Újraírja a Fidesz a túlóra szabályokat: négy héten át egy pihenőnappal lehetne dolgoztatni az embereket

Publikálás dátuma
2018.11.22. 06:00

Fotó: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.
Három évre emelné a munkaidőkeret elszámolását egy fideszes egyéni törvénymódosító javaslat. Eddig egy év volt a keret.
Szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára a dolgozók egy jelentős részét a munkaadók, ha az Országgyűlés elfogadja a Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes képviselők által jegyzett törvénymódosító indítványt, amely három évre emelné a munkaidőkeret elszámolását. Ez az időkeret 2010 előtt két hónap volt, néhány éve egy évre emelték: a munkáltatóknak ezen időszakon belül kell elszámolniuk a dolgozók felé a túlóradíjakkal, valamint kiadniuk a szabadnapokat. A módosítás értelmében a heti két pihenőnap alapesetben bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknak pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék – mutatott rá közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). A munkáltatóknak ráadásul három év állna rendelkezésére ahhoz, hogy kifizessék a túlmunka díját, illetve biztosítsák cserében a szabadnapokat. Előfordulhat tehát, hogy valakit két és fél évig túlórára köteleznek, s majd utána kapja meg az ellentételezést - írják. A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint ez teljesen elfogadhatatlan, ezért Kordás László, a konföderáció elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezte. Emlékeztettek arra is: a Fidesz már tavaly tavasszal is kísérletet tett arra, hogy három évre emelje a munkaidőkeret elszámolását, de a kormány akkor szakszervezeti nyomásra visszavonult. Most nyilvánvalóan azért akarják egyéni képviselői indítvánnyal módosítani a munka törvénykönyvét, hogy elkerüljék az érdemi egyeztetést. A módosító indítvány egyértelműen a munkaadóknak kedvez, amelyek az egyre nagyobb munkaerőhiány idején a dolgozók törvényes kereteket túllépő túlóráztatásával igyekeznek teljesíteni a megrendeléseket. A feldolgozóiparban már októberben nem volt olyan munkavállaló, aki ne lépte volna túl az éves keretet. A cégek mindezt hamis munkaidő nyilvántartással, az elektronikus be- és kiléptetőrendszerek kijátszásával igyekeznek leplezni, de számos termelő cég már erre sem veszi a fáradtságot, és inkább belekalkulálja a költségvetésébe az jogsértésért járó bírságokat. A munkaügyi hatóság legutóbbi vizsgálata szerint a munkaidővel, a pihenőidővel és a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések minden negyedik munkavállalót érintenek - kiemelten a gépipar és a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem területén dolgozókat.    A nehéz-, gép- és autóipari területek munkavállalóit tömörítő Vasas Szakszervezet működési területén bevett gyakorlat az egy éves munkaidőkeret alkalmazása, és már ez a forma is megterhelő a munkavállalók számára: mind a munkaidő beosztása, mind a többletmunka ellentételezése szempontjából. Gyakori a pihenőidők nem megfelelő kiadása, valamint a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés is – mutat rá közleményében a Vasas Szakszervezeti Szövetség, amely szintén elutasítja a tervezett módosítást. Annak eredményeképpen ugyanis szerintük tovább nőne a munkavállalók kiszolgáltatottsága, holott az a munkaidő beosztása terén ma is a legnagyobb.  Ott ahol nincs szakszervezet, teljesen az üzleti érdekek alárendeltjévé válnak a munkavállalói érdekek, a magánélet és munka egyensúlya - írják. Felháborítónak tartják ezért a naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő 400 órára emelését is, amelyet kollektív szerződéshez sem kötnének. A szakszervezet szerint különösen cinikus, hogy már a túlórával járó többletjövedelmek is veszélybe kerülhetnek, miközben 60 százalékkal több munkát követelhetne a munkáltató - a törvényhozók áldásával. Elfogadhatatlan a munkaerőhiány ilyen szánalmas eszközökkel történő pótlása, nem járulnak hozzá a dolgozók fokozódó kizsigereléséhez.

Debrecenbe kéne menni

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon már az álláshelyek 2,7 százaléka betöltetlen. Ez 83 611 üres álláshelyet jelent, ebből a legtöbb - 25 636 hely - az elmúlt években bejelentett nagyberuházások által is érintett ipar területén van. A túlóráztatás elszámolását megkönnyítő javaslatot jegyző Kósa Lajos városában, Debrecenben bejelentett 320 milliárd forintos BMW-gyári beruházás 1000 főnyi új munkaerőt igényelne, a szakértők azonban meglehetősen szkeptikusak a toborzás sikerességét illetően.  

Szerző
Frissítve: 2018.11.22. 09:47

Ha valaki sportoló, annak Magyarország egy 500 milliós adóparadicsom

Publikálás dátuma
2018.11.21. 20:19

Fotó: Shutterstock
Lényegében indoklás nélkül nagyon megemelte az alacsony adózású keret értékhatárát a kormány, a sportolóknak havi több tízmilliós jövedelem után is alig kell valamit befizetni az államkasszába.
Évente duplázódik a kormány jóvoltából a sportolókra megállapított alacsony adózású keret értékhatára. Egy most beadott törvényjavaslat 500 millióra emeli a hivatásos sportolók és a sportegyesületekben körülöttük futkározók, mint szakképzett edző, sportszervező, -irányító, de a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalói egyszerűsített adózásának (ekho) felső határát. E sajátos adózási forma lényege, hogy legalább a mindenkori minimálbér erejéig az általános adózási feltételeknek megfelelően kell a munkáltatónak és a munkavállalónak is lerónia a közterheket, ám e fölött a munkáltató az adóalap után 19,5, a munkavállaló pedig 15 százalék adót fizet. A kultúra, a filmvilág és az e területeket közvetlenül kiszolgáló  szakmák képviselői, valamint a tömegtájékoztatás művelői is élhetnek ezen adózási formával, ám náluk a felső határ évi 60 millió. A sportolók eleve 125 millióról indultak, amit tavaly 250 millió forintra emelt a parlament, és most ezt duplázhatják meg. Időközben a sportegyesületek is kedvezményt kaptak, nekik nem kell megfizetniük a 19,5 százalékos munkáltatói ekhot, míg a színészeket, újságírókat foglalkoztatók nem részesültek hasonló "kegyben". A sportvilág eme kivételezésének indoklása tulajdonképpen minden esetben elmaradt, hacsak nem fogadjuk el annak azt az érvelést, hogy a sport az egészséges életmód fontos része...
Szerző
Témák
ekho

Péntektől olcsóbb lesz a tankolás

Publikálás dátuma
2018.11.21. 12:31

Fotó: Népszava
A benzin átlagára literenként 364 forintra, a gázolajé pedig 415 forintra csökken.
A Mol Nyrt. bruttó 5 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és bruttó 6 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken – értesült piaci forrásokból az MTI. A mérsékléssel a benzin átlagára literenként 364 forint, a gázolajé pedig 415 forint lesz. A benzin ára legutóbb szerdán változott, átlagára literenként 4 forinttal, 369 forintra csökkent. A gázolaj ára november közepén módosult, bruttó 3 forinttal 421 forintra csökkent. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző