törvényjavaslat;köztisztviselők;

Majdnem 200 oldalon át sorjáznak a köztisztviselőket rosszul érintő változások

Nyolc éven belül ötödszörre írja át az Orbán-kormány a köztisztviselők életét alapjaiban befolyásoló szabályokat.

Már felépítését is kifogásolják a közszféra szakszervezetei a Kormányzati igazgatásról szóló - kedden a parlamentnek is benyújtott - törvénytervezetnek felépítését is kifogásolják a közszféra szakszervezetei, derül ki a javaslatról kialakított közös állásfoglalásból. A lapunk birtokában lévő 18 oldalas módosító javaslatcsomagban elfogadhatatlannak nevezik, hogy a kancellária egyetlen jogszabályba gyúrta össze a kormányzati szervek általános működési szabályait: a miniszterelnök feladatainak felsorolásától kezdve, a kormányülések dokumentálásán át a főhivatalok szervezeti felépítéséig és a hivatalokban foglalkoztatottak jogállását, bérük és szabadságaik, munkahelyi kötelességeik meghatározásáig. A több helyről összeszedett törvénytervezet szövegéből ráadásul kifelejtették a központi hivatalokat, az sem derül ki, hová tartozik a Magyar Államkincstár - állítják.

Az érdekvédők annak ellenére, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden már be is nyújtotta a parlamentnek a 195 oldalas törvényjavaslatot, széles körből gyűjtöttek össze dolgozói véleményeket. Mivel az új jogszabály eltörli az állami tisztviselőkről szóló törvényt, az eddig ennek hatálya alá tartozó megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozók kifogásolták legélesebben a rájuk nézve rendkívül hátrányos változásokat: hogy a bértáblájuk nagyon alacsony kereseteket kínál, nekik nem jár cafetéria, a szolgálati elismerést egy korábbi alacsony szintre állítják vissza. Természetesen ezek mellett a többi központi hivatalhoz hasonlóan őket is sújtja az alapszabadság 25 napról 20 napra csökkentése, hogy a további szabadnapokat nem a munkában töltött idő, hanem a beosztás határozza meg, hogy ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára.

 A Belügyi Rendvédelmi és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete

(BRDSZ), a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ), a Külügyminisztériumi Dolgozók Önálló Szakszervezete (KMDSZ), a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ) vezetőinek aláírásával a Miniszterelnöki Kormányirodának megküldött észrevételek ezeket a lépéseket kifogásolják és tételes javaslatokat tartalmaznak a dolgozók számára hátrányos változások orvoslására.  

A szakszervezetek a kormányzati igazgatás létszámgazdálkodásáról szóló teljes fejezetet eltörölnék, mert a már most is égető munkaerőhiány mellett nem tartják életszerűnek az abban vázolt létszámszigorításokat. Nem tartják elfogadhatónak azt sem, hogy minden új feladat érkezésekor el lehessen küldeni azt, aki korábban az adott munkahelyen dolgozott. A javasolt változtatások közé beépítették a diplomás minimálbér beszámítását, aminek bevezetéséért másfél éve harcolnak a közszféra szakszervezetei.

A KSZSZ elnöke külön levélben arra is figyelmeztetett, hogy 2010. óta a közigazgatásban dolgozóknak januártól már az ötödik törvény előírásaihoz kellene alkalmazkodni. Agg Géza azt tanácsolta, ideje lenne véget vetni a folytonos jogszabály-változtatásnak és végre az érdemi munkára, benne a bürokrácia csökkentésére koncentrálni.