Gruevszki bejelentette, menedékjogot kapott Magyarországtól

Nem a magyar kormány vagy a bevándorlási hivatal, hanem maga az elítélt volt macedón kormányfő számolt be a hírről.

A Magyar Köztársaság, az EU és a NATO tagja pozitívan bírálta el kérelmemet, és politikai menedékjogot kaptam – jelentette be büszkén Facebook-oldalán Nikola Gruevszki, hivatali visszaélés miatt jogerősen elítélt ex-miniszterelnök, aki ugyanitt adta hírül hat nappal korábban, hogy Budapesten bujkál.

Gruevszki elmondása szerint jelezte a magyar hatóságoknak, hogy üldözi őt az új macedón kormány, és az igazságszolgáltatást és az ügyészi rendszert felhasználva akarja elvenni szabadságát. A politikus arra is kitért, hogy szerinte élete is veszélyben volt már hazájában, és szabályos boszorkányüldözés zajlott ügyében. Hozzátette, nem adta fel a küzdelmet, hogy bizonyítsa igazát, és a küzdeni fog a macedón köztársaság érdekeiért.

Hallgatott az ügyben a kormány is, csak az kormánypárti Magyar Idők szellőztette meg előre a BÁH döntését. Kedden az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságban is szóba került Gruevszki, ám nem tudtak az arról, hogy Nikola Gruevszki ügyében döntött volna Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH). Pontosabban a grémium ülésén az hangzott el, hogy egyelőre nem született határozat a hazájában két év börtönre ítélt macedón miniszterelnök menedékjogi beadványa ügyében.

A nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke, Mirkóczki Ádám lapunknak akkor azt mondta: a bizottság keddi ülésén az hangzott el, hogy nem született döntés Gruevszki ügyében. „Nincs még döntés” - fogalmazott Mirkóczki Ádám.

Jön a macedón kiadatási kérelem is

Eközben a macedón kormány sem maradt tétlen: mint az MTI írja, bejelentették, hogy kedden vagy szerdán elküldik Budapestnek a Nikola Gruevszki volt kormányfő kiadatására vonatkozó hivatalos kérelmet

A kiadatásról Renata Deszkoszka macedón igazságügyi miniszter beszélt. Szerinte akérelem már készen áll, és hamarosan továbbítják a magyar hatóságoknak.

„Az anyag egy részét lefordítottuk, egy másik részét pedig majd utólag küldjük el. Szerepelnek benne mindazok az eljárások, amelyekben vizsgálat vagy vizsgálati előkészület folyik, és amelyek alapot nyújtanak arra, hogy letartóztassák (Nikola Gruevszkit), ha kiadják" - magyarázta az igazságügyi tárca vezetője a Szabad Európa Rádió balkáni irodájának beszámolója szerint.

Nikola Gruevszki 2006 és 2016 között volt Macedónia miniszterelnöke, a múlt héten viszont nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, mert nem kezdte meg kétéves börtönbüntetése letöltését, amelyet hivatali visszaélés miatt szabtak ki rá – befolyásolta korábbi belügyminiszterét, hogy az beszerezzen egy drága, páncéloztott Mercedest.

Magyarázatot követelnek Pintér minisztériumától

Nikola Gruevszki elfogadott menedékkérelme miatt Mirkóczki Ádám időközben bejelentette, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökeként szerdára rendkívüli ülést hívott össze.

„Magyarázatot várok arra, hogy ki a felelős azért, hogy az elmúlt 28 évben példátlan módon így hazudjanak és átverjék testületileg az Országgyűlés legfontosabb szakbizottságát. A Gruevszki-botránnyal kapcsolatban a Belügyminisztérium és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal törvényi kötelezettségüket megszegték, a nemzetbiztonsági átvilágításon is átesett bizottsági tagokat félrevezették" -indokolta döntését Mirkóczki.

Később a Belügyminisztérium közölte: az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága 2018. november 20-án tartott zárt ülésén elhangzottakról az ellenzéki képviselőknek tulajdonított nyilatkozatokról a tárca ellentmondást nem tűrően leszögezi, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója az adott helyzetnek mindenben megfelelő, hiteles jogi tájékoztatást adott Nikola Gruevszki menekültkérelméről.

„A tárca méltatlannak tart és kategorikusan visszautasít minden olyan politikai támadást, amely a munkájukat a hivatali esküjüknek megfelelően végző kormánytisztviselők ellen irányul. A Belügyminisztérium emlékeztet rá: a magyar hatóságok a menedékjogi törvény rendelkezéseinek betartása érdekében nem adhatnak tájékoztatást egyetlen menekültügyi eljárásról sem a nyilvánosságnak, és – az ENSZ menekültügyi főbiztosának kivételével – más hatóságnak sem. A döntésről egyedül a kérelmezőt tájékoztatják” – tették hozzá.

Álságos példák a kormánysajtóban

Bár a kormánypárti sajtóban az jelent meg, hogy más európai országokban is megszokott a bűncselekményekkel elkövetett személyek befogadása, politikai menedékjogot nem adtak a cikkben felsorolt személyeknek. Ráadásul a kérelem elbírálása hónapokig, sőt évekig eltarthat, olyanra nem találunk példát, hogy ez napok után megtörténjen.

Rafael Correa volt ecuadori elnök, akit hazájában túszejtéssel vádolnak, június végén kért letelepedési engedélyt Belgiumban. 2017 óta élt családjával Brüsszel közelében. Kérelmét augusztus óta vizsgálják a helyi hatóságok, ezt azonban mind a mai napig nem kapta meg. Az egykori közgazdász 2007-2017 között töltötte be a latin-amerikai ország elnöki tisztségét. Kiadatását november 8-án kérelmezte egy ecuadori bíró, mert a vádak szerint 2012-ben elrabolta egy politikai ellenfelét. Correa tagadja a vádakat, szerinte politikai okokból üldözik.

A madridi ügyészség 2017. október 30-án emelt vádat Carles Puigdemont ellen, mert az alkotmányba ütközően szervezték meg a Katalónia elszakadására vonatkozó referendumot, ám még e napon Brüsszelbe utazott, bár azt állította, nem azért, hogy menedékjogot kérjen. Puigdemont ellen november 3-án adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. Márciusban ideglenesen Németországban őrizetbe vették hűtlen kezelés miatt, e kérdésben azonban nem volt egyetértés a német és a spanyol igazságszolgáltatás között. A lázadás vádját nem látták bizonyítottnak Schleswig-Holsteinben, így Puigdemont szabadlábra került. Jogerősen máig sem ítélték el.

Meglehetősen szövevényes az egykori benini elnökjelölt, Sébastien Ajavon ügye. A politikus 2016 októberében kábítószerkereskedelemmel vádolták, s őrizetbe vették, de novemberben bizonyíték híján elengedték. 2018 októberében azonban 20 év börtönre ítélték, ennek nyomán menedékjogot kért Franciaországban. Bár itt él néhány hét óta, a menedékjogot egyelőre nem kapta meg.

A chilei Ricardo Palma Salamanca sem kapott menedékjogot Franciaországtól, sőt idén februárban egy időre őrizetbe is vették. Az aktivista a Manuel Rodríguez Hazafias Front tagja volt, s az ország néhai diktátora, Augusto Pinochet főideológusa, Jaime Guzmán 1991-es meggyilkolásával hozták összefüggésbe. 22 évig tartották fogva Santiagóban, 2017-ben került Franciaországba. Őrizetbe vétele utá hamar szabadon engedték, mert a hatóságok megállapítása szerint nem jelent veszély a társadalomra. Az interneten mozgalom indult, hogy menedékjogot kapjon Párizstól.