Vizsgálják a magyar bírósági rendszert

Publikálás dátuma
2018.11.21. 21:36
Fotó: Shutterstock
Az igazságszolgáltatás magyarországi helyzetét is napirendre tűzte és megtárgyalta a marokkói Marrákesben rendezett éves ülésén a Bírák Nemzetközi Egyesülete, s ez alapján úgy döntöttek: európai szervezetük, az Európai Bírói Egyesület (EBE) felügyeleti eljárást indít a magyar bírósági rendszerrel kapcsolatban. A szervezet október végi ülésén Ujkéry Csaba, a Kaposvári Törvényszék korábbi elnökének bejelentése alapján foglalkoztak a hazai igazságszolgáltatási rendszerrel, az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közötti vitával, illetve Handó Tünde, az OBH elnökének kinevezési gyakorlatával. A magyar delegáltak arról számoltak be, hogy Handó kétséges eszközökkel bénítja meg az OBT működését, és akadályozza a bírói függetlenség alapját, az önigazgatás érvényesülését.
Az Alfahír szerint a nemzetközi szervezet marrákesi ülésén telefonon érdeklődtek a Magyar Bírói Egyesület (Mabie) elnökénél, mi az álláspontja az esetleges eljárásról, ugyanis az EBE nem vizsgálódhat a magyar tagszervezetének kérése nélkül. Makai Lajos elnök támogatta az eljárás megindítását. Mindezek alapján az EBE elnöke felkért egy munkacsoportot a hazai helyzet vizsgálatára. Első lépésként levélben keresik meg az OBT-t, valamint az OBH-t. Ebben jelzik, hogy az európai szabványok szerint az igazságügyi kinevezések kizárólag érdemek alapján történhetnek és a döntéseket megfelelő indokolással kell alátámasztani.  Ugyanakkor az EBE eljárásának a magyar igazságszolgáltatásra nincs érdemi hatása. A vizsgálat végeztével ajánlás formájában teszik meg javaslataikat a magyar kormánynak, ám a kabinetnek semmilyen kötelezettsége nem lesz.

Voltak már hazaárulók is

Nincs olyan jogosítványa az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENJC), amivel „beavatkozna” más országok igazságügyi rendszerébe, a szervezet együttműködési hálózatként nyújt segítséget tagszervezeteinek - mondta a Népszavának Kees Sterk, az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának (ENCJ) elnöke. Az új vezető azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Handó Tünde még júniusban hazaárulónak nevezte azokat a bírókat, akik „egy Brüsszel által finanszírozott testülethez”, az ENCJ-hez fordultak az igazságügyi rendszer kormány által tervezett módosítása miatt.      S. Z.

Szerző
Témák
bíróság

Kövér László megnyugodott és révbe ért: türk testvéreink maguk közé fogadtak

Publikálás dátuma
2018.11.21. 21:06
Kövér László a TÜRKPA ülésén.
Fotó: EVREN ATALAY / ANADOLU AGENCY
A rokonság, a nyelv, a kultúra, és a történelem is a türkökhöz köti Magyarországot az Országgyűlés elnöke szerint.
Törökországban jár Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki az MTI tájékoztatása szerint szerdán a Türk Nyelvet Beszélő Országok Parlamenti Közgyűlésének (TÜRKPA) plenáris ülésén
kijelentette: türk testvéreink maguk közé fogadtak.

Kövér ezzel afelett érzett örömét akarhatta kifejezni, hogy Magyarország 2014 júniusában megfigyelői státust kapott a TÜRKPA-ban, és 2018 szeptemberétől pedig már a Türk Tanács munkájában is részt vehet ebben a minőségben.
A magyar házelnök emlékeztetett: rokonság, közös hagyományok, hasonló nyelvi szerkezet és fordulatok, valamint történelmi kötelékek fűzik össze a magyarokat a türk népek világával. Azt nem fejtette ki Kövér, hogy a történelmi kötelékeket sokan például "török hódoltságként" emlegetik. Arra viszont kitért, hogy 1877-ben azért szervezkedtek a magyar civilek, hogy török oldalon, Oroszország ellen háborúzhassanak. És persze megemlítette a 2010-ben meghirdetett magyar Keleti Nyitást is.
A Türk Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlése 2008-ban jött létre Isztambulban az azerbajdzsáni, a kazah, a kirgiz, valamint a török parlamenti elnökök megállapodása alapján. Üzbegisztán és Türkmenisztán nem tagja a szervezetnek, egyes üléseken díszvendégként vannak jelen.
A szervezet célja egyebek mellett a tagországok közti politikai párbeszéd fejlesztése és a jogalkotás harmonizációja.

Magyarország megfigyelői státusából adódóan az üléseken felszólalhat, azonban a döntéshozásban és a bizottságok munkájában nem vesz részt.
Binali Yildirim török házelnök beszédében ismertette: a független türk köztársaságok össznépessége 155 millió ember, együttes GNP-jük pedig megközelítőleg ezerkétszáz milliárd dollár. Yildirim a plenáris ülés utáni sajtótájékoztatón közölte, a kétnapos program során előkerült a migrációnak, a regionális biztonság védelmének, az országok szuverenitása elleni fenyegetéseknek, valamint a közös nyelvi, kulturális és történelmi tudat fejlesztésének kérdése is.

Pintér Sándor finoman Gruevszkire tolja a szivárogtatást

Publikálás dátuma
2018.11.21. 16:30

Fotó: Vajda József
A belügyminiszter egy lendülettel gyengítette meg a Jobbik akcióját, illetve próbálta tisztázni a bevándorlási hivatalt az információ-kiadás vádja alól.
Hiába jött el Pintér Sándor a nemzetbiztonsági bizottság Gruevszki-ügyben összehívott rendkívüli ülésére: a grémium fideszes alelnöke, Halász János nem szavaztatta meg a napirendet, így a testület nem faggathatta a belügyminisztert az egykori macedón miniszterelnök "befogadásáról".   Az ellenzék csak bolhacirkuszát akarja folytatni, ahhoz pedig a kormánypárti képviselők nem partnerek, indokolta az ülés blokkolását Halász. És egy szuszra elismételte: vannak sokkal fontosabb kérdések a Gruevszki-ügynél, mert az igaz nemzetbiztonsági probléma az, hogy a Balkánról újabb menekülttömeg érkezik a magyar határhoz. (Egyebekben Gruevszkit „a Soros által támogatott „szocialista” kormány üldözi, korábban pedig Sorosék buktatták meg - mantrázta a kötelező összeesküvés-elméleti panelt a bizottság alelnöke.) Az ülés után Halász János elsietett az ülésről, nem állt meg a sajtó kérdéseire. 
A bizottságot azért hívták össze, mivel keddi, zárt ülésén Végh Zsuzsanna a Bevándorlási és Menekültügyi  Hivatal főigazgatója azt mondta: a Gruevski-ügyben még folyamatban van az eljárás. (Ráadásul az ülés előtt a Külgazdasági- és Külügyminisztérium arról írt levelet a bizottságnak, hogy a minisztériumnak és az általa felügyelt Információs Hivatalnak „nincs információja az ügyről”.) Csakhogy a bizottság keddi ülése előtt már a postaládákban volt a kormányszócső Magyar Idők aktuális száma, amelyik azt írta: a bevándorlási hivatal döntést hozott Gruevszkiről, majd délután a lap onlineján részletes cikk tárgyalja, Gruevski mégiscsak megkapta a menekültstátuszt, mivel Gruevski üldözöttnek tekinthető.  Mirkóczki Ádám bejelentette: a bizottság kéri az Alkotmányvédelmi Hivatalt, vizsgálja meg, hogy egy ilyen határozat (amit a hozzá fűződő személyiségi jogok miatt még a bizottság tagjai sem ismerhetnek meg) miképp kerülhetett a Magyar Idők szerkesztőségébe. 
A Jobbik sajtótájékoztatója
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Pintér Sándor az ülés után úgy fogalmazott: a „híradások” részben téves alapon nyugszanak. A belügyminiszter mutatott az újságíróknak egy anonimizált határozatot, így szemléltetve, hogy a határozatában nem szerepelhettek olyan állítások, amilyenek felbukkantak a Magyar Idők cikkében. (Ugyanakkor Pintér Sándor a sajtónak nem cáfolta, hogy Gruevszki megkapta volna a menekültstátuszt.)  Arra a kérdésre, hogy ez a hír hogyan juthatott el a Magyar Időkhöz Pintér úgy fogalmazott: „a menekültügyi eljárás a törvény a hatóságokat kordában tartja és titoktartásra kötelezi. A menedékjogot kérőt ellenben nem. Ez magyarázat lehet arra, hogy milyen részletek jelennek meg különféle sajtótermékekben.”
Frissítve: 2018.11.22. 11:08