Százéves vita újratöltve

Publikálás dátuma
2018.11.21. 11:00

Fotó: ROBERT GHEMENT / MTI/EPA
A magyarországi románok minden képviselője cáfolta ugyan, hogy bárki is megtiltotta volna a román tanároknak, hogy részt vegyenek egy román ünnepségen, ám a budapesti kormányt vádoló bukaresti politikus, Eugen Tomac kitart álláspontja mellett.
A magyarországi román tanároknak megtiltották, hogy részt vegyenek a szombati gyulai román centenáriumi ünnepségen - állította vasárnap Gyulafehérváron Eugen Tomac, a romániai Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke. A román ellenzéki politikus kemény hangú Facebook-bejegyzésben is írt a történtekről, többek között azt is állítva, hogy Magyarország a nemzetiségi elnyomás mintapéldánya. „Saját bőrömön tapasztaltam, hogy milyen, amikor egy szomszéd ország primitív románellenes politikát folytat” mondta a román politikus, jelezve, hogy kérni fogja a bukaresti külügyminisztériumot, "reagáljon a magyar kormány ezen elítélendő cselekedetére". Nagy port kavaró állítását azonnal cáfolta Juhász Tibor, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának vezetője, valamint Czeglédiné Gurzó Mária, a gyulai Nicolae Bălcescu Román Gimnázium igazgatója is. Mindkét tisztségviselő állította, semmiféle tiltást nem kaptak, a tanárok távolmaradásának okait nem ismerik. „Nem lep meg a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata vezetőjének, Juhász Tibornak a nyilatkozata, nem is számítottam másra"- reagált a Népszava megkeresésére Eugen Tomac. A bukaresti román pártelnök, parlamenti képviselő leszögezte, a helyi román közösség tagjaitól származik az információja és anélkül, hogy bárkit megnevezne, bajba sodorva őt, kitart azon álláspontja mellett, hogy igenis létezett tiltás, ami a budapesti magyar kormánytól érkezett: „Mással nem is lehet logikusan megmagyarázni, hogy miért ne jelent volna meg egyetlen olyan tanár sem, akinek kitüntetést kívántunk átadni az ünnepség keretében annak elismeréseképpen, hogy munkájukkal hozzájárulnak a román identitás megőrzéséhez Magyarországon. Megmondták nekik, hogy ha részt vesznek a rendezvényen, akkor számolniuk kell a következményekkel”. Tomac hangsúlyozta, nagyon jól ismeri a magyarországi román közösség helyzetét, belső vitáit is, ennek ellenére „sokkolták” a történtek. (A politikus a képviselőházban a határon túli románok bizottságát vezeti, korábban a Határon Túli Románok Hivatalának első embere volt.) Elfogadhatatlannak tartja, hogy míg az Orbán-kormány a marosvásárhelyi római katolikus magyar gimnázium bezárása kapcsán határozatlan időre felfüggesztette Románia OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet)-tagságának támogatását, addig a magyarországi tanároknak egy román ünnepségen való részvételt is megtiltja. Kérdésünkre, hogy miért tenné ezt Budapest, Tomac emlékeztetett: a magyar külügy megtiltotta diplomatáinak is, hogy részt vegyenek a román külképviseletek december elseji nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásain, a mostani tiltás is ennek a vonulatnak a része. A bukaresti külügyminisztériumhoz benyújtotta folyamodványát az ügyben, választ egyelőre nem kapott.  Megkerestük Kreszta Trajánt, a magyar országgyűlés román nemzetiségi szószólóját, aki szerint „valaki szándékosan” próbálja egymásnak ugrasztani a két országot és két nemzetet. Hogy ki ez a valaki, ki vezette félre a bukaresti politikust, nem tudja. Kreszta hangsúlyozta: nincs tudomása kormányzati tiltásról, de azt sem tudja, miért maradtak távol a román tanárok a centenáriumi rendezvényről. Ő sem vett részt, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy meg sem hívták, mondta a magyarországi románok parlamenti szószólója. A gyulai ünnepséget a bukaresti határon túli románok minisztériumának alárendeltségében működő Eudoxiu Hurmuzachi Intézet szervezte, a honlapján közzétett előzetes hír szerint a Magyarországon román nyelven megjelenő Foaia Românească szerkesztőségével közösen. A magyarországi román lap kritikusan viszonyul a korábban Kreszta, jelenleg Juhász vezette román önkormányzathoz. Főszerkesztője, Jova Éva azonban cáfolta, hogy társszervezők lettek volna, mint fogalmazott, szerkesztőségük pusztán „technikai partner volt abban, hogy a romániai képviselők indokolni tudják magyarországi útjukat. Innen addig, ami megjelent a romániai sajtóban, igen hosszú az út”. A főszerkesztő elmondta, ő maga betegség miatt nem vett részt az ünnepségen, amelynek egyetlen szervezője a bukaresti Hurmuzachi Központ volt, és nincs tudomása arról, hogy bárki megtiltotta volna a román tanároknak vagy a magyarországi román közösség bármely tagjának a részvételt. „Az eseményt rosszul szervezték meg, de még rosszabbul sült el az, ahogyan ennek felelősségét másokra próbálják hárítani” állítja a gyulai román újságíró kolléga.  

Nincs új a nap alatt

A gyulai konferenciát november 17-én szervezték az Erkel szállóban „A magyarországi románok hozzájárulása a nagy egyesüléshez és a román hadsereg szerepe Budapest bolsevik csapatok alóli felszabadításában” címmel. Románia nemzeti ünnepe december elseje az 1918-as román nemzetgyűlés évfordulója, amelyen az erdélyi románok kimondták egyesülési szándékukat Romániával. Az Erdéllyel bővült szomszédos ország 2018-ban centenáriumát ünnepelte. December elseje évek óta magyar-román diplomáciai vihart is kavar. 

Diplomáciai támasz

Hogy lesz-e az ügynek további diplomáciai fejleménye, az igencsak kérdéses, hiszen a múlt héten Bukarestben tárgyaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megígérte román kollégájának, hogy Magyarország nem fog semmilyen politikai alapon, elfogult nem kormányzati szervezetek véleménye alapján elindított politikai támadást támogatni Románia ellen”, annak kapcsán, hogy az Európai Parlament a román jogállamiságot is vizsgálja és az Európai Bizottság bírálja a román igazságügyi törvények módosítását. 

Szerző

Skót miniszterelnök: A brit kormány arra kéri az embereket, hogy bekötött szemmel ugorjanak a szakadékba

Publikálás dátuma
2018.11.21. 10:01

Fotó: JOHN LINTON / AFP
Sturgeon szerint ellenzéki koalíció kell a megállapodástervezet elfogadásának megakadályozása érdekében.
A skót miniszterelnök szerint a londoni alsóház ellenzéki frakcióinak egységesen kellene fellépniük a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló, a brit kormány által a múlt héten jóváhagyott megállapodástervezet ellen. Nicola Sturgeon, aki kedden a Downing Streeten találkozott Theresa May brit miniszterelnökkel, a BBC televízió esti interjúműsorában az MTI összefoglalója szerint azt mondta: betekintést nyert az 585 oldalas tervezetbe, amely azonban nem bír kötelező erejű jogi hatállyal, nincsenek jogkövetkezményei, és emiatt az alsóházi képviselőknek úgy kellene megszavazniuk az Egyesült Királyság kilépését az Európai Unióból, hogy nem tudják, mi jön utána. A skót miniszterelnök szerint a konzervatív párti brit kormány gyakorlatilag arra kéri az embereket, hogy „bekötött szemmel ugorjanak a szakadékba”.
„Nem hinném, hogy ez ésszerű vagy elfogadható dolog lenne”

– tette hozzá.

Nicola Sturgeon elmondta: ellenzéki koalíciót tart szükségesnek a megállapodástervezet elfogadásának megakadályozására, és erről kedden tárgyalt is Jeremy Corbynnal, a legnagyobb országos ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjével.
„Még nem tartunk ott, hogy e koalíció létrejöttéről beszélhessünk”

– tette hozzá.

A Munkáspárt és a Skóciában kormányzó, Nicola Sturgeon vezette, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) alsóházi frakciója egyaránt jelezte, hogy nem szavazza meg a Brexit feltételeiről szóló megállapodástervezetet. A két párt egyetért abban is, hogy – Theresa May álláspontjával ellentétben – a jelenlegi tervezet elfogadásának nem a megállapodás nélküli Brexit az egyetlen alternatívája. Nicola Sturgeon a kedd esti BBC-műsorban elmondta: az SNP egyik fő kifogása az, hogy a tervezet nem tartaná állandó jelleggel az Egyesült Királyságot az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában. Mint mondta, meggyőződése szerint egyre erőteljesebb a nyomás annak érdekében, hogy a választók újabb népszavazáson dönthessenek a Brexitről, immár a körvonalazódó feltételrendszer ismeretében. A skót miniszterelnök közölte: a kialakult helyzetben több érv szól Skócia függetlenné válása mellett is, mint valaha.

Sturgeon sértőnek nevezte May kijelentését

A brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, mert Skócia nem engedheti meg, hogy akarata ellenére „kirángassák” az Európai Unióból. A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel. Nicola Sturgeon sértőnek és szégyenteljesnek nevezte Theresa May előző napi kijelentését, amely szerint a brit EU-tagság megszűnése után az uniós tagországokból érkező munkavállalók már nem állhatnak be mások elé „a sor elejére”. May a Brit Iparszövetség (CBI) hétfőn Londonban rendezett éves kongresszusán felszólalva úgy fogalmazott: a majdani új brit bevándorlási rendszer nem azt veszi majd figyelembe, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy miben tehetséges, milyen szakképesítést tud felmutatni, és ennek megfelelően megszűnik az a helyzet is, hogy az Európai Unióból érkezők szakképzettségüktől vagy szakmai tapasztalataiktól függetlenül
„beállhatnak a sor elejére, a Sydneyből érkező mérnökök vagy a Delhiből érkező szoftverfejlesztők elé”.

Élesen bírálta a brit kormányfő e kijelentését Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) Brexit-ügyi koordinátora is. Verhofstadt nyilatkozata szerint a Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárok senki elé nem álltak be a sorba, hanem a számukra szabadságot és lehetőségeket biztosító jogosultságaikkal éltek, és az EP azon dolgozik, hogy e jogosultságaik a jövőben is megmaradjanak. Hétfőn több bennmaradó európai uniós tagállam szakminisztere is arról beszélt: nem nyithatók újra a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás tervezetéről, annál jobb kompromisszumot ugyanis nem lehet elérni.

Távozik az ENSZ repülőbalhéba keveredett környezetvédelmi vezetője

Publikálás dátuma
2018.11.21. 07:52
Erik Solheim
Fotó: MONEY SHARMA / AFP
Solheim utazásai csaknem félmillió dolláros költséggel jártak.
Erik Solheim, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője bejelentette, hogy távozik posztjáról, miután kiderült, hogy a szükségesnél jóval több alkalommal repült – írja a BBC. Az utak a Guardian által megszerzett dokumentumok szerint 488 518 dolláros költséggel jártak 668 nap alatt. A problémát az ENSZ belső vizsgálata tárta fel, az erről készült jelentések nem nyilvánosak. Solheim kedden jelentette be lemondását.
Szerző
Témák
ENSZ lemondás