Előfizetés

Magyar Idők: a magyar hatóság szerint jár Gruevszkinek a menedékjog

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2018.11.20. 13:55

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
„Nikola Gruevszki menekültkénti elismerésének jogszabályi feltételei fennállnak” – a Magyar Idők információi szerint ezt állapította meg a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a volt macedón miniszterelnök által benyújtott kérelem „részletes” kivizsgálása után.
A Magyar Idők szerint a hatóság „megalapozottnak tekinti Gruevszki félelmét, hogy hazájában veszélyben lenne az élete, ugyanis a hatóságok nem biztosítanának neki védelmet, hiszen a kormány – amely a macedón hatóságokat is irányítja – nem demokratikus lépésekkel kívánja korlátozni és elvenni a volt miniszterelnök személyes szabadságát”. A Bevándorlási és Állampolgári Hivatal (BÁH) a kormánylap szerint arra a következtetésre jutott, hogy Gruevszki visszatérése esetén hazájában a politikai múltja és véleménye, illetve az új kormány részéről őt ért koholt vádak miatt a hatalom üldöztetésének lenne kitéve. Mint arról írtunk, törvény szerint a menedékjogi eljárás 60 napig tart, majd ezt követi 15 nap, amíg a Terrorelhárítási Központ (TEK) és az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) szakvéleményt ad. Egyelőre nem tudni biztosan, hogy megszületett-e ténylegesen a döntés Gruevszkiről.

A Nemzetbiztonsági Bizottság nem tudja azt, amit a kormánylap

Kedden az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságban is szóba került Gruevszki, ám nem tudtak az arról, hogy Nikola Gruevszki ügyében döntött volna Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH). Pontosabban a grémium ülésén az hangzott el, hogy egyelőre nem született határozat a hazájában két év börtönre ítélt macedón miniszterelnök menedékjogi beadványa ügyében. Dacára annak, hogy a kormányszócsőként működő Magyar Idők kedd reggel megírta: elbírálta a BMH Gruevszki kérelmét.
A nemzetbiztonsági bizottság elnöke, Mirkóczki Ádám korábban jelezte: „az nem kérdés”, hogy a testület keddi ülésén kiemelten foglalkoznak a hazájában korrupcióért elítélt Nikola Gruevszki ügyével (aki az azóta nyilvánosságra került információk szerint magyar diplomaták autóján érkezett Magyarországra).  A testület jobbikos elnöke lapunknak elmondta: a bizottság keddi ülésén az hangzott el, hogy nem született döntés Gruevszki ügyében. „Nincs még döntés” - fogalmazott Mirkóczki Ádám. Nem ez lenne az első eset, hogy a kormánysajtó hamarabb értesül egy hivatalos eljárásról, mint az ügy többi érintettje. Így korábban Gyurcsány Ferenc felesége Dobrev Klára az origo.hu-ról tudta meg, hogy az ügyészség ki akarja őt hallgatni a Czeglédy ügyben. Később Nikola Gruevszki elfogadott menedékkérelme miatt Mirkóczki Ádám bejelentette, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökeként szerdára rendkívüli ülést hívott össze. „Magyarázatot várok arra, hogy ki a felelős azért, hogy az elmúlt 28 évben példátlan módon így hazudjanak és átverjék testületileg az Országgyűlés legfontosabb szakbizottságát. A Gruevszki-botránnyal kapcsolatban a Belügyminisztérium és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal törvényi kötelezettségüket megszegték, a nemzetbiztonsági átvilágításon is átesett bizottsági tagokat félrevezették" -indokolta döntését Mirkóczki. Ezt követően a Belügyminisztérium közölte: az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága 2018. november 20-án tartott zárt ülésén elhangzottakról az ellenzéki képviselőknek tulajdonított nyilatkozatokról a tárca ellentmondást nem tűrően leszögezi, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója az adott helyzetnek mindenben megfelelő, hiteles jogi tájékoztatást adott Nikola Gruevszki menekültkérelméről. „A tárca méltatlannak tart és kategorikusan visszautasít minden olyan politikai támadást, amely a munkájukat a hivatali esküjüknek megfelelően végző kormánytisztviselők ellen irányul. A Belügyminisztérium emlékeztet rá: a magyar hatóságok a menedékjogi törvény rendelkezéseinek betartása érdekében nem adhatnak tájékoztatást egyetlen menekültügyi eljárásról sem a nyilvánosságnak, és – az ENSZ menekültügyi főbiztosának kivételével – más hatóságnak sem. A döntésről egyedül a kérelmezőt tájékoztatják” – tették hozzá. 

Ne várjunk postásra, menjünk magunk a csomagjainkért - Kéri a Magyar Posta

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.20. 13:27
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Komoly nehézséget okoz a postának, hogy tartsa a lépést a bővülő online kereskedelemmel. Még úgy is, hogy most vettek egymilliárd forintból egy csomagfeldolgozó automatát.
Évenként 20 százalékos az online kereskedelem bővülése, ez pedig kapacitásbővítésre kényszeríti a Magyar Postát is - hangzott el a Kossuth Rádió Krónika című műsorában. Ezért nemrég egy egymilliárd forintos beruházás keretében vett a társaság egy új csomagfeldolgozó automatát.
Emellett Panulin Ildikó szóvivő arra biztatja az embereket, hogy ne várjanak a postásra, inkább maguk menjenek el a csomagjaikért. Mint fogalmazott:
"sokkal gyorsabb az, hogyha személyes átvételt kérünk, és mi magunk megyünk el egy olyan átvételi pontra, amely mondjuk útba esik vagy közel van a munkahelyünkhöz vagy lakóhelyünkhöz".

A halállista első helyén állunk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.20. 12:53
Fotó: Vajda József
Nemhogy az átlagos európaiknál, de az átlagos közép-kelet-európaiknál is korábban halnak a magyarok, holott ez korántsem törvényszerű, ugyanis a "sírba tevő" okok zömét az egészségügyi ellátás fejlesztésével és megelőzéssel semlegesíteni lehetne, írja az index.hu a Demográfiai Portréra hivatkozva.  A várható élettartam 2013 óta stagnál, és évek óta nagyjából ugyanannyi magyar hal meg minden évben - hozzávetőleg 126 ezer.  A WHO statisztikái szerint 2015-ben a magyar férfiak átlagos születéskor várható élettartama 72,3 év, a nőké 79,5 év volt. Ezt hasonlították össze a KSH kutatói Ausztriával, Horvátországgal, Szlovákiával, Romániával és Ukrajnával. Ezek közül a szomszédaink közül csak Romániában és Ukrajnában alacsonyabb a születéskor várható élettartam (és ott sem sokkal, Romániában 0,1 évvel, míg a háború sújtotta Ukrajnában 6 évvel). Ausztriában viszont
7 évvel tovább
élnek az emberek, mint Magyarországon.  A Demográfiai Portré fejezetéből kiderül, hogy Magyarországon belül is óriási különbségek vannak abban, hogy várhatóan ki mennyit él. Az egyik ilyen megdöbbentő adat, hogy aki középfokú végzettséggel rendelkezik, az átlagosan tíz évvel él tovább, mint aki csak általános iskolát végzett. 2015-ben egy alapszintű végzettséggel rendelkező magyar 65,4 évet élt átlagosan, érettségit szerzett honfitársaik ehhez képest úgy 74, míg a diplomások több mint 77 évre számíthattak.

A vég okai

Legnagyobb eséllyel a keringési rendszer valamilyen betegségében – a férfiak 44, a nők 48 százalékánál valami ilyen kórkép vet véget az életnek. Ebben amúgy, ahogy általában a halálozással kapcsolatos trendekben, le vagyunk maradva a Nyugattól. Ott szintén a keringési, szív- és érrendszeri betegségek vitték el a legtöbb embert, ám egy ideje már a különböző daganatos betegségek számítanak a leggyakoribb haláloknak. A keringési betegségeken belül is az ún. ischaemiás szívbetegségekbe halnak bele a legtöbben, ilyen például a szívinfarktus is, ami a teljes halálozások 22 százalékáért felelős.