Kitennék Demeter Mártát a NATO parlamenti közgyűléséből

Publikálás dátuma
2018.11.22. 12:41

Fotó: Tóth Gergő
A honvédelmi bizottság négy fideszes tagja megszavazta a visszahívást: Kövér Lászlótól vártak választ, aki sejthetőn nem fog sokáig hezitálni Demeter kizárásával kapcsolatban.
 Határozati javaslatban kéri Kövér László házelnöktől az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága, hogy hívja vissza Demeter Mártát, a bizottság LMP-s alelnökét a NATO parlamenti közgyűléséből.    A javaslatot 4 kormánypárti képviselő igen, és Demeter Márta nem szavazatával fogadta el a testület. Az ülés szünetében Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke azt hangsúlyozta: nem nyilvános katonai adatot nyilvánosságra hozni egy olyan „vörös vonal”, amelynek átlépése nem maradhat következmények nélkül -írja az MTI. Hozzátette, Magyarország a NATO parlamenti közgyűlésébe 7 képviselőt delegál, négy kormánypártit és három ellenzékit. Ezt az arányt  pedig tartani szeretnék, ha az ellenzék megállapodik, akár az LMP is delegálhat egy másik képviselőt a testületbe.

Titoksértéssel vádolták, aztán mindent kiteregettek

 Kósa a határátlépéssel arra emlékeztetett, hogy Demeter egy iratbetekintés után számon kérte,a honvédelmi minisztert: hogyan utazhatott a miniszterelnök 14 éves lánya katonai Airbussal Pafosz szigetére. Az viszont már a kormánypárton és a honvédelmi tárcán múlt, hogy Demeter tévedése kiderült:
Bár a HM és az ügyben magukat exponáló kormánypárti képviselők folyamatosan hangoztatták, hogy „kényes, katonai információkról” volt szó, ők hoztak nyilvánosságra további részleteket az utazók személyes adatairól.

Így például a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte, hogy egy „Orbán L.” nevű parancsnokot látogatott meg Cipruson felesége és két éves leánya. Ezen túlmenően Németh Szilárd nemrég újságíróknak bemutatta azokat a dokumentumokat, amelyeket Demeter látott, ebben pedig szerepel a honvéd feleségének neve, „N. Brigitta” is. Ezekből az információkból viszont pillanatok alatt be lehet azonosítani a Cipruson szolgált honvédet és családtagjait is.  Ehhez képest különösen visszás most Kósa érvelése, hogy  Demeter Márta tette sértheti a katonai misszió sikerét, az akcióban részt vevő katona és családtagjai, közöttük egy hároméves kislány biztonságát. 

Beindult a fideszes buldózer

A kormánypárt Demeter kudarca után egész pályás ellentámadásba ment át. Németh Szilárd például Szél Bernadett korábbi LMP-s társelnök után Demeterről jelentette ki, hogy „nemzetbiztonsági kockázat”, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető lemondásra szólította fel a képviselőt, míg Kósa Lajos honvédelmi bizottsági elnök a bizottsági tagként átvilágításon átesett Demeter újabb nemzetbiztonsági ellenőrzését kezdeményezte Kövér László házelnöknél. Utóbbi kérésnek engedett is Kövér, aki a kormánypárti Magyar Idők információi szerint azt kérte levélben az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójától, hogy világítsák át újra a képviselőt. Demeter Márta ellen a főügyészség is nyomozást, mert gyanújuk szerint nem nyilvános katonai adatokat fedett fel, hogy „lejárassa a miniszterelnököt és családját”. 

Kicsinyes bosszúról beszél Demeter

Demeter Márta az ülés után úgy fogalmazott: "politikai színház", "kicsinyes bosszúkísérlet" zajlik, s jogi lépéseket kíván tenni. Emellett úgy vélekedett ez egy figyelemterelési kísérlet a Gruevszki-ügyről. A politikus hozzátette: ő továbbra is ott lesz, és ellenőrizni fogja a kormányzat működését. Vadai Ágnes, a bizottság DK-s tagja még a bizottság ülésén úgy értékelt: nem a bizottság, s nem is Kövér László házelnök hivatott dönteni abban, hogy Demeter Márta megszegte-e esküjét. Azt indítványozta,  vegyék le a napirendről a határozati javaslatot, s szövegezzék újra. Ezt a kezdeményezést az ellenzék támogatta, a kormánypárti képviselők viszont leszavazták.
Szerző
Frissítve: 2018.11.22. 12:48

Sarkvidéki hideg tart felénk

Publikálás dátuma
2018.11.22. 11:25
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Sarkvidéki levegő közelít a közép-európai térség felé - írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán.
A jövő hét első napjaiban észak, északkelet felől több hullámban árasztja el Közép-Európát és a mediterrán térség középső és keleti részét a sarkvidéki eredetű fagyos levegő. A hideg és meleg nedves levegő határán mediterrán ciklonok alakulnak ki, amelyek pályája érintheti Magyarországot is eleinte esőt, majd vegyes halmazállapotú csapadékot okoznak - írta a meteorológiai szolgálat, megjegyezve: a csapadék mennyisége és halmazállapota most még nagyon bizonytalan. A jelenlegi országos előrejelzés szerint a jövő héten a leghidegebb órákban ismét várhatók mínuszok, és néhol napközben is csak plusz 1 Celsius fokig melegszik a levegő.
Szerző

Menekülnek a falvak a bölcsődék elől

Publikálás dátuma
2018.11.22. 11:00

Fotó: Polina Letshina
A kistelepülések belerokkannának egy bölcsőde indításába, ahol tehetik, kibúvókat keresnek és a kétéves haladék sem javít a helyzeten.
Az állampolgári jogok biztosa 2010-ben készített jelentést a hazai bölcsődei helyzetről, miután tömegesen kapott panaszokat az ország különböző pontjairól, hogy sokan nem tudnak visszamenni dolgozni a bölcsődehiány miatt. Az ombudsman jelentése szerint nálunk akkor a két év alattiak 10 százaléka sem jutott napközbeni ellátáshoz, miközben az uniós irányelvek alapján a korosztály egyharmadának kellene biztosítani ezt a szolgáltatást. A 2016-os Microcenzus adatai szerint 367 ezer 3 év alatti kisgyerek élt az országban, tehát nekik az uniós javaslat alapján több mint 110 ezer férőhelyre lenne szükségük. A kormány ennek csak kevéssel több, mint a felét merte megcélozni: 2020-ra 60 ezer férőhelyet akar teremteni. Novák Katalin államtitkár egyébként rendszeresen 16 ezer plusz férőhelyről beszél, ami a program keretében született, de valójában ennek csak a fele új férőhely, a többi a meglévők felújítása. 2014-ben 38 614 bölcsődei hely volt Magyarországon, tavaly pedig 46 475. A javulás ellenére a hazai települések több mint háromnegyedében változatlanul nincs bölcsődei szolgáltatás. Ezért is alakította át tavaly év elejétől a kormány a bölcsődei rendszert, létrehozva a klasszikus bölcsődék mellett a minibölcsődéket, újraélesztve a céges bölcsődéket, s bölcsődei rangot kaptak a családi napközik is. A rendelkezés szerint ha egy településen 40-nél több 3 év alatti kisgyerek él, vagy legalább öt gyerekes család kéri, 2019 januárjától az önkormányzatnak kötelező bölcsődét nyitnia. A parlament népjóléti bizottsága a héten tárgyalta és várhatóan hamarosan az országgyűlés is elfogadja, hogy ezt a szabályt csak két éves haladékkal legyen kötelező alkalmazni. A módosítás annak beismerése, hogy az önkormányzatok nem örülnek a lehetőségnek, munkatársaink vidéki körképe szerint ahol tehetik, kibúvókat keresnek. - Nem terveztük, hogy bölcsődét nyitunk, szerencsére a szomszéd faluban, Somogyjádon működik egy, ráadásul ott óvoda és iskola is van – mondta Varga András, az ötszáz lakosú somogyi falu, Várda polgármestere. – A gyerekeket busz viszi, hozza, így a szülőknek is megfelel a helyzet. Tavaly és az idén összesen nyolc gyerek született a faluban, elvileg jövőre indítaniuk kellett volna minibölcsődét, "szerencsére" az érintett szülők nem kérték.
- A pályázati pénz a beüzemeléshez elegendő, a fenntartáshoz viszont tetemes saját erő szükséges – jegyezte meg Varga András, hozzátéve, hogy fizetni kell a rezsit, a dolgozókat, az étkeztetést. Megfelelően ki kell alakítani egy épületet, de mi van akkor, ha az önkormányzatnak nincs a feladatra alkalmas ingatlana. Arról nem is beszélve, hogy csak két évre lehet tervezni, mert egy kistelepülésen egyáltalán nem biztos, hogy minden évben születik annyi gyerek, amennyi akár egy minibölcsődéhez kell. Vagy ha igen, akkor sem biztos, hogy a szülők igénylik a szolgáltatást. Nálunk az elmúlt másfél év például ilyen szempontból örömteli volt, de korábban akadt év, amikor egyetlen gyerek sem született. Két évre pedig fölösleges költség egy bölcsőde beindítása. - Hülye intézkedésre csak hülye válasz születhet – ezt mondta lapunknak Köteles László, Komlóska polgármestere arra, hogy szeptembertől elvileg már nem lehetne bölcsődés korú gyereket ellátni az úgynevezett egységes óvodában, mert a köznevelésről szóló törvény módosítása miatt augusztus 31-ével meg kellett szüntetni az ilyen típusú intézményeket. A zempléni kis faluban jelenleg két olyan kisgyerek él, aki még nem érte el a három éves kort, az ő sorsukat kellett megoldania. Most ugyanúgy az óvodába járnak, mint eddig – az intézményben az egyik munkatársnak van kisgyermekgondozói képesítése, így szakszerűen látja el őket. Egy huszárvágással oldották meg a problémát: a két kisgyereket úgy tekintik, mintha épp beszoknának az óvodába. Ennek nincs határideje, akár hónapokig is tarthat, s addig biztosan, amíg elérik azt a korhatárt, amikor hivatalosan is óvodássá lehet őket nyilvánítani. Más kistelepülések úgy hidalták át a problémát, hogy ellátási szerződést kötöttek a közeli kisvárossal. A Heves megyei Mónosbél például a tőle néhány kilométerre lévő Bélapátfalvával szerződött arra, hogy ha lesz igény a bölcsődére, ott biztosítanak férőhelyet – mondta lapunknak Varga Sándorné polgármester. Hozzátette: jelenleg van ugyan bölcsődés korú gyerek a faluban, de a szülők eddig nem igényeltek férőhelyet. 
Frissítve: 2018.11.22. 11:01