Kitennék Demeter Mártát a NATO parlamenti közgyűléséből

Publikálás dátuma
2018.11.22 12:41

Fotó: Tóth Gergő
A honvédelmi bizottság négy fideszes tagja megszavazta a visszahívást: Kövér Lászlótól vártak választ, aki sejthetőn nem fog sokáig hezitálni Demeter kizárásával kapcsolatban.
 Határozati javaslatban kéri Kövér László házelnöktől az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága, hogy hívja vissza Demeter Mártát, a bizottság LMP-s alelnökét a NATO parlamenti közgyűléséből.    A javaslatot 4 kormánypárti képviselő igen, és Demeter Márta nem szavazatával fogadta el a testület. Az ülés szünetében Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke azt hangsúlyozta: nem nyilvános katonai adatot nyilvánosságra hozni egy olyan „vörös vonal”, amelynek átlépése nem maradhat következmények nélkül -írja az MTI. Hozzátette, Magyarország a NATO parlamenti közgyűlésébe 7 képviselőt delegál, négy kormánypártit és három ellenzékit. Ezt az arányt  pedig tartani szeretnék, ha az ellenzék megállapodik, akár az LMP is delegálhat egy másik képviselőt a testületbe.

Titoksértéssel vádolták, aztán mindent kiteregettek

 Kósa a határátlépéssel arra emlékeztetett, hogy Demeter egy iratbetekintés után számon kérte,a honvédelmi minisztert: hogyan utazhatott a miniszterelnök 14 éves lánya katonai Airbussal Pafosz szigetére. Az viszont már a kormánypárton és a honvédelmi tárcán múlt, hogy Demeter tévedése kiderült:
Bár a HM és az ügyben magukat exponáló kormánypárti képviselők folyamatosan hangoztatták, hogy „kényes, katonai információkról” volt szó, ők hoztak nyilvánosságra további részleteket az utazók személyes adatairól.
Így például a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte, hogy egy „Orbán L.” nevű parancsnokot látogatott meg Cipruson felesége és két éves leánya. Ezen túlmenően Németh Szilárd nemrég újságíróknak bemutatta azokat a dokumentumokat, amelyeket Demeter látott, ebben pedig szerepel a honvéd feleségének neve, „N. Brigitta” is. Ezekből az információkból viszont pillanatok alatt be lehet azonosítani a Cipruson szolgált honvédet és családtagjait is.  Ehhez képest különösen visszás most Kósa érvelése, hogy  Demeter Márta tette sértheti a katonai misszió sikerét, az akcióban részt vevő katona és családtagjai, közöttük egy hároméves kislány biztonságát. 

Beindult a fideszes buldózer

A kormánypárt Demeter kudarca után egész pályás ellentámadásba ment át. Németh Szilárd például Szél Bernadett korábbi LMP-s társelnök után Demeterről jelentette ki, hogy „nemzetbiztonsági kockázat”, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető lemondásra szólította fel a képviselőt, míg Kósa Lajos honvédelmi bizottsági elnök a bizottsági tagként átvilágításon átesett Demeter újabb nemzetbiztonsági ellenőrzését kezdeményezte Kövér László házelnöknél. Utóbbi kérésnek engedett is Kövér, aki a kormánypárti Magyar Idők információi szerint azt kérte levélben az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójától, hogy világítsák át újra a képviselőt. Demeter Márta ellen a főügyészség is nyomozást, mert gyanújuk szerint nem nyilvános katonai adatokat fedett fel, hogy „lejárassa a miniszterelnököt és családját”. 

Kicsinyes bosszúról beszél Demeter

Demeter Márta az ülés után úgy fogalmazott: "politikai színház", "kicsinyes bosszúkísérlet" zajlik, s jogi lépéseket kíván tenni. Emellett úgy vélekedett ez egy figyelemterelési kísérlet a Gruevszki-ügyről. A politikus hozzátette: ő továbbra is ott lesz, és ellenőrizni fogja a kormányzat működését. Vadai Ágnes, a bizottság DK-s tagja még a bizottság ülésén úgy értékelt: nem a bizottság, s nem is Kövér László házelnök hivatott dönteni abban, hogy Demeter Márta megszegte-e esküjét. Azt indítványozta,  vegyék le a napirendről a határozati javaslatot, s szövegezzék újra. Ezt a kezdeményezést az ellenzék támogatta, a kormánypárti képviselők viszont leszavazták.
Frissítve: 2018.11.22 12:48

Kisgömböcösödik az e-tér: rengeteg betegadatot szívnak fel

Publikálás dátuma
2019.03.22 07:00
Illusztráció: Shutterstock
Egyre több orvosi szolgáltatás, adat kerül be a nagy egészségügyi adatbázisba, miközben a betegek érdekeit senki nem képviseli.
Messzebbre tekintett Kásler Miklós humánminiszter, mint a jogszabályok, amikor a minap bejelentette, hogy a kórházi adatbázisokból öt évre visszamenőleg feltöltik a betegadatokat az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térbe (EESZT). A visszamenőleges feltöltésnek ugyanis egyelőre nincs meg a jogszabályi alapja – tudtuk meg Alexin Zoltán adatvédelmi szakértőtől megtudtuk. Kásler bejelentéséről részleteket nem tudni, csak annyit: a programozók már dolgoznak a megvalósításon. Vagyis verseny indult, hogy kik lesznek a gyorsabbak: a programozók vagy a Fidesz törvénygyára? A kormány 23 milliárd forint uniós forrást használhat fel az e-tér további fejlesztéséhez. A miniszter bejelentése szerint ebből fedeznék a lakosság öt évre visszamenőleges egészségügyi adatainak feltöltését. De jutni arra is, hogy további, már most is létező, hatalmas betegadatbázisokat – például az országos vérkészlet-, a védőoltás- és a sugárterhelés nyilvántartást, valamint az implantátum regisztert – is elérhetővé tegyék az e-térben. Kásler Miklós beszélt arról is, hogy a projekt keretében az országos onkológiai, kardiológiai informatikai rendszerek és más betegregiszterek is ehhez kapcsolódnának.
Miközben Kásler megelőzi és jogszabályokat és nagyszabású terveket vizonál, addig az e-tér működése még mindig esetleges – ez állította legalábbis Alexin Zoltán, aki szerint a rendszer építésében senki nem képviseli a betegjogokat. Ha most valaki bemegy az orvoshoz, nem tudja, hogy az adatait ki, milyen célból rögzíti, gyűjti. Az  uniós Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) előírásai szerint az orvosnak, illetve bármely más egészségügyi szolgáltatónak tájékoztatnia kellene a páciensét, hogy a vizsgálattal az adatokat rögzíti az e-térben is. Ám ez szinte sohasem történik meg. Elég, ha valaki odamegy az orvoshoz máris megkezdődik az adatgyűjtés róla, ami ellen nem lehet tiltakozni vagy bírósághoz fordulni – mondta a szakértő. Elvileg az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete már tavaly május 25-től hatályban van, azonban az adaptáláshoz eddig még csak egyetlen törvény módosítása történt meg, az adatvédelmi törvényé. Még hátravan 200-250 további törvény módosítása, köztük az egészségügyi adatok kezeléséről szólóé is. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar állam a végsőkig szeretné szabotálni az EU rendelet végrehajtását – vélekedett Alexin Zoltán – hiszen annak átvétele ledöntené a mai állami nyilvántartó rendszerek jelentős részét, alapvető változásokat eredményezne a polgárok jogait illetően. Az egészségügyben pedig egyenesen drámai változásokat hozna, ugyanis nem folyhatna tovább a gátlástalan adatfosztogatás. Alexin Zoltán elmondta: van ugyan egy jogszabály-javaslata a kormányzatnak, amely az e-tér adatvédelmével foglalkozik, ám ez ellentétes a hatályos GDPR szövegével.
Az adatgyűjtést már januárban magasabb fokozatba kapcsolták. A minisztert egy jogszabály további jogalkotásra hatalmazta fel: így létrehozhat olyan rendszereket, amelyek "kényszerintézkedés alapúak", vagyis a betegek hozzájárulása nélkül regisztrálhat róluk adatok. Ilyenek ma is működnek: a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartó Rendszere, a Nemzeti Rákregiszter, az Infarktusregiszter, a Protézisregiszter, a Csípő és Térdízületi Regiszter. – A fenti listát tovább is bővíthetné a miniszter, ezeket a kényszerintézkedés alapú adatbázisokat pedig tudományos publikációkra vagy akár anyagi haszonszerzésre is lehetne használni. Miközben a betegnek egyetlen adatvédelemhez fűződő jogát sem biztosítják. Sőt, talán nem is tud a páciens arról, hogy adatait felhasználják – vélekedett Alexin Zoltán.
Szerző
Frissítve: 2019.03.22 07:00

Titokban tanácskoznak Budapesten Európáról

Publikálás dátuma
2019.03.22 06:30

Fotó: Facebook
Itt lesz például a német Kereszténydemokrata Párt, a CDU Magyarországgal foglalkozó képviselője, akit arról faggatott egy magyar kormányember, vajon Soros György fizeti-e?
A nyilvánosság teljes kizárásával rendeznek nagyszabású három napos konferenciát péntektől vasárnapig Budapesten – értesült a Népszava. A német Körber Alapítvány éves kerekasztal-beszélgetését ugyanis idén a magyar fővárosban rendezik. A hamburgi székhelyű Körber részvénytársaság az egyik legnagyobb német gépipari vállalat, de rendelkezik érdekeltségekkel a dohány- és a gyógyszeriparban is. A céghez tartozó alapítvány minden évben szervez egy nagyszabású konferenciát – tavaly ezt Kínában tartották többek között Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök részvételével, a téma a helyszínből adódóan az Európai Unió és Kína kapcsolatai voltak. Az idei budapesti rendezvény címe az: Volt-e valaha megosztottabb az Európai Unió? A résztvevők többek között olyan kérdésekre keresnek majd válaszokat: Lehet-e egyensúlyt teremteni az EU-ban a tagállami szuverenitás és a nemzetek fölötti érdekek között? Mik voltak az 1989 óta eltelt időszak történelmi tanulságai?
A kérdések önmagukban is érdekesek, de az egész még izgalmasabbá válik, ha látjuk, kik vesznek részt a beszélgetésekben. Erről már semmilyen információ nem érhető el az alapítvány honlapján sem – ott mindössze magáról az eseményről található egy rövid leírás. Egy lapunk birtokába jutott dokumentum szerint azonban ötven neves hazai és külföldi előadó lesz ott. Magyar részről többek között Szél Bernadett független képviselő, Hajnal Miklós a Momentum elnökségi tagja, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Balog Zoltán volt humánminiszter, Czukor József az Információs Hivatal elnöke, volt berlini nagykövet, Prőhle Gergely korábbi államtitkár, Györkös Péter Magyarország jelenlegi berlini nagykövete és Balázs Péter volt uniós biztos, külügyminiszter is ott lesz. A külföldi meghívottak között a legtöbben Németországból érkeznek, köztük szintén vannak aktív és volt képviselők, kormánytisztviselők. Itt lesz például a német Kereszténydemokrata Párt, a CDU Magyarországgal foglalkozó képviselője, Andreas Nick, aki a Néppárt politikai gyűlése előtt a Reutersnek azt nyilatkozta, ajtót mutatott egy magyar kormánytisztviselőnek, amikor a CEU-val kapcsolatban arról kérdezte, ő Soros Györgytől kapja-e a fizetését. Danuta Hübner néppárti EP-képviselő szintén jelen lesz, mint ahogy a német külügyminisztérium több vezetője is, például Ralf Beste, a Politikai Tervezési Osztály vezetője. Rajtuk kívül többek között olasz, román, brit és amerikai résztvevők is lesznek. A névsort elnézve érdekes, hogy a magyar kormány képviselői a jelek szerint zárt ajtók mögött hajlandóak leülni egy ilyen vitára olyan szereplőkkel is, akik kritikusak a politikájukkal szemben.
Megkeresésünkre a rendezvényt szervező alapítvány nem reagált.
Frissítve: 2019.03.22 06:30