eleve 22 hónapos csúszással vette át a beruházást májusban, ráadásul azután több közbeszerzés is érvénytelenül zárult, illetve visszavonásra került. Július elején, az Országgyűlés gazdasági bizottságának paksi kihelyezett ülésén ugyanakkor még azt mondta a tárca nélküli miniszter, hogy határidőre elkészülnek az új atomerőművi blokkok. Szeptember végén viszont már a kormányzat se igyekezett cáfolni, hogy akár 2032-ig elhúzódhat az új blokkok átadása.
