Blöffország

Blöff az egész világ – már ahogy Shakespeare Vilmost kiforgatva a kormány el akarja hitetni velünk. Mindenki át akar itt verni mindenkit, csak a magyar hatalom lát tisztán, amikor ezt közli a hazai és nemzetközi közönséggel.

Soros-féle politikai blöff volt Kovács Zoltán (egykori CEU-s hallgató) kormányszóvivő szerint a Közép-európai Egyetem Bécsbe költözésének terve, aztán kiderült, hogy Orbán Viktor remélt "menekültügyi” szövetségese, Sebastian Kurz kancellár nem blöfföl, hanem tárt karokkal várja Bécsbe a Budapestről szánalmas trükkökkel elüldözött egyetemet. Blöff a magyar kormány szerint a "menekültbarát" Brüsszel és az Unió, az Európai Parlament Sargentini-jelentése, blöff az egész ENSZ, blöff az Európai Néppárt Fidesz elleni morgása (ebben azért van némi igazság) , blöff, hogy bármilyen normát is megsértene, ha a köztörvényes volt macedón miniszterelnököt magyar diplomáciai segédlettel átsegítik a gyodával lezárt határon.

Amikor 2010-ben Orbán hatalomra került nem minden ok nélkül a baloldali hatalomgyakorlás blöffjéről beszélt. Azóta megtapasztaljuk, folyamatos szemfényvesztés a saját kormányzóképessége. Pakstól, a szemétszállításig, a hajléktalanok eltüntetéséig, az egészségügyig és a kulturális tao beszántásáig egyetlen hatalmas kormányzati blöffben élünk, amellyel el akarják velünk hitetni, hogy rendes kormányzás.

A legszörnyűbb, hogy ebben a blöffországban az ellenzék sem csinál többnyire mást, mint a perifériára szorítva, a blöffparlamentben ágaskodik. Aztán nem találva fogást a kormányzaton folyamatosan összefogásról blöfföl.

Van, akit vigasztal, hogy mondjuk hat év után az Alkotmánybíróság kimondja: az emberi jogok európai egyezményét sérti a fogyatékosok állapotát felülvizsgáló 2012-es törvény. Sovány vigasz, mert mit kezdjenek most határozattal a kezükben életük utóbbi hat évével az érintettek? Mit fogunk kezdeni elmúlt akárhány évünkkel, ha egyszer, akárhány év múlva az Alkotmánybíróság kimondja majd: blöff volt ez a korszaknak tervezett undorító világ?