Pofára megy: hazugságot is vizslat a magyar határőr robot

Publikálás dátuma
2018.11.21. 15:24
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Tompán már tesztüzemben működik a mesterséges intelligencia, ami a személyes adatok mellett az átutazók mimikáját is ellenőrzi. A vizsgálat hatékonysága mellett az is kérdéses, hogy etikus-e így csuklóztatni az állampolgárokat.
„Mi az utazás célja?” - a határátkelőkben megszokott kérdést hamarosan mesterséges intelligencia is felteheti schengeni határátkelőben, talán kevesebb felgmával, ahogy a rendőrök szokták. Tompán már kísérleti stádiumban üzemel az iBorderCtrl határvédelmi rendszer, ami a nemzetközi adatbázisok mellett éles robotszemmel fürkészi az átutazók arcát is, hazugságra utaló metakommunikációs jeleket keresve – írja a fejlesztésről beszámoló Quibit.  

A magyar rendőrök is akarták

A határvédelmi program 4,5 millió eurós támogatást kapott az EU 2020 Horizon pályázati forrásából, a magyarok pedig nem csak alanyai, de aktív alakítói is voltak a kísérletnek -írja a tudományos portál: Székely Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem őrnagya maga is ott volt az EU-támogatás pályázói között; a  rendszer elemeit és az eljárásrendeket is nagy részben magyar rendőr szakértők dolgozták ki. Magyarország mellett jelenleg még Görögország és Lettország schengeni határszakaszán próbálgatják a rendszert.  Ha tesztüzem beválik –a fejlesztők pedig nagyon optimisták – akkor iBorder nem csak választható, de kötelező eleme lesz a schengeni be- és kiléptetésnek, legalábbis ott, ahol a tagállamok elfogadják. 
Az eddigi aktivitás alapján pedig nem kétséges, hogy Magyarország a fejlesztés támogatói között lesz.

Az Európai Bizottság azért támogatta a programot, mert így elvileg hatékonyabb lehet a schengeni határellenőrzés:  a jóhiszemű utazók gyorsabban bebocsátást nyernek, az illegális határátlépőket pedig hamarabb buktatják le a technológia segítségével. Az előnyöket ecsetelte Székely is a Quibitnek, mondván, a határon be nem léptethető személyek 60 százalékát képes előre kiszűrni, és számukra is megfelelő tájékoztatást adni arról, pontosan milyen feltételek hiányoznak a belépésükhöz.

A rendszer figyel, és mindent tudni akar

Az iBorderCtrl körül azonban sok a kérdőjel, technikai és adatvédelmi szempontból egyaránt: a rendszer előzetes regisztráció alapján működik, tehát a schengeni övezetbe utazóknak maguknak kell jelentkezniük a programba – és személyes adataik mellett egy sor érzékeny információt kell megadniuk magukról.  Az éles verzióban például meg kell adniuk Twitter-profijukat, azt, hogy hol szeretnének szállást foglalni a beutazás során – mindezek nem feltétlenül tartoznak a hatóságokra. Eközben a virtuális határőr kamerán keresztül szkenneli arcukat, és hazugságra utaló mimikai változásokat, biomarkereket keres rajtuk – aztán a program QR-kódot küld tovább a regisztrálónak, amit az utazó a határátlépés során, mobilon kell felmutasson a határőrnek és a kamerának.
Nehéz elképzelni, hogy egy Röszkén átutazó drogfutár vagy egy ukrán cigicsempész majd önkéntesen megadja adatait, úti célját, és hagyja, hogy egy eközben egy hazugságfelismerő fürkéssze arcát. A tesztprogramban sejthetően az vesz majd részt, akinek nincs titkolnivalója – ez viszont a kísérlet hitelességét veszélyezteti.

Másrészt, tervezők evidensnek vették, hogy mindenkinek van kamerás számítógépe, okostelefonja, és azt profin használja is. Ha kötelező lesz a rendszer használata, sok kárpátaljai vagy délvidéki nyugdíjas kerülhet majd kínos helyzetbe, ha például Magyarországra utazna az unokákhoz.

A „majdnem pontos” még nem elég

További kérdéseket vet fel az iBorderCtrl hatékonysága: a Daily Mail idézi George Boultadakist, a szoftvert fejleszrő European Dynamics projekt-koordinátorát, aki szerint a rendszer 76 százalékos eredményességgel képes kiszűrni a hazugságokat, összesen 38 mikrogesztus alapján
A rendszer pontatlansága magában aggályos – véli Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője – hiszen a 80-85 százalékos eredményesség is kevés, ha egy beutazás engedélyezéséről vagy megtiltásáról van szó; ráadásul adatvédelmi szempontból sem egyértelmű, hogy az őrszofter bevezetése szabályos lenne. Az adatvédelem legfontosabb szabálya ugyanis a célhoz kötöttség elve: személyes adatokat egy hatóság is csak akkor gyűjthet, ha ez elengedhetetlenül szükséges – és ha nincs más megoldás a cél (jelen esetben a határvédelem) eléréséhez. Márpedig a schengeni övezet hatóságai eleve közös információs rendszert (SIS) használnak, és egy sor adatbázisból kérhetik le az övezetbe belépők adatait. Maga az iBorderCtrl is így tesz, amikor összeveti a regisztráció során megadott információkat más hatósági adatbázisok találataival, tehát van alternatívája a hazugságvizsgálós módszernek. Ráadásul a mesterséges intelligencia megállapításait a kezelő is felülbírálja. 
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a projekt hazai képviselőjét, Székely Zoltánt, szerettük volna megtudni, hogy 
  • a meglévő adatbázisok mellett miért lesz szükség még egy hazugságvizsgáló program bevetésére is a schengeni határon?
  • Hogyan gyorsulhat a schengeni beléptetés, ha az iBorderCtrl mellett a rendőrök, határőrök a szokott módon (útlevél-ellenőrzés, járműellenőrzés) is átvizsgálják majd az utazókat?
  • Milyen alapon használ fel személyes, nem hivatalos Twitter-adatokat ellenőrzésre egy hivatalos szerv?
  • Miért töltene fel magáról egy rosszhiszemű utazó a lebuktatásához alkalmas adatokat, videót a rendszerbe önkéntesen?
  • Mi vár azokra, akik vétlenek, de szokatlan mimikájuk vagy a mesterséges intelligencia tévedése miatt akadnak fenn a szűrőn?
Ha választ kapunk kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.  
Szerző

Veszélyes gyermektálkát vontak ki a forgalomból

Publikálás dátuma
2018.11.21. 15:19

A termékből hő hatására melamin oldódik ki.
Gyerekeknek szánt, kínai „bambusz” tálkából mért melamin kioldódást november közepén a német hatóság, a kifogásolt termékből Magyarországra is szállítottak – közölte honlapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A jelentés szerint a német nagykereskedő elrendelte a termék piacról történő kivonását és visszahívását. A vonatkozó jogszabályok értelmében az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak nem változtathatják meg az élelmiszer összetételét vagy érzékszervi tulajdonságait. Mivel a termékből hő hatására melamin oldódik ki, a Nébih arra kéri a vásárlókat, hogy aki rendelkezik háztartásában a tálkával, ne használja azt. A termék azonosító adatait itt találja

Melamin

A melamin nitrogéntartalmú, heterociklusos, aromás szerves vegyület. Elsősorban a műanyagiparban alkalmazzák formaldehidgyanták készítésére, de ciromazin származékát rovarölő szerként is felhasználják. A melamin tartalmú edényekből, konyhai eszközökből hő hatására melamin oldódhat ki, amely vesekárosodást idézhet elő.

Szerző

Már nem hazai pályán akarják lejátszani a Gruevszki-ügyet: az Európai Bizottsághoz fordul a Jobbik

Publikálás dátuma
2018.11.21. 15:16

Fotó: Molnár Ádám
Állásfoglalást kér a Jobbik az Európai Bizottságtól arról, hogy Macedónia (az EU tagjelölt állama) igazságszolgáltatása megfelel-e a jogállami és EU normáknak
Ezt a Jobbik nemzetközi sajtótájékoztatóján Gyöngyösi Márton, a parlamenti külügyi bizottság tagja jelentette be. Macedónia ugyanis 2005 óta tagjelölt és az EU folyamatosan monitorozza a macedón jogszolgáltatás működését. Ha a Bizottság most is jogállaminak minősíti azt, úgy Gyöngyösi szerint „világos a képlet".
Ebben az esetben Magyarországnak nincs mérlegelési joga, Gruevskit ki kell adni Macedóniának.

Mirkóczki Ádám a parlament nemzetbiztonsági bizottságának az elnöke elmondta: a kormányzati kommunikáció nemcsak kaotikus, de teli van ellentmondással, hazudozással, a releváns kérdések elöli meneküléssel.
Kedden a nemzetbiztonsági bizottság ülésén próbálták tisztázni a diplomácia, netán a titkosszolgálatok szerepét az ügyben. Az ülés kezdete előtt a KKM-től kaptak egy levelet, ami arról szól, hogy a külügynek és a hírszerzésnek "semmilyen adata nincs erről", ezért nem vesznek részt az ülésen.
Dacára, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán sajtótájékoztatóján ismerte el, hogy magyar diplomaták szállították Gruevszkit Magyarországra - tette hozzá Mirkóczki Ádám. Leszögezte,
a nemzetbiztonsági bizottságot – finoman fogalmazva - félrevezette Magyarország kormánya ebben az ügyben.

Lapunk kérdésére Mirkóczki újra elismételte: a keddi nemzetbiztonsági bizottsági ülésen a belügyi képviselő lényegében arra vonatkozóan tagadták meg a válaszadást, hogy folyamatban lévő ügyről van szó.
„Ez azért furcsa mert az ülés 10-12 óra között zajlott. Ugyanakkor a kedd hajnalban már postaládákban volt a Magyar Idők száma, amiben szerepel, hogy megvan a döntés" - hangsúlyozta Mirkóczki Ádám. Szerinte „valaki hazudik, vagy csúnyán megvezették a nemzetbiztonsági bizottságot".

Hazudott Gruevszki, Macedónia visszavonatná menekült-státuszát

Macedónia kormánya azt várja, hogy Magyarország vonja vissza Nikola Gruevszki menekültstátuszát, írja a 24.hu. Mint Mile Bosnyakovszki kormányszóvivő leszögezte, teljes egészében valótlan, amit Gruevszki a menedékkérelmében állított, és elvárják, hogy Magyarország kiadja a szökevény politikust. Arra is emlékeztetett, korábbi kiadatási eljárásokban egyszer sem merült fel, hogy problémák lennének a macedón igazságszolgáltatással. Renata Deszkoszka igazságügyi miniszter ugyancsak azt mondta szerdán: tárcája kérni fogja Gruevszki menekültstátuszának visszavonását.

Frissítve: 2018.11.21. 15:42