Lehet ezt forgatni jobbról balra és balról jobbra, lehet ócska érvekkel magyarázni, a tény tény marad: az Orbán-kormány Nikola Gruevszki volt macedón kormányfő személyében egy két év börtönre ítélt köztörvényes bűnözőnek, aki politikai menedékjogot kért Budapesten, menedékstátuszt adott.
A kérelem villámgyors, kedvező elbírálása annak bizonyítéka, hogy az Orbán-kormány egész menekültekkel kapcsolatos politikája - 2015 szeptemberétől, a budapesti humanitárius katasztrófától kezdve a keresztény Európát védő gyodáig - egyetlen nagy politikai átverés. Hiszen Gruevszki a magyar kormány által biztonságosnak nyilvánított országon át menekülve érkezett magyar területre. Azzal, hogy magyar diplomáciai segédlettel autózott keresztül a Balkánon, meg azzal, hogy nem adják ki Macedóniának a volt kormányfőt, nem csak a nemzetközi jogot sértette meg súlyosan az Orbán-kabinet, de a macedón bíróság ítéletének megkérdőjelezésével beavatkozik Macedónia belügyeibe is. Érzékeny hasonlat: el tudjuk képzelni, mit szólt volna az Orbán-kormány, ha mondjuk Gyurcsány Ferencet sikerül köztörvényes bűncselekményekért jogerősen elítéltetni, és aztán Gyurcsány - portugál diplomáciai autón, diplomata segítséggel - Bécsbe, majd Lisszabonba menekült volna és a portugál kormány menedékjogot adott volna neki?
Az belátható: a magyar kormányfő nem tehette meg, hogy megtagadja a menekültstátuszt politikai hasonmásától, mert azzal - Putyin orosz elnökkel az élen - saját elvbarátait tagadta volna meg. Azzal viszont, hogy befogadta Gruevszkit, nem csak az illiberális politikai körben erősítette meg a székét, hanem a macedón szocdemkormány megalázásával nyilvánvalóvá tette, milyen hatalmi struktúrákat szeretne látni a Balkánon, s biztosak lehetünk benne, ezek az illiberális-autokrata rezsimek nem volnának Moszkva ellenére sem.
Ugyanakkor sejthető: Orbán látszólag felesleges merészsége, amellyel szembeköpte a nemzetközi diplomáciai szokásokat és szabályokat, nem valami öncélú autoriter hőzöngés volt, hanem tudatos erősítése annak a szerepnek, amelyre - Közép-Kelet-Európa önjelölt vezetőjeként - már nyári, tusványosi beszédében bejelentkezett.
A kérdés ismét csak az, mit szól a Gruevszki-afférhoz az Egyesült Államok, amely az ügy kezdetén keményen üzent (talán mert felismerte, saját balkáni stratégiáját fenyegeti Orbán), s mit a Nyugat, az Európai Unió, főként pedig a Néppárt, amelynek elnöksége korábbi hírek szerint "haladéktalanul összeül".
A szkeptikusok szerint semmi nem fog történni. Ami arra késztet bennünket, hogy kimondjuk: a látens elszigetelésen túl, Brüsszel és Washington továbbra is tehetetlen az orbáni politikával szemben.
Kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy Magyarországon túl sokat nem tehetnek, amíg a magyar választók hatalomban tartják Orbánt. Azzal azonban, hogy a nemzetközi porondon is széttárják a karjukat, önmaguk nyakán is szorosabbra húzzák az illiberális kötelet, Orbán mind kijjebb tolja az őt még tolerálhatóvá tévő láthatatlan falakat. Mi pedig tovább "élvezzük" egy erkölcstelen, hazug hatalom autoriter virágait.