Szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára a dolgozók egy jelentős részét a munkaadók, ha az Országgyűlés elfogadja a Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által jegyzett törvénymódosító indítványt, amely három évre emelné a munkaidőkeret elszámolását. Ez az időkeret 2010 előtt két hónap volt, néhány éve egy évre emelték: a munkáltatóknak ezen időszakon belül kell elszámolniuk a dolgozók felé a túlóradíjakkal, valamint kiadniuk a szabadnapokat.
A módosítás értelmében a heti két pihenőnap alapesetben bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék – mutatott rá közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ).
A munkáltatóknak ráadásul három év állna rendelkezésére ahhoz, hogy kifizessék a túlmunka díját, illetve biztosítsák cserében a szabadnapokat. Előfordulhat tehát, hogy valakit két és fél évig túlórára köteleznek, s majd utána kapja meg az ellentételezést - írják. A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint ez teljesen elfogadhatatlan, ezért Kordás László, a konföderáció elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezte. Emlékeztettek arra is: a Fidesz már tavaly tavasszal is kísérletet tett arra, hogy három évre emelje a munkaidőkeret elszámolását, de a kormány akkor szakszervezeti nyomásra visszavonult. Most nyilvánvalóan azért akarják egyéni képviselői indítvánnyal módosítani a munka törvénykönyvét, hogy elkerüljék az érdemi egyeztetést.
A módosító indítvány egyértelműen a munkaadóknak kedvez, amelyek az egyre nagyobb munkaerőhiány idején a dolgozók törvényes kereteket túllépő túlóráztatásával igyekeznek teljesíteni a megrendeléseket. A feldolgozóiparban már októberben nem volt olyan munkavállaló, aki ne lépte volna túl az éves keretet. A cégek mindezt hamis munkaidő nyilvántartással, az elektronikus be- és kiléptetőrendszerek kijátszásával igyekeznek leplezni, de számos termelő cég már erre sem veszi a fáradtságot, és inkább belekalkulálja a költségvetésébe az jogsértésért járó bírságokat. A munkaügyi hatóság legutóbbi vizsgálata szerint a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések minden negyedik munkavállalót érintenek - kiemelten a gépipar és a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem területén dolgozókat.
A nehéz-, gép- és autóipari területek munkavállalóit tömörítő Vasas Szakszervezet működési területén bevett gyakorlat az egy éves munkaidőkeret alkalmazása, és már ez a forma is megterhelő a munkavállalók számára: mind a munkaidő beosztása, mind a többletmunka ellentételezése szempontjából. Gyakori a pihenőidők nem megfelelő kiadása, valamint a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés is – mutat rá közleményében a Vasas Szakszervezeti Szövetség, amely szintén elutasítja a tervezett módosítást. Annak eredményeképpen ugyanis szerintük tovább nőne a munkavállalók kiszolgáltatottsága, holott az a munkaidő beosztása terén ma is a legnagyobb.
Ott ahol nincs szakszervezet, teljesen az üzleti érdekek alárendeltjévé válnak a munkavállalói érdekek, a magánélet és munka egyensúlya - írják. Felháborítónak tartják ezért a naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő 400 órára emelését is, amelyet kollektív szerződéshez sem kötnének. A szakszervezet szerint különösen cinikus, hogy már a túlórával járó többletjövedelmek is veszélybe kerülhetnek, miközben 60 százalékkal több munkát követelhetne a munkáltató - a törvényhozók áldásával. Elfogadhatatlan a munkaerőhiány ilyen szánalmas eszközökkel történő pótlása, nem járulnak hozzá a dolgozók fokozódó kizsigereléséhez.
