Gruevszki bejelentette, menedékjogot kapott Magyarországtól

Publikálás dátuma
2018.11.20. 17:00
Nikola Gruevszki örülhet, az elítélt macedón politikust befogadta Magyarország
Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
Nem a magyar kormány vagy a bevándorlási hivatal, hanem maga az elítélt volt macedón kormányfő számolt be a hírről.
A Magyar Köztársaság, az EU és a NATO tagja pozitívan bírálta el kérelmemet, és politikai menedékjogot kaptam – jelentette be büszkén Facebook-oldalán Nikola Gruevszki, hivatali visszaélés miatt jogerősen elítélt ex-miniszterelnök, aki ugyanitt adta hírül hat nappal korábban, hogy Budapesten bujkál.
Gruevszki elmondása szerint jelezte a magyar hatóságoknak, hogy üldözi őt az új macedón kormány, és az igazságszolgáltatást és az ügyészi rendszert felhasználva akarja elvenni szabadságát. A politikus arra is kitért, hogy szerinte élete is veszélyben volt már hazájában, és szabályos boszorkányüldözés zajlott ügyében. Hozzátette, nem adta fel a küzdelmet, hogy bizonyítsa igazát, és a küzdeni fog a macedón köztársaság érdekeiért.

Gruevszki mindezt úgy jelentette be, hogy a menedékkérelem elbírálásáért felelős Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal nem számol be a a kérelem elfogadásáról, és nem válaszolt a témában feltett kérdéseinkre sem.

Hallgatott az ügyben a kormány is, csak az kormánypárti Magyar Idők szellőztette meg előre a BÁH döntését. Kedden az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságban is szóba került Gruevszki, ám nem tudtak az arról, hogy Nikola Gruevszki ügyében döntött volna Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH). Pontosabban a grémium ülésén az hangzott el, hogy egyelőre nem született határozat a hazájában két év börtönre ítélt macedón miniszterelnök menedékjogi beadványa ügyében. A nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke, Mirkóczki Ádám lapunknak akkor azt mondta: a bizottság keddi ülésén az hangzott el, hogy nem született döntés Gruevszki ügyében. „Nincs még döntés” - fogalmazott Mirkóczki Ádám.

Jön a macedón kiadatási kérelem is

Eközben a macedón kormány sem maradt tétlen: mint az MTI írja, bejelentették, hogy kedden vagy szerdán elküldik Budapestnek a Nikola Gruevszki volt kormányfő kiadatására vonatkozó hivatalos kérelmet A kiadatásról Renata Deszkoszka macedón igazságügyi miniszter beszélt. Szerinte akérelem már készen áll, és hamarosan továbbítják a magyar hatóságoknak.  „Az anyag egy részét lefordítottuk, egy másik részét pedig majd utólag küldjük el. Szerepelnek benne mindazok az eljárások, amelyekben vizsgálat vagy vizsgálati előkészület folyik, és amelyek alapot nyújtanak arra, hogy letartóztassák (Nikola Gruevszkit), ha kiadják" - magyarázta az igazságügyi tárca vezetője a Szabad Európa Rádió balkáni irodájának beszámolója szerint.  Nikola Gruevszki 2006 és 2016 között volt Macedónia miniszterelnöke, a múlt héten viszont nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene, mert nem kezdte meg kétéves börtönbüntetése letöltését, amelyet hivatali visszaélés miatt szabtak ki rá – befolyásolta korábbi belügyminiszterét, hogy az beszerezzen egy drága, páncéloztott Mercedest.

Gruevszki jogai Magyarországon

• Három évig szabad tartózkodás Magyarországon. • Szavazhat az önkormányzati választásokon. • Munkavállalási engedély. • Nemzetközi védelmet biztosítunk neki, nem lehet visszaküldeni, kiutasítani, és megtagadjuk a kiadatását. • A magyar állampolgárokkal azonos módon veheti igénybe az egészségügyi ellátást. • Pénztámogatásra csak 30 napig jogosult, de csak akkor, ha nincs magyarországi vagyona, és havi jövedelme nem haladja meg a 28 500 forintos nyugdíjminimum másfélszeresét. • A család egységének biztosítása érdekében menekültnek ismeri el Magyarország a közvetlen családtagjait is.

Magyarázatot követelnek Pintér minisztériumától

Nikola Gruevszki elfogadott menedékkérelme miatt Mirkóczki Ádám időközben bejelentette, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökeként szerdára rendkívüli ülést hívott össze. „Magyarázatot várok arra, hogy ki a felelős azért, hogy az elmúlt 28 évben példátlan módon így hazudjanak és átverjék testületileg az Országgyűlés legfontosabb szakbizottságát. A Gruevszki-botránnyal kapcsolatban a Belügyminisztérium és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal törvényi kötelezettségüket megszegték, a nemzetbiztonsági átvilágításon is átesett bizottsági tagokat félrevezették" -indokolta döntését Mirkóczki. Később a Belügyminisztérium közölte: az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága 2018. november 20-án tartott zárt ülésén elhangzottakról az ellenzéki képviselőknek tulajdonított nyilatkozatokról a tárca ellentmondást nem tűrően leszögezi, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója az adott helyzetnek mindenben megfelelő, hiteles jogi tájékoztatást adott Nikola Gruevszki menekültkérelméről. „A tárca méltatlannak tart és kategorikusan visszautasít minden olyan politikai támadást, amely a munkájukat a hivatali esküjüknek megfelelően végző kormánytisztviselők ellen irányul. A Belügyminisztérium emlékeztet rá: a magyar hatóságok a menedékjogi törvény rendelkezéseinek betartása érdekében nem adhatnak tájékoztatást egyetlen menekültügyi eljárásról sem a nyilvánosságnak, és – az ENSZ menekültügyi főbiztosának kivételével – más hatóságnak sem. A döntésről egyedül a kérelmezőt tájékoztatják” – tették hozzá.

„Az Orbán-kormány hivatalosan is egy bűnöző mellé állt”

Közleményben reagáltak a történtekre az ellenzéki pártok: a Liberálisok szerint megdöbbentő, hogy az Orbán-kormány hivatalosan is egy bűnöző, vagyis az elítélt macedón ex-kormányfő  mellé állt.  „Nikola Gruevszkit otthonában nem a “politikai múltja és véleménye, illetve az új kormány részéről őt ért koholt vádak miatt” üldözik, hanem azért, mert a macedón kormány korrupció miatt elítélte, szökése után pedig nemzetközi körözést adtak ki ellene (...). Miközben az Orbán-kormány a valódi oltalomra szoruló emberek ellen gyűlöletkampányt hirdetett, a letelepedési kötvényeken keresztül már így is több mint 20 ezer embernek adott lehetőséget Európába jönni, akik között számos kétes hátterű ember lehet. Ezt koronázza most meg Gruevszki befogadása, amit több demokratikus ország teljes joggal kritizál” -írta a párt.  Az MSZP szerint „Holló, hollónak nem vájja ki a szemét”, vagyis Orbán a korrupt kollégáinak nem engedi el a kezét! „ A Fidesz bebizonyította ország-világ előtt, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amely baltás gyilkosokat képes szabadon engedni, a börtön elől menekülő elítélt bűnözőket pedig képes menekültként befogadni és védelmezni” -üzenték a szocialisták. Az MTI idézi a Párbeszéd  bejelentésétr is: e szerint a magyar kormány hazai és nemzetközi jogszabályokat is megsértett annak az eljárásnak a során, amelyben Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök megkaphatta a menekültstátust. Szabó Tímea, az ellenzéki párt társelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Orbán Viktor „a politikai söpredék lerakóhelyévé tette” Magyarországot. A frakcióvezető azt valószínűsítette, hogy Nikola Gruevszki Pintér Sándor belügyminiszter külön méltányossági engedélyével juthatott be Magyarországra. Ezzel a belügyminiszter, valamint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal is megsértette a menekülttörvényt - fűzte hozzá. A politikus egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az unió alapszerződése kimondja: különösen súlyos bűncselekmények elkövetőinek nem lehet menekültstátuszt adni. Jelezte azt is: megnézik, hogy milyen jogi lépéseket tehetnek annak érdekében, hogy a volt macedón kormányfő ne maradhasson Magyarországon. 

Álságos példák a kormánysajtóban

Bár a kormánypárti sajtóban az jelent meg, hogy más európai országokban is megszokott a bűncselekményekkel elkövetett személyek befogadása, politikai menedékjogot nem adtak a cikkben felsorolt személyeknek. Ráadásul a kérelem elbírálása hónapokig, sőt évekig eltarthat, olyanra nem találunk példát, hogy ez napok után megtörténjen. Rafael Correa volt ecuadori elnök, akit hazájában túszejtéssel vádolnak, június végén kért letelepedési engedélyt Belgiumban. 2017 óta élt családjával Brüsszel közelében. Kérelmét augusztus óta vizsgálják a helyi hatóságok, ezt azonban mind a mai napig nem kapta meg. Az egykori közgazdász 2007-2017 között töltötte be a latin-amerikai ország elnöki tisztségét. Kiadatását november 8-án kérelmezte egy ecuadori bíró, mert a vádak szerint 2012-ben elrabolta egy politikai ellenfelét. Correa tagadja a vádakat, szerinte politikai okokból üldözik. A madridi ügyészség 2017. október 30-án emelt vádat Carles Puigdemont ellen, mert az alkotmányba ütközően szervezték meg a Katalónia elszakadására vonatkozó referendumot, ám még e napon Brüsszelbe utazott, bár azt állította, nem azért, hogy menedékjogot kérjen. Puigdemont ellen november 3-án adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. Márciusban ideglenesen Németországban őrizetbe vették hűtlen kezelés miatt, e kérdésben azonban nem volt egyetértés a német és a spanyol igazságszolgáltatás között. A lázadás vádját nem látták bizonyítottnak Schleswig-Holsteinben, így Puigdemont szabadlábra került. Jogerősen máig sem ítélték el. Meglehetősen szövevényes az egykori benini elnökjelölt, Sébastien Ajavon ügye. A politikus 2016 októberében kábítószerkereskedelemmel vádolták, s őrizetbe vették, de novemberben bizonyíték híján elengedték. 2018 októberében azonban 20 év börtönre ítélték, ennek nyomán menedékjogot kért Franciaországban. Bár itt él néhány hét óta, a menedékjogot egyelőre nem kapta meg. A chilei Ricardo Palma Salamanca sem kapott menedékjogot Franciaországtól, sőt idén februárban egy időre őrizetbe is vették. Az aktivista a Manuel Rodríguez Hazafias Front tagja volt, s az ország néhai diktátora, Augusto Pinochet főideológusa, Jaime Guzmán 1991-es meggyilkolásával hozták összefüggésbe. 22 évig tartották fogva Santiagóban, 2017-ben került Franciaországba. Őrizetbe vétele utá hamar szabadon engedték, mert a hatóságok megállapítása szerint nem jelent veszély a társadalomra. Az interneten mozgalom indult, hogy menedékjogot kapjon Párizstól. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.20. 21:28

Meghalt Csík Ágnes

Publikálás dátuma
2018.11.20. 16:31

Fotó: Shutterstock
Hatvanhárom éves korában hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Csík Ágnes kollégánk, az egykori Népszabadság gazdasági rovatának munkatársa, oldalszerkesztő, a Napi Gazdaság szerkesztője, a belőle alakult Magyar Idők olvasó szerkesztője. A gazdasági élet érzékeny hírvadásza, a pénzügyi folyamatok természetének értője és gondos közvetítője volt. Cikkeit és hírmagyarázatait hozzáértése és kapcsolatrendszere tette vállalkozók, vállalatvezetők, bankszakemberek számára nélkülözhetetlenné. Kiemelkedő általános műveltsége, a magyar nyelv és a klasszikus újságírás iránti szeretetteljes alázata képessé tette arra, hogy a lehető legvilágosabban fogalmazza meg az olvasók számára a gazdasági élet sokszor nagyon bonyolult összefüggéseit. Sosem törekedett egyszerűsítésre, mindig gondja volt rá, hogy pontos kérdésekre kapott egyenes válaszok jelenjenek meg az általa szerkesztett újságok lapjain.
Szerző
Témák
gyász

Beléptető kapuk lesznek a 4-es metró több állomásán

Publikálás dátuma
2018.11.20. 16:15

Fotó: Kállai Márton
A használat elsődleges feltétele viszont az elektronikus jegyrendszer bevezetése.
Engedélyt kapott a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) beléptető kapuk telepítésére a 4-es metró több állomásán – írja a napi.hu. A kormány honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) tartozó vasúti közlekedési hatóság

november 8-án kiadta a beléptető kapuk létesítési engedélyét a 4-es metró Kálvin téri és II. János Pál pápa téri állomására a BKK meghatalmazása alapján eljáró pro Montel Zrt-nek. Az elérhető dokumentumok szerint már az Újbuda-központ állomás esetében szeptember óta tart az engedélyezési eljárás, az ügyintézés pedig 4 hónapig tarthat.

Az ITM a napi.hu-val közölte: az M2 metróvonal Kossuth téri állomása esetében hasonló kérelem alapján indult eljárásban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatóságként nem járult hozzá a létesítéshez. Itt az utasforgalom áramlási irányában nem telepíthetők a kapuk addig, amíg nem igazolják az állomás kiüríthetőségének megfelelőségét. A kapuk használatbavételének elsődleges feltétele az elektronikus jegyrendszer bevezetése. Használatbavételi engedély iránti kérelmet még egyik kapu esetében sem nyújtottak be. A BKK szeptemberben azt közölte a portállal, hogy céldátuma sincs a budapesti elektronikus jegyrendszer bevezetésének, jelenleg a rendszer működtetéséhez szükséges infrastruktúra telepítése, szoftverfejlesztések, oktatások, illetve tesztelési feladatok elvégzése zajlik. A tervezett 11 ezer jegyérvényesítő készülékből csak néhányat szereltek fel 29 buszra és trolibuszra (például a 76-os trolin), valamint a Deák téri metróállomáson és a közvágóhídi (H6-os HÉV) állomáson is lehet találkozni az érvényesítő készülékekkel és a beléptetőkapukkal.
Szerző